Fotó: AFP/Abduaziz Madyarov
Bernek Ágnes
29/09/2023 07:00
Az Övezet és Út kereskedelmi és infrastrukturális fejlesztési programot Xi Jinping kínai elnök 2013-ban Kazahsztánban, a Kína és Európa közötti gazdasági kapcsolatok megkerülhetetlen kulcsállamában jelentette be. E program szárazföldi részének legfontosabb eleme az Új eurázsiai földhíd fejlesztési övezet, amely valódi vasúti árufuvarozási folyosóvá vált, mivel 2014-től rendszeresen járó konténervonatok közlekednek Sanghaj és Madrid között. A tizenháromezer kilométer hosszú vasútvonal Sanghajból Kazahsztánon, Oroszországon, Belaruszon, Lengyelországon, Németországon és Franciaországon át érkezik meg Spanyolországba, huszonegy napos menetidővel.
Legmesszebb az óceánoktól
A Kína és Európa közötti vasúti közlekedés legfontosabb infrastrukturális „fojtópontját” az jelenti, hogy amíg Kínában a vasúti nyomvonal az európai sztenderd méretnek felel meg, addig a volt Szovjetunió országaiban széles nyomtávú vasútvonal van, s így Kína és Kazahsztán határán a konténereket (és minden más árut) a normál nyomtávú (1435 mm) vasúti kocsikról át kell rakni a széles nyomtávú (1520 mm) vasúti kocsikra.
Az Övezet és Út program meghirdetéséig a kínai-kazah határon egy vasúti átrakó terminál üzemelt, a Dzsungár kapunak nevezett hegyszorosnál, a Dostyk/Alashankou határmenti városokban lévő vasúti pályaudvar. A várható hatalmas vasúti árufuvarozási forgalombővülés miatt már 2013-ban, az Övezet és Út kezdeményezés meghirdetése után Kazahsztán új vasúti átrakóállomás építését kezdte meg a Dzsungár kaputól mintegy kétszáz kilométerre Dél-Nyugatra.
Ezen új vasúti átrakó állomás egyben egy új, Khorgosnak elnevezett város megszületését és építését is jelentette. Khorgos földrajzi helyzete különleges, mert a világ legszárazföldibb helye, vagyis a legmesszebb van az óceánoktól. A projektet a világon nagyon nagy kételkedéssel fogadták, s az angolszász világ úgy is jellemezte, mint „építkezést a semmi közepén”.
Teljes körű szolgáltatások
A Khorgos Gateway vasúti terminál 2015-ben kezdte meg a működését, de ez már nem csak egyszerűen vasúti átrakó állomás, hanem ennél lényegesen több, logisztikai központ és ipari zóna is egyben. A vasúti terminál területe 102,8 hektár, a logisztikai terület nagysága 224,9, míg az ipari zóna területe 224,6 hektár. A Khorgos Gatewayt üzemeltető kazah vállalat honlapja szerint a vasúti átrakó állomás mintegy tizennyolcezer konténer fogadására képes, s hét nagy portáldaru végzi a konténerek vízszintes mozgatását a különböző vágányok között.
A negyvenöt vagonból álló vonatok teljes átrakodási ideje átlagosan ötven perc, s a terminál a vasúti áruszállításhoz kapcsolódó valamennyi szolgáltatást nyújtja, beleértve a rakományok teljes adminisztratív kezelését és vámkezelését is. Továbbá a logisztikai zóna a világ egészére kiterjedő teljes körű logisztikai szolgáltatásokat kínál, sőt az ipari zónában lehetséges a rakományok ipari feldolgozása is.
Mindezek alapján elmondható, hogy Khorgos Gateway valódi szárazföldi kikötő, úgynevezett dry port. A 21. századra a konténeres és az intermodális szállítási mód elterjedésével a dry portoknak a jelentősége ugrásszerűen felértékelődött. A szárazföldi terminálok jelentős szerepet játszanak a tengerparttal nem rendelkező „land-locked” országok közlekedési és áruszállítási rendszereinek fejlesztésében, s ezáltal hozzájárulnak a világgazdaságtól eddig elzárt államok konnektivitásának erősítésében.
Nurkent – új város épül
Túl a vasúti összeköttetésen, a Kína és Kazahsztán közötti határmenti kapcsolatok erősítésének érdekében létrehoztak egy Nemzetközi Határegyüttműködési Központot (ICBC Khorgos). A 608,56 hektáron lévő központ egyrészt vámszabad terület, nagyon jelentős adókedvezményeket és beruházásvédelmi garanciát nyújtva az ide érkező befektetőknek, továbbá harminc napig vízummentesen lehet jelen lenni itt, sőt minkét ország pénznemét elfogadják. Másrészt az ICBC Khorgos fejlődő turisztikai központ is, szállodákkal, kongresszusi központtal, bevásárló- és sportközponttal.
Sőt a Khorgos Gateway szárazföldi kikötőben dolgozók és családtagjaik részére jelenleg új város épül, Nurkent néven. A tervek szerint 2035-re fog teljes egészében felépülni, s várhatóan százezer fő lesz a lakosságszáma. A település első kerülete, amely két, egyenként nyolcvan lakásos lakóépületből áll, már elkészült. Jelenleg a bekötő utak és a közüzemi ellátási infrastruktúra kiépítése zajlik.
Khorgos Gateway vasúti átrakó forgalma a 2015. évi átadástól kezdve folyamatosan nőtt. Az első év 2021 volt, amikor is forgalma már meghaladta a Dostyk vasúti átrakóállomás forgalmát. A Kínából érkező vonatok nagy része idén már Khorgosnál lépi át a határt, ugyanis megkezdődött a Dostykban lévő vasúti átrakó állomás teljes körű felújítása.
A jelenlegi Oroszország elleni szankciók miatt az Új eurázsiai földhíd vasúti forgalma visszaesett. Így napjainkban Khorgosból a vonatok legnagyobb része a Transz-Kaszpi Nemzetközi Közlekedési Útvonalon halad, vagyis Közép-Ázsián, a Kaszpi-tengeren és a Fekete-tengeren át Európa felé.
A forgalom folyamatos bővülése alapján egyértelműen elfogadhatjuk a Khorgos Gateway vezetőinek és munkatársainak a mondását, miszerint „a semmi közepéből a világ közepét”, az egész világ legnagyobb szárazföldi kikötőjét építették fel és működtetik.
A szerző az Eurázsia Központ Geopolitikai Kutatócsoportjának vezetője
Ez a cikk az Eurázsia 2023/szeptember-októberi számában jelent meg.
