Fotó: iStock
Bácsi Attila - Kecskés Bálint
20/12/2023 07:00
Az Egyesült Államok és Kína kapcsolatát 2023-ban is a versengés és a kölcsönös bizalmatlanság jellemezte – különösen a gazdasági fejlődéssel kéz a kézben járó technológia terén. A két nagyhatalom technológiai háborút vív: igyekeznek egymás fejlesztéseit akadályozni, saját kapacitásaikat megerősíteni, illetve egymás vállalatait kiszorítani a saját, valamint a szövetséges országaik piacairól. A rivalizálás főleg az olyan, a jólétet és biztonságot leginkább érintő szektorokban folyik, mint az acél, a napelemek, a drónok, a hajóépítés, a gyógyszeripari alapanyagok, a nagy sebességű vasúti és telekommunikációs berendezések. A leginkább kiélezett csata talán a félvezetőgyártás területén van.
Miközben az USA részesedése a globális chipgyártásból 30 év alatt 40-ről 10 százalékra zuhant, Kína rohamosan bővíti és fejleszti a kapacitásait – azonban egyelőre nem képes előállítani csúcskategóriás félvezetőket. A pozícióit féltő Washington célja, hogy Peking ne tudjon felzárkózni, így a 2022-es amerikai chiptörvény által a gyártóknak nyújtott támogatásokhoz idéntől kezdve már csak szigorúan korlátozva férhetnek hozzá a Kínában aktív vállalatok. Válaszul Peking új korlátokat állított a félvezetőgyártás szempontjából is fontos gallium és germánium exportjának útjába, illetve megtiltotta az amerikai Micronnak, hogy kritikus infrastruktúra-projekteken dolgozó kínai vállalatoknak chipeket értékesítsen.
Az innovációban az ázsiai nagyhatalom már megelőzi az Egyesült Államokat a kritikus és feltörekvő technológiákat vizsgáló, magas impaktfaktorral bíró kutatásokban 44 szektorból 37-ben vezet – derül ki az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet 2023-as elemzéséből. Ezek közé tartoznak a fejlett repülőgép-hajtóművek, a jövőbeli hírszerzési képességek, a mesterséges intelligencia és a drónok is. Kína nagyot lépett az online kommunikáció biztosítására használt posztkvantum-kriptográfia terén is, valamint reálisnak látszik, hogy monopolhelyzetet vív ki a fejlett rádiófrekvenciás kommunikációban, beleértve az 5G- és 6G-technológiát is. A maradék hét terület élén az USA szerepel, amely megőrizte vezető szerepét a fejlett félvezetők, a nagy teljesítményű számítástechnika, a fejlett integrált áramkörök tervezése és gyártása, a kvantum-számítástechnika, valamint az oltások és az orvosi ellenintézkedések területén. A fő kérdés, hogy Kína a tudásbeli fölényét hogyan tudja piacképes termékekké alakítani.
A versengés enyhülése 2024-ben sem várható. Jelenleg az Egyesült Államokban terítéken van a RISC-V nyílt forráskódú chiptechnológiához való amerikai hozzájárulás korlátozása, amelyből most akár a kínai félvezetőgyártó vagy hadiipari vállalatok is profitálhatnak. A kérdés azonban továbbra is ott lebeg, hogy képesek-e a nyugati szankciók jelentős eredményeket elérni. Az eddigi példák – mint az USA által szankcionált Huawei okostelefon-fejlesztései – azt mutatják, hogy legfeljebb csak lelassítani lehet a kínai innovációt, megállítani nem. Amennyiben az amerikai–kínai rivalizálás az eddigiek mentén zajlik, a világ nemcsak a politikában és a gazdaságban, hanem a technológiában is a blokkosodás felé halad.
A szerzők a Makronóm Intézet elemzői.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. januári számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
A kiállítást Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter nyitotta meg.
Wang Yi kínai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Rio de Janeiróban, a G20 csúcstalálkozóján egyeztettek.