Fotó: Bartha Gyula és Sulkowsky Zoltán, Bangkok, 1930
Kubassek János-Sipos Sándor
02/02/2024 06:00
A Délkelet-Ázsia centrumában található ország két ázsiai nagyhatalom, Kína és India árnyékában fejlődött. Szomszédai, Burma és Malajzia Nagy-Britannia, Laosz és Kambodzsa Franciaország gyarmataivá váltak. A Sziámi-öböl és az Andaman-tenger hullámaitól mosott festői, mészkőszirtekkel szegélyezett, pálmafás partokat a magyarok számára sokáig az ismeretlenség, a rejtelem és a titokzatosság jellemezte.
Thaiföld Délkelet-Ázsia szívében megőrizte függetlenségét és szuverenitását. A thai nyelvet soha nem szorította háttérbe a kínai, a hindi, a francia vagy az angol nyelv. Az első, 2003-ban Bangkokban kiadott thai-magyar szótár alkotója, Kékesi László évszázados adósságot törlesztett szorgalmas munkájával.
A tekintélyes földrajzi távolság ellenére, a 19. század második felében kíváncsi hazánkfiai közül többen eljutottak a trópusok édenkertjeként emlegetett, napfényes tájakra.
*
A forgalmas hajózási útvonalaktól félreeső Thaiföld nem vonzott oly sok magyar utazót, mint India, Kína, vagy Japán, de az ország varázslatos szépsége és az itt élő emberek kedvessége, őszinte vendégszeretete, önzetlen segítőkészsége mély benyomást tett szinte minden látogatójára. Az útleírások szerzői egyöntetűen dicsérik a pompás épületeket, tündérmesébe illően megépített buddhista templomokat, aranydíszítésű palotákat és az emlékezetes színházi előadásokat.
A polihisztor természettudós, a geográfus Xántus János volt az első magyar, aki 1869-ben Thaiföldre utazott. Az osztrák-magyar kereskedelmi expedíció tagjaként, báró Eötvös József kultuszminiszter támogatásával vehetett részt a fontos küldöttségben. Az 1848-49-es szabadságharc amerikai emigrációba kényszerült katonája világlátott, sokat tapasztalt tudósként lépett Sziám földjére.
A magyar világjáró kiváló, tárgyilagos megfigyelőként adott hírt a pompás királyi udvarról, az uralkodó család tagjaival való találkozásairól, a politikai viszonyokról, a gazdasági helyzetről, az érdekes szokásokról. Őneki köszönhetjük az első fényképfelvételeket Thaiföld városairól és lakóiról. Xántus részletes beszámolója a Földrajzi Közlemények hasábjain 1887- ben jelent meg Úti jegyzetek Sziámból címmel. Ez volt az első, tudományos igényű, magyar nyelvű leírás a „Szabadok földjéről”.
A delegációt szállító két osztrák hadihajó, az S.M. Donau fregatt és az S.M. Erzherzog Friedrich korvett 1868. október 18-án futott ki a trieszti kikötőből báró Anton von Petz ellentengernagy parancsnoksága alatt és 1869. április 27-én érkezett meg Bangkok alá Paknam kikötőjébe.
A küldöttség Ferenc József császár felhatalmazása alapján 1869. május 17-én Bangkokban Barátsági, Kereskedelmi és Hajózási Megállapodást (Treaty of Amity, Trade and Navigation) kötött az Osztrák-Magyar Monarchia és a Sziámi Királyság között.
A thai uralkodó, Chulalongkorn (V. Ráma) király átvehette a Királyi Szent István Rend Nagykeresztjét és többek között a Magyar Kereskedelmi és Ipartestület ajándékát. Az expedíció tagja volt Wilhelm Burger fotográfus is, aki 1869. május 15-én teljes koronázási díszben örökítette meg a királyt, amint az érdemrendet viseli. Ismeretink szerint ez a Nagykereszt egyetlen ábrázolása, mivel a királyi thai fényképész, Francis Chit által 1873. november 16-án V. Ráma király nagykorúvá válásakor megtartott második koronázása során készített képen a király nem viselte a vállszalagot és az érdemrendet.
A sors érdekessége, hogy Chulalongkorn király európai utazásai során 1897. június 26. és 30. között Magyarországot is felkereste. Ez volt az első thai államfői látogatás hazánkban. Őméltósága meglátogatta Budapesten kívül Gödöllőt, Bábolnát és Kisbért is.
*
A későbbi magyar kormányzó, Horthy Miklós 1892-ben a Saida korvett legfiatalabb tisztjeként, Sachs sorhajókapitány parancsnoksága alatt juthatott el Thaiföldre. Egy kalkuttai lovasbaleset csonttöréses sérüléséből lábadozva pillanthatta meg a Sziámi-öböl partjait. Emlékirataiban élete legszebb emlékei közé sorolta a két esztendős ázsiai hajóút élményeit.
„Bangkok a maga díszes épületeivel úgy hatott rám, mint valamely valósággá vált mese....akkor nem sejtettem, hogy ötven évvel később Gödöllőn vendégemül köszönthetem VII. Rama Prajadhipok királyt” – írta visszaemlékezéseiben.
VII. Ráma 1934. augusztus 8-án kapta meg a Magyar Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést. Thaiföld csodái elbűvölték Gáspár Ferenc hajóorvost, aki a gyönyörű thai hölgyek káprázatos színházi előadásairól adott hírt.
*
A tragikus sorsú Vojnich Oszkár 1912-ben járt Thaiföldön. A világjáró vadász külön fejezeteket szentelt Sziám nevezetességeinek, egzotikus trópusi tájainak és műemlékeinek Brit Indiáról írt könyvében.
A két világháború között két magyar utazó, a vakmerő Sulkowsky Zoltán és Bartha Gyula amerikai gyártmányú Harley-Davidson motorkerékpárral, kalandos őserdei utakon haladtak át az országon. Élményeiket 1937-ben megjelent Motorral a Föld körül című könyvükben adták közre. A könyvet később angolul az Egyesült Államokban is kiadták.
Kevesen tartják számon, hogy az eredeti foglalkozását tekintve bakteriológus-orvos, de valódi hivatását nézve néprajzkutató-operatőr-filmrendező, Fejős Pál alkotói munkássága ezernyi szálon kapcsolódik Thaiföldhöz. A tudós-filmes Délkelet-Ázsia legeldugottabb, legnehezebben megközelíthető helyszíneit kereste fel. Ő hozott előszőr eleven sárkánygyíkokat Európába Komodo szigetéről.
Hónapokat töltött őserdei törzsek falvaiban a legmostohább körülmények között. Fáradhatatlanul kutatott, megfigyelt, írt, fényképezett, filmezett. A svéd tudományos expedíció tagjaként a Wenner Gren Alapítvány támogatásával számos néprajzi filmet forgatott az országban. Az 1938-ban készült Egy marék rizs című filmje az egész világon ismertté tette a nevét.
Thaiföldön számos magyar természettudós, a zoológus Hreblay Márton, a botanikus Pócs Tamás és a karsztkutató Balázs Dénes is megfordult. Kutatásaik eredményeit nemzetközileg is nyilvántartják szakmai körökben.
Az 1956-os forradalom résztvevője – a börtönben Göncz Árpád későbbi köztársasági elnök egykori rabtársa –, Csávás Imre agrármérnök 1983 és 1995 között az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetében (FAO) mezőgazdasági és haltenyésztési szakértőként dolgozott.
Munkája során bangkoki székhelyű regionális igazgatóként az Ázsia-Pacifikus térség harminc országáért volt felelős Számos rangos nemzetközi konferencia előadójaként számolt be a thai agrárfejlődés eredményeiről.
*
Nem feledkezhetünk meg a kalandos életű, veszélyektől vissza nem riadó festőművész, Brunner Erzsébet Thaiföldhöz kötődő munkásságáról. Festményei több évezredet, több ezer kilométeres távolságokat, eltérő földrajzi tájakat, különböző nyelven beszélő embereket kötnek össze.
Az Indiában megtelepedett művésznő a buddhista kultúra bűvöletében járta be Ázsia buddhista emlékhelyeit, India, Nepál, Burma, Ceylon, Japán sztúpáit és dagobáit és díszes templomait. Buddha születésének 2500. évfordulója alkalmából 1956-ban tett zarándokútján megfestette a buddhizmus legfontosabb szent helyeit.
A Nehru család, Rabindranath Tagore költő és filozófus, valamint Mahatma Gandhi személyes barátja 1958-ban a Buddhista Világszövetség Konferencia alkalmából látogatott el Bangkokba. Az indiai művészeti akadémia és thai művészek támogatásával két kiállítást rendezett a thai fővárosban. A megnyitó ünnepségen maga az uralkodó, Bhumiphol Aduljadedzs király a tanácskozás fővédnöke is megjelent.
Brunner Erzsébet számos képet festett Thaiföldön, egyéni színvilágú festményei a művészi alkotás nyelvén jelentenek szellemi-kulturális hidakat országaink között.
Az alkotásokat halála után a Dalai lámára hagyta és jelenleg a Tibet Házban találhatók Újdelhiben.
Tavaly ünnepeltük Magyarország és Thaiföld diplomáciai kapcsolatfelvételének 50. évfordulóját, megemlékezve az 1973. október 24-én aláírt megállapodásról. A magyar-thai kapcsolatrendszer sokkal gazdagabb és szerteágazóbb, mint azt a felületes szemlélő gondolná. A szűk körben ismert, különböző helyeken elérhető ismeretanyagot az egységesítés igényével gyűjtöttük össze.
Az évforduló kapcsán a magyar emlékek megőrzése kiemelt szerepet kap, amely során passzázs kerül elnevezésre Budapestről és Xántus János szoboravatása is megvalósul Bangkokban.
Kubassek János muzeológus, geográfus, tanár, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója,
Sipos Sándor Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Bangkok (Thaiföld).
Ez a cikk az Eurázsia 2024. februári számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
