A csúcstalálkozó keretein belül felvették az Afrikai Uniót a tömörülésbe, a szervezet hasonlóan fogja képviselni az afrikai országokat, mint az Európai Unió a tagállamait. A kezdeményezés Narendra Modi indiai miniszterelnök nevéhez fűződik. Mint azt Pilkington írja, a vezetők a Világbank általi hitelezési keretek bővítéséről és a kritériumok szélesítéséről is döntöttek.
A fentiek mellett Washington, Újdelhi és Brüsszel szándéknyilatkozatot fogadott el egy Indiát a Közel-Kelettel és Európábal összekötő gazdasági folyosó létrehozásáról. – A vasúti, hajózási, energetikai és digitális összeköttetéseket szolgáló folyosó létrehozása egyértelmű válasz a kínai Övezet és Út projektre, akár befektetési, akár befolyásszerzési szempontból nézzük – írta Facebook-bejegyzésében Biró András. A XXI. Század Intézet kutatója szerint annak ellenére, hogy a projektet egyértelműen amerikai nyomásra, Kína ellensúlyozására hívták életre, az Európai Unió sokat profitálhat belőle, azonban ehhez politikai akaratra is szükség van.
Mint azt Biró András írja, az is figyelemre méltó, hogy a 2024-től BRICS-taggá váló Szaúd-Arábia is csatlakozott a kezdeményezéshez. Ez jól mutatja, hogy a multipoláris világrendben a középhatalmak igyekeznek középutas politikát folytatni, nemzeti érdekeiknek megfelelően együttműködni a nyugati és keleti nagyhatalmakkal egyaránt. Az elemző szerint az európai államoknak is így kellene tenniük, az európai érdek azt követeli meg, hogy a most életrehívott gazdasági folyosó mellett a kínai Övezet és Út kezdeményezés projektjeibe is csatlakozzanak.