Pataki Zoltán
08/07/2025 09:54
„A 2024-es kulturális évad hallatlanul gazdag és sikeres volt, ezért Recep Tayyip Erdoğan török elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy döntött, hogy 2025-ben a tudomány és innováció területén tartunk közös évet” – mutatott rá Hoppál Péter kormánybiztos. Ez a kölcsönös évadmodell, amelyet Magyarország először próbált ki tavaly, azt jelenti, hogy mindkét ország egyidejűleg rendez programokat a másik területén: Magyarországon török, Törökországban pedig magyar innovációs és tudományos eredményeket mutatnak be.
A tudományos és innovációs év célja a meglévő intézményi kapcsolatok bővítése, különösen a védelmi ipari, energetikai és egyetemi együttműködések terén. „Nem szeretnénk, hogy az együttműködések a tematikus év végével lezáruljanak. Célunk, hogy szakembercserék és közös kutatási programok révén állandó kapcsolatok alakuljanak ki” – hangsúlyozta Hoppál Péter. A Kulturális és Innovációs Minisztérium 20-30 konkrét programot dolgozott ki, amelyek a konferenciáktól kezdve az egyetemi műhelyeken, közös kutatásokon át a vállalati innovációig terjednek.
Közben Magyarország is részt vesz a Türk Államok Szervezetének programjaiban, például a Türk Világ Ifjúsági Fővárosa és Kulturális Fővárosa kezdeményezésekben. „Áprilisban Hankó Balázs miniszter úr meghívására Budapesten rendeztük meg a türk államok kulturális és felsőoktatási minisztereinek találkozóját, amely megalapozta a türk államok első budapesti informális csúcstalálkozóját” – mondta Hoppál Péter. Azt is hozzátette, „Minden külügyminiszteri látogatás során külön figyelmet fordítunk ezekre az együttműködésekre”.
Hoppál Péter szerint Magyarország és Törökország az elmúlt évtizedben példátlan szövetséget épített ki. „A keleti nyitás politikája most érik be, Magyarország a türk világ stratégiai partnereként új fejezetet nyitott a nemzetközi kapcsolatokban” – hangsúlyozta.
A tudományos és innovációs év egyik kiemelkedő területe a védelmi innováció. Hoppál Péter szerint korunk destabilizációs folyamatai miatt vétek lenne nem foglalkozni a hadiipari fejlesztésekkel. „Ostobaság lenne nem együttműködni az Európa legnagyobb haderejével rendelkező baráti országgal” – fogalmazott.
Az energetikai kutatások és fejlesztések szintén kulcsfontosságúak. Hoppál Péter élesen bírálta az Európai Unió „méregzöld” gondolkodását, amely nemcsak Németországot, hanem az egész kontinens versenyképességét veszélyezteti. „A rossz politikai döntések és baloldali szlogenek egy egész kontinens gazdaságát tönkre tehetik” – figyelmeztetett. Ezzel szemben a Mol a türk országokban, például Azerbajdzsánban és Kazahsztánban vezető szerepet játszik a nyersanyagkutatásban és- kitermelésben. „A Mol immár az egyik első számú nemzetközi szereplő a türk államokban” – hangsúlyozta Hoppál Péter. Ez a hosszú távú kutatás-fejlesztési stratégia a türk világban erősíti Magyarország pozícióját a globális energiapiacon.
A kormánybiztos szerint ma már köztudomású tény, hogy a 19. századi Habsburg emlékezetpolitikai nyomás a magyar tudományosságot elterelte a hun–türk–magyar rokonság kutatásától, és a finnugor néperedet kutatását helyezte előtérbe. „Ma az archeogenetika és a régészet eszközeivel bizonyítani tudjuk a türk kultúrájú népekkel fennálló antropológiai rokonságot” – mondta. A Türk Akadémiával való együttműködés célja, hogy cáfolhatatlan bizonyítékokat találjanak a magyar nép eredetéről. „A csontok genetikai vizsgálata megmutathatja, kikkel állunk valódi rokonságban. A Türk Akadémia kutatásai és a honfoglaláskori magyar sírleletek összevetése új eredményeket hozhat” – tette hozzá. Ez a kutatás nemcsak tudományos, hanem identitásformáló jelentőséggel is bír, hiszen segít tisztázni a magyar nép történelmi gyökereit és kulturális kapcsolatait.
A nyelvtörténeti kutatások is jelentős előrehaladást mutatnak. Míg a rendszerváltás környékén 200-250 magyar szót azonosítottak török eredetűként, ma már 400-430 szót tartanak számon, amelyek a magyar és ótörök szókincs azonosságát bizonyítják. „Ez nem oszmán kori átvétel, hanem a honfoglalás előtti együttélésből származó szókincsazonosság” – hangsúlyozta Hoppál Péter. A cél, hogy a magyar tudományosság bekapcsolódjon a türk országok által koordinált kutatásokba, amelyek az identitás és eredet kérdéseiben új fényt vethetnek a magyar eredet, rokonság kérdéskörére.
Hoppál Péter szerint a türk államok rendkívül nyitottak a magyar együttműködésre. Az ujgur kutatók például teljes bizonyossággal állítják a magyar-ujgur rokonságot, és barátsággal fogadják a magyar tudósokat. Hasonló nyitottság tapasztalható a türk államokban is. Az azerbajdzsáni elnök közelmúltbeli budapesti látogatásán kiemelte, hogy a magyarokat rokonként kezelik, és előnyben részesítik más európai országokkal szemben. „Orbán Viktor előrelátása helyzeti előnyt biztosít Magyarországnak. Míg más nyugat-európai országok most próbálnak barátkozni, üzleteket kötni, eddig diktatúrázták ezeket az országokat, mi már 15 éve építjük a rokonságon alapuló kapcsolatokat” – mutatott rá a kormánybiztos.
A kormánybiztos a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés kapcsán elárulta, hogy a Stipendium Hungaricum program kulcsfontosságú eszköz a kapcsolatok elmélyítésében. „A türk országokból érkező egyetemi hallgatókat szívesen látjuk magyar egyetemeken, hogy hazatérve a magyar nemzet barátaiként dolgozzanak, és közös projektekben vegyenek részt” – magyarázta Hoppál. A program célja, hogy a türk államokból érkező fiatalok Budapesten és vidéki egyetemeken tapasztalatot szerezzenek, akár néhány szemeszterre, akár teljes képzésekre. A program sikere abban is rejlik, hogy a türk országokból szívesebben küldik gyermekeiket Magyarországra, mint más európai országokba.
A szerző külpolitikai újságíró.
