A Közel-Kelet kapuja
Szaúd-Arábia nehéz terep, de óriási lehetőségeket tartogat – mutatott rá lapunknak adott interjújában Selmeci Balázs, Magyarország szaúdi nagykövete.
A Közel-Kelet kapuja
Tükör

A Közel-Kelet kapuja

Fotó: Hegedüs Róbert
Őry Mariann 04/06/2024 22:00

Szaúd-Arábia nehéz terep, de óriási lehetőségeket tartogat – mutatott rá lapunknak adott interjújában Selmeci Balázs, Magyarország szaúdi nagykövete.

Milyen alapokra épülnek a politikai kapcsolataink Szaúd-Arábiával?

A kérdés megválaszolásához mindenképpen érdemes emlékeztetni arra, hogy a Magyarország és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok ezerkilencszázkilencvenöttől datálódnak, majd az első miniszterelnöki látogatásra Orbán Viktor személyében kétezeregyben került sor. A kapcsolatok tizennégy éve vettek lendületet, miután Szaúd-Arábia a keleti és déli nyitás stratégiájának részeként szervesen beépült a hazai külgazdaságfejlesztési és külpolitikai gondolkodásba. Szaúd-Arábia az arab-muszlim világ vezető és a muszlim világközösség meghatározó országa. Aktívan részt vesz minden fontos nemzetközi politikai és gazdasági szervezetben, és a legutóbbi értékelések szerint a leggyorsabban növekvő gazdaságok közé tartozik. Regionális középhatalom, amely mostanra már globális középhatalomként is pozícionálni tudja magát bizonyos kérdésekben, így többek között az orosz-ukrán konfliktusban a mindkét féllel fenntartott kiegyensúlyozott kapcsolatait kihasználva törekszik közvetítő, de mindenképpen a rendezést előmozdító szerepet játszani. Fontos szerepet tölt be régiója stabilitásában és biztonságában. Az előbb említettek miatt politikai kapcsolataink tekintetében a prioritás elsődlegesen a régió stabilitásának fenntartásához, a folyamatos politikai párbeszédhez a közel-keleti stabilitás, biztonság érdekében tett kölcsönös erőfeszítésekhez kötődik. Ez természetesen nem függetleníthető a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez is elengedhetetlen kölcsönös bizalomtól, amelynek kiépítésén mára már túl vagyunk. A vallási és kulturális eltérések mellett több olyan közös pont van, amiben egyébként hasonlóan gondolkodunk: kölcsönös tisztelettel közelítünk egymás politikai prioritásaihoz és érdekeihez, hasonlóan értelmezzük a szuverenitás és egymás belpolitikájának tiszteletben tartását, a nemzeti identitás helyét és szerepét a nemzet fejlődésében, a család fontosságát és a vallás kohéziós szerepét is. (...)


A szerző az Eurázsia felelős szerkesztője.

Ez a cikk az Eurázsia 2024. júniusi számában jelent meg, honlapunkon teljes változatában csak később válik elérhetővé. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások