Fotó: iStock
Csizmadia Norbert
06/08/2024 22:00
A 21. század fontos geopolitikai folyamata, hogy a korábbi, egypólusú világ helyett egy többpólusú, multipoláris világrend van kialakulóban. A geopolitikai verseny átalakítja a globális gazdaságot és erőviszonyokat. A történelem során számos alkalommal volt többpólusú a világunk. Nagyjából 500 évenként alakultak ki erős központok: például a 11. században vagy a 16. században is. Amíg 500 évvel ezelőtt a legfontosabb szereplők Spanyolország, Franciaország és Anglia voltak, ma az Amerikai Egyesült Államok, Kína és India.
Multipoláris világrend
Henry Kissinger Világrend című könyvében a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb trendjére, a multipolarizációra hívja fel a figyelmet. Mindez megváltoztatja az USA domináns, hegemón szerepével jellemezhető világrendet. Kissinger értelmezésében a világrend a nagyhatalmak együttműködésére épülő, multipoláris nemzetközi rendszer, amely felváltja az Egyesült Államok vezető szerepére épülő nemzetközi rendet. Richard Haass szerint a világ tradicionális felépítését nevezzük világrend 1.0- nak, ami az államok védelmére és kiváltságára épült. A mai globalizált világunkban azonban ez egyre inkább érvényét veszti. Ami ma egy országban történik, már nem csak arra az egy országra tartozik, ezért a mai körülményeknek megfelelően megszületett a világrend 2.0. Ez a rend már nem csak az államok szuverenitására épül, hanem az államok kötelességvállalására is a többi állammal szemben.
A szuperhatalom kifejezést olyan államokra értjük, amelyek gazdasági, katonai és puha hatalmi (soft power) képességeikkel az egész világon képesek az érdekeiket érvényesíteni, így az egész világ eseményeire képesek jelentős hatást gyakorolni. A regionális nagyhatalom kifejezést pedig azokra az államokra használjuk, amelyek gazdasági, katonai és puha hatalmi képességeikkel a földrajzi régiójukban képesek az érdekeiket érvényesíteni és a régiójuk életére jelentős hatást gyakorolni. A multipoláris nemzetközi rendben több állam szerepe is meghatározó.
Világunk térszerkezeti egysége
Ma a világunk 36 regionális téregységre bontható. Két globális, azaz nagykiterjedésű geopolitikai erőtér alakult ki: Amerika és Eurázsia, ezen belül a két fő nagyhatalmi geopolitikai vezető állam, azaz szuperhatalom Kína és az Amerikai Egyesült Államok. A 16 regionális hatalom: Oroszország, India, Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Irán, Szaúd-Arábia, Törökország, Izrael, Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Svédország, Brazília és a Dél-Afrikai Köztársaság.
A geopolitikai régiók közül kiemelkedő fontosságúak a jövőre nézve a kapurégiók. Ma hat fontos kaputérséget találunk Földünkön: Délkelet-Ázsia, azaz az ASEAN országai, Közép-Ázsia országai, a Perzsa-öböl országai, Dél-Európa, Kelet-Közép-Európa és Közép-Amerika. A kaputérségek azért is kiemelkedően fontosak, mert itt találhatóak a meglévő és potenciális regionális pénzügyi központok is.
S végül, a 64 globális városi erőközpontok, azaz globális HUB-központok, amelyek egy-egy adott nemzetállam területén találhatóak és a geopolitikai erőterek fontos részei, csomópontjai. A 64 globális városi csomópont közül Latin-Amerikához öt, Afrikához három, Ausztráliához három, az észak-amerikai területekhez 12 és az eurázsiai kontinenshez pedig 41 tartozik, ezen belül 20 található Ázsiában és 21 Európában.
A többközpontú világrendben nemcsak az országok számítanak, hanem a regionális együttműködésből létrejött térségek, a gazdasági és geostratégiai erőközpontok, globális csomópontok és globális városok, amelyek az összekapcsoltság által új értelmet nyernek.
A jövő eurázsiai
Amíg a 19. században a világ európaivá vált, a huszadikban amerikanizálódott és most, a 21. században visszafordíthatatlanul ázsiaivá válik. Valójában egy multicivilizációs rendről van szó, ötmilliárd embert köt össze kereskedelmen, pénzügyeken és infrastrukturális hálózatokon keresztül, amelyek együtt a globális GDP 40 százalékát adják. Ázsia erősödése pedig átalakítja az üzleti és kulturális életet Észak-Amerikában és Európában, Dél-Amerikában és Afrikában egyaránt. S ha hozzátesszük azt, hogy ebben az új, többközpontú világrendben a két legerősebb globális kereskedelmi térség Európa és Ázsia, akkor azt mondhatjuk, hogy az összekapcsoltság tekintetében már nemcsak Ázsia, hanem Eurázsia évszázadáról beszélhetünk.
Egy komplex térszerkezeti struktúra van kialakulóban. A globális gazdaság így sokkal inkább multipoláris rendszernek tekinthető. A tér újrafelfedezésében a nemzetállami szintek mellett a nemzetközi integrációk és a nemzeti szintek alatti térségi szintek (regionális és lokális gazdaság) szerepe is egyre fontosabbá válik.
A szerző geográfus, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. augusztusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!