Bátorságot és erőt ígér a fa sárkány éve
A holdújév idejére szinte megáll az élet Ázsiában, a családi összetartás kerül előtérbe.
Bátorságot és erőt ígér a fa sárkány éve
Kultúra

Bátorságot és erőt ígér a fa sárkány éve

Óriási papírsárkány az északkelet-kínai Senjang bevásárlóközpontjában. Fotó: AFP/ImagineChina/Huang Jinkun
Tóth Loretta 02/02/2024 06:00

A holdhónapok alapján meghatározott holdnaptár szerint a kínai holdújév, vagy más néven tavaszünnep – és vele a fa sárkány éve – 2024. február 10-én veszi kezdetét. A kínai sárkány szimbólum a jóságot, bátorságot, következetességet és kitartást példázza, míg a fa a növekedést, az előrehaladást képviseli a keleti asztrológiában.

A kínai hiedelem szerint a 12 állatövi jegy mindegyike kapcsolatban áll egy elemmel: a fával, a fémmel, a vízzel, a tűzzel vagy a földdel. Miközben egy állatövi jegy körbejárja a teljes 12 éves ciklust, elemi hovatartozása megváltozik. 2012 például a vízi sárkány éve volt, 2036 pedig a tűz sárkány éve lesz. A kínaiak úgy vélik, a fa sárkány elősegíti a növekedést, a fejlődést és a bőséget, ez az év tehát jó lesz arra, hogy szilárd alapot építsen valami új, hosszú távú potenciállal rendelkező lehetőség megteremtéséhez.

A fa sárkány éve utoljára 60 éve, 1964-ben volt: ekkor hajtotta végre Kína az első nukleáris kísérletét és ekkor bocsátotta pályára a Szovjetunió a Voszhod-1 nevű űrhajót – utóbbi különlegessége, hogy hogy ez volt az első olyan űrrepülés, amely során a személyzet két tagja is civil volt. De 1964-ben írta alá Lyndon B. Johnson amerikai elnök a Polgárjogi törvényt, amely jogilag felszámolta a feketék közéleti és magánéleti szegregációját az Egyesült Államokban és a The Beatles is ebben az évben robbant be Amerikában, jelentősen befolyásolva ezzel a nyugati zene fejlődését a rákövetkező fél évszázadban.

Fotó: AFP/ImagineChina

A nyugati legendáktól eltérően egyébként a keleti kultúrában a sárkányt nem a rosszindulattal társítják, hanem a jóindulat szimbóluma, amely hatalmat, erőt és jó szerencsét jelent. Jelenléte az újévi ünnepségek alatt boldogságot és sikert hirdet az előttünk álló évre. A tizenöt napon át tartó ünnepi időszakot megelőző hetek pedig már az előkészületekkel telnek, és szimbolikában mélyen gyökerező szokások sokaságát ölelik fel. Az ünnepség például alapos takarítással indul, ami a megrekedt energia eltávolítását hivatott szolgálni, és helyet ad a beérkező szerencsének és jólétnek. Az otthonokat és az utcákat piros díszekkel és lampionokkal lepik el, ezzel is szimbolizálva a boldogságot, a jó szerencsét, és segítve a gonosz szellemek elűzését. A legtöbb kínai család asztalára pedig biztosan kerül valamiféle gombóc is, amely a gazdagságot jelképezi – épp úgy, ahogy a lencse a magyar folklórban.

A holdújévi ünnepségnek fontos kísérője a sárkánytánc is, amely mára kulturális határokat átlépve az egység globális szimbólumává vált.


A szerző külpolitikai újságíró.

Ez a cikk az Eurázsia 2024. februári számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!

Egész Ázsia pompába borul
A kínai holdújév a világ népességének egynegyede számára az év legnagyobb ünnepe. Az év eleje tehát nem csak Kínában, hanem például Vietnamban, Észak- és Dél-Koreában, Malajziában, Szingapúrban, a Fülöp-szigeteken, Mongóliában, Tibetben és Indonéziában is összehozza a családokat. Noha a kulturális különbségeknek köszönhetően országonként eltérő hagyományok és szokások tapadtak a fesztiválszezonhoz, a tradíciók mögött meghúzódó elgondolások nagyon is hasonlók: jellemzően ez az az időszak, amikor a családok egyesülnek, hogy jó kívánságokkal halmozzák el egymást az új évre, és hogy tisztelettel adózzanak az ősök előtt.

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások