Fotó: Hegedüs Róbert
Őry Mariann
04/06/2024 22:00
Milyen alapokra épülnek a politikai kapcsolataink Szaúd-Arábiával?
A kérdés megválaszolásához mindenképpen érdemes emlékeztetni arra, hogy a Magyarország és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok ezerkilencszázkilencvenöttől datálódnak, majd az első miniszterelnöki látogatásra Orbán Viktor személyében kétezeregyben került sor. A kapcsolatok tizennégy éve vettek lendületet, miután Szaúd-Arábia a keleti és déli nyitás stratégiájának részeként szervesen beépült a hazai külgazdaságfejlesztési és külpolitikai gondolkodásba. Szaúd-Arábia az arab-muszlim világ vezető és a muszlim világközösség meghatározó országa. Aktívan részt vesz minden fontos nemzetközi politikai és gazdasági szervezetben, és a legutóbbi értékelések szerint a leggyorsabban növekvő gazdaságok közé tartozik. Regionális középhatalom, amely mostanra már globális középhatalomként is pozícionálni tudja magát bizonyos kérdésekben, így többek között az orosz-ukrán konfliktusban a mindkét féllel fenntartott kiegyensúlyozott kapcsolatait kihasználva törekszik közvetítő, de mindenképpen a rendezést előmozdító szerepet játszani. Fontos szerepet tölt be régiója stabilitásában és biztonságában. Az előbb említettek miatt politikai kapcsolataink tekintetében a prioritás elsődlegesen a régió stabilitásának fenntartásához, a folyamatos politikai párbeszédhez a közel-keleti stabilitás, biztonság érdekében tett kölcsönös erőfeszítésekhez kötődik. Ez természetesen nem függetleníthető a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez is elengedhetetlen kölcsönös bizalomtól, amelynek kiépítésén mára már túl vagyunk. A vallási és kulturális eltérések mellett több olyan közös pont van, amiben egyébként hasonlóan gondolkodunk: kölcsönös tisztelettel közelítünk egymás politikai prioritásaihoz és érdekeihez, hasonlóan értelmezzük a szuverenitás és egymás belpolitikájának tiszteletben tartását, a nemzeti identitás helyét és szerepét a nemzet fejlődésében, a család fontosságát és a vallás kohéziós szerepét is.
Milyenek a gazdasági lehetőségek?
Gazdasági tekintetben a 2014-es Magyar-Arab Üzleti Fórum jelentette a fordulópontot, majd ezt követően a Mohamed bin Szalmán trónörökös, miniszterelnök által 2016-ban meghirdetett VISION-2030 társadalmi gazdasági reformprogram. Mindkét gazdaságnak érdeke a befektetések vonzása, de míg a magyar gazdaság jobban érdekelt a működő tőke vonzásában, addig a tőkeerős szaúdi gazdaság számára inkább meghatározó a technológiai transzfer. Természetesen Szaúd-Arábia nehéz terep, óriási a verseny, a világ vezető vállalatai, vállalkozásai versenyeznek minden szektorban és természetes módon a 28 év együttműködés tapasztalata nem mérhető össze más országok százéves jelenlétével. Ebben a környezetben nekünk az a feladatunk, hogy segítsük piacra léptetni azokat a hazai vállalkozásokat, amelyek mások által nem birtokolt speciális tudással, technológiákkal rendelkeznek, képesek magas minőségben, folyamatosan teljesítve állni a versenyt a többi külföldi vállalattal szemben.
Nagykövetként milyen diplomáciai eredményeket emelne ki?
Az elmúlt években sikerült előrelépnünk, minden fontosabb kétoldalú államközi szerződés aláírásra került, emellett több együttműködési szándéknyilatkozat is létezik a két ország között, így a nukleáris energia békés célú felhasználása, vagy éppen a vízügyi együttműködés terén, hogy csak néhányat említsek. A nemzetközi szervezetekben a közös érdekek mentén kölcsönösen számíthatunk egymás támogatására, működik a Kormányközi Gazdasági Vegyesbizottság. Külügyminisztereink rendszeresen találkoznak, egyeztetnek, ha nem is mindig kétoldalú alapon, de nemzetközi események margóján rendszeresen évente, sokszor több alkalommal is kétoldalú alapon, vagy Uniós kereteken belül. Tiszteletbeli konzulátust működtetetünk Szaúd-Arábiában, a Keleti-tartományban Dammam székhellyel, ami egyben a világ legnagyobb olajvállalatának az ARAMCO-nak a székhelye, így a szaúdi ipari fejlődés motorja. De említhetem a közvetlen repülőjárat-indítást Budapest és három szaúdi nagyváros Rijád, Dzsidda és Dammam között, ami nem jöhetett volna létre egy jól működő, eredményes diplomáciai együttműködési háttér nélkül. Létrejött és jól működik a két ország parlamentje közötti kapcsolat is.
Milyen az együttműködés Szaúd-Arábia és hazánk közt a sport és a kultúra terén?
Egy mondatban összefoglalva, szerencsére van motiváció, van hova előrelépnünk. Itt is el lehet mondani, hogy az igazi lehetőségek azért 2016 után nyíltak meg. Bár meg kell említeni, amit itthon kevesen tudnak, hogy Szaúd-Arábiában dolgozott szövetségi edzőként Puskás Ferenc, klubszinten Kubala László, Mészöly Kálmán, Egervári Sándor, egy vízilabdaedzőnk is volt a 2016-2017-es évadban, jelenleg két magyar pólózó játszik két szaúdi sportklubban. Tavaly a külképviselet szervezésében a Paralimpiai Szövetség Elnöke, Szabó László járt Rijádban a Szaúdi Játékok alkalmából és folytatott kétoldalú egyeztetést az együttműködésről Fahad bin Jalawy herceggel, a Szaúdi Olimpiai és Paralimpiai Bizottság (SOPC) alelnökével. A sport területén említést érdemel még, hogy folyamatban van a Szaúdi Teqball Szövetség bejegyzése is az SOPC-nél és Fahad herceg, aki elkötelezett a szaúdi hagyományokat ápoló teve-tenyésztés és teveversenyzés iránt közvetlen kapcsolatot tart a Magyar Teveverseny Szövetséggel és a nemzetközi szövetség európai tagozatának magyar elnökével.
A kultúra területe a legfiatalabb együttműködési terület, ami vonatkozásában szintén az ország 2016-ban elfogadott VISION-2030 társadalmi-gazdasági reformprogramjában foglalt nyitása teszi lehetővé a széleskörű, minden területre kiterjedő együttműködést. A legegyszerűbb és legpontosabb szavak nélküli előmozdítója a kulturális kapcsolatoknak a zene. 2017-ben Bogányi Gergely zongoraművész, első külföldi zeneművészként adhatott koncertet Rijádban és Dzsiddában a Bogányi műhely-zongorán.
Az eurázsiai konnektivitás erősítése a magyar stratégia része. Hogyan tekint Szaúd-Arábia a kialakuló multipoláris világrendre, és azon belül Eurázsia szerepének növekedésére?
Rövid válaszom: hasonlóan látjuk ezeket a folyamatokat és egyetértünk, hogy nem szeretnénk kimaradni belőle. Természetesen Szaúd-Arábia, mint G20 tag és regionális középhatalom amelyik globális középhatalmi státuszát építi bizonyos tekintetben motorja is kíván lenni a konnektivitás erősítésének a Közel-Kelet oldaláról. Rijád, ahogy már feljebb is említettem, teljesen természetes módon nemzeti érdekeit szem előtt tartva bővíti és használja ki mozgásterét. Ami értékelésem szerint máig megkérdőjelezhetetlen, az az Egyesült Államokhoz fűződő stratégiai partnersége, ennek szem előtt tartása Rijád mozgásterének bővítésében. De ez nem zárja ki, hogy pragmatikus gazdasági érdekeit fokozza együttműködését Eurázsia országaival.
Konkrétabban, az Eurázsiai térségben vannak olyan országok, mint India és Pakisztán, akikkel már természetes módon hosszú időre visszanyúló kapcsolatai, szoros és széleskörű, mindenre kiterjedő stratégiai politikai, gazdasági együttműködése van 1947 óta. A Szaúd-Arábiában legálisan dolgozó (nincs illegális bevándorlás) külföldi munkaerő a legnagyobb létszámban Indiából érkezik, őket követik szorosan a pakisztáni állampolgárságú munkavállalók.
Rijád Kínával ugyan hivatalosan 1990-ben létesített kapcsolatokat, de már a 80-as évektől folyt gazdasági együttműködés. Azon túlmenően, hogy Szaúd-Arábia volt 2022-ig Kína legnagyobb kőolajellátója (a tavalyi évben Oroszország vette át az első helyet, ahogy India esetében is), a kínai Övezet és Út kezdeményezés (BRI) és a VISION-2030 természetes módon illeszkedik egymáshoz. A BRI útvonalak mentén Szaúd-Arábiát kapcsolódhat a kulcsfontosságú piacokhoz, Rijád bővíti ügyfélkörét, miközben maga a BRI pedig profitál Szaúd-Arábia stratégiai földrajzi elhelyezkedéséből, mint a Közel-Kelet kapuja.
Oroszországgal 1992 óta van diplomáciai kapcsolata, ugyanakkor Szovjetunió volt az első ország, amely teljes diplomáciai kapcsolatot létesített „Hejaz és Nejd Királysággal”, ami 1932-ig a szaúdi állam neve volt. Mindezek ellenére az orosz-szaúdi kapcsolatok nem voltak különösen dinamikusak. Szintén 2016-ra datálódik a fokozottabb nyitás Moszkva tekintetében is, nem csak az OPEC+ formáció létrejötte és a kapcsolatok azon belüli fokozása, az olajpiaci egyeztetések és kőolajszállítások miatt, hanem a gazdasági együttműködés erősítése vonatkozásában is.
Miért fontos az együttműködés Bahreinnel?
A Bahreini Királyságot az Öböl kapujának tekintjük, bár szigetország, de fizikailag és átvitt értelemben is híd szerepet tölt be számunkra Szaúd-Arábia felé és a közel-keleti régióban is. Politikailag Bahrein is elkötelezett a régió stabilitása és biztonsága mellett, valamint az orosz-ukrán konfliktusban is – hazánkhoz hasonlóan – az egyetlen lehetséges békés megoldást szorgalmazza, felajánlotta közvetítő szerepét személyesen is kapcsolatot tartva mindkét féllel. Sajnálatos kapcsolódási pont, hogy 2022-ben, Szijjártó Péter bahreini látogatása napján tört ki az orosz-ukrán háború, így a miniszter úr Manamából kezdte meg a helyzet felelősségi körébe tartozó kezelését, megszakítva látogatását. A szigetország az egyik kiemelt képviselője a vallásközi párbeszédnek, melynek jegyében az uralkodó kezdeményezésére megalapították a King Hamad Globális Központ a Vallásközi Párbeszédért és a Békés Együttélésért nevű intézményt, amely konferenciák, találkozók szervezésén keresztül törekszik közelíteni a különböző vallásokat, egységes, közös álláspontot kialakítani nemzetközi kérdésekben. Így 2022 novemberében Manamában tartott a Szentatya is részt vett az első Bahreini Fórum a Pérbeszédért elnevezésű rendezvényen. Hozzá kel tenni emellett, hogy Bahreinben található az Öböl legnagyobb keresztény katedrálisa, a Arábiai Miasszonyunk székesegyház, amelyet 2019 decemberében szenteltek fel és amelyhez a területet az uralkodó bocsájtotta az egyház rendelkezésére. De ugyanígy van a szigetországban működő zsinagóga és hindu templom is. Mindezekből is látható Bahrein és Magyarország számtalan kapcsolódási pontja.
Hogyan jellemezné az együttműködésünket Jemennel?
Az Arab-félszigeten Jemennel a legrégebbi a diplomáciai kapcsolatunk. Jemenben jól ismerik a „magyar”-t mint brandet, Ádenben mind a mai napig az egyik kórházat magyar kórháznak nevezik, ahol magyar orvosok dolgoztak, illetve egészségügyi felszereléseket is szállítottunk. A MOL is szoros kapcsolatot tartott fenn Jemennel a szénhidrogén-kitermelés területén. Számtalan jemeni hallgató tanult Magyarországon, és most is Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogrammal hazánk egyedüliként az EU tagállamok közül egy bővítés alatt álló, hatvan fős keret biztosításával járulunk hozzá a jemeni fiatalok oktatásához. Nem szabad elfelejteni, hogy Jemen stratégiai szerepet játszik nem csak a régióban, hanem a globális térben is. A Vörös-tenger kapuja, az Ádeni Öböl, az Arab-tenger a Bab el-Mandeb szoros kiemelt kereskedelmi útvonal. Láthatjuk most is, hogy a jemeni felkelő húszik milyen jelentős problémát képesek okozni a világkereskedelemben. Sajnálatos módon a közel 10 éve tartó jemeni konfliktus nem zárult le, az ország gazdasága és infrastruktúrája újjáépítésre szorul, a világ legsúlyosabb humanitárius katasztrófája zajlik az országban. Ennek kezelése egyrészt kötelességet is ró ránk, amelyet nemzetközi támogatási mechanizmusokon keresztül, de a Hungary Helps program keretén belül nyújtott segélyek legitim jemeni kormány által támogatott szervezeteken keresztüli, közvetlenül a rászorulókhoz való eljuttatásával is teljesítünk. Másrészt felajánlottuk a magyar vállalatok szaktudását, tapasztalatait, gazdasági szerepvállalásukat az ország újjáépítésében.
A szerző az Eurázsia felelős szerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. júniusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
