Mi teszi vonzóvá Magyarországot az ázsiai befektetők szemében?
Először is az, hogy mi nem teszünk ideológiai alapon különbséget a keleti és nyugati befektetők között. Ez lehet, hogy túl általánosnak hangzik, de ha megnézzük, más európai országok hogyan viszonyulnak a keleti tőkéhez, elsősorban a kínai befektetőkhöz, akkor nagyon éles különbségeket fedezhetünk fel. Mi ezzel szemben örülünk a keleti befektetéseknek, már csak azért is, mert számos innovatív, a világgazdaság jövőjét meghatározó technológiában a keleti vállalatok vezető szerepet töltenek be. Beérett a 2010 után elindult keleti nyitás politikája is, ez jól látható a befektetési számokban, elsősorban Kína, Dél-Korea és Japán viszonylatában. A bizalmat pedig tovább fokozta az ázsiai befektetők szemében, hogy az elmúlt években Magyarország egyértelműen állást foglalt a blokkosodás ellen, amit nem támogatunk, mert veszély helyett lehetőséget látunk a keleti kapcsolatokban.
Milyen gyakorlati szempontok a legfontosabbak a befektetési helyszínek kiválasztása során?
Természetesen egy befektető nem csak a politikai kapcsolatok minőségét mérlegeli, van egy sor másik olyan szempont, ami a keleti és nyugati vállalatok számára egyaránt lényeges. Ilyen a befektetőbarát adórendszerünk – nálunk az egyik legalacsonyabb a társasági adó Európában –, és befolyásoló tényező az is, mennyire képzett a munkaerő, vagy milyenek az ország logisztikai adottságai, de az is, hogy milyen az oktatási- vagy éppen a támogatási rendszerünk. Emellett pedig kiemelném a gyorsaságot is, vagyis azt, hogy egy befektetésért folyó több országos versenyben a befektető milyen gyorsan kap válaszokat, tanácsokat, információkat a befektetésösztönzéssel foglalkozó szervezettől, ebben az esetben a HIPA-tól. Büszkék vagyunk rá, hogy az eredményeink alapján ebben is a legjobbak között vagyunk Közép-Európában.
Milyen szerepe van a HIPA-nak a befektetők ösztönzésében?
A befektetők első találkozási pontja Magyarországgal a Külgazdasági és Külügyminisztérium mellett a HIPA. Nekünk először is azt kell megmutatnunk a befektetőknek – jöjjenek bárhonnan –, hogy Magyarország a legjobb befektetési helyszín Közép-Európában. Könnyű helyzetben vagyunk, mert ez így van. A HIPA-nak számos feladata van: befektetési helyszínt ajánlunk, pénzügyi támogatásokat nyújtunk, beszállítókat keresünk a hozzánk érkező vállalatoknak, és persze egy sikeres befektetés után is folyamatosan kapcsolatban vagyunk a cégekkel. Segítséget nyújtunk ahhoz, hogy a vállalatok a lehető legjobb üzleti környezetben működhessenek, kéréseik és észrevételeik alapján pedig szakpolitikai javaslatokat dolgozunk ki a kormány számára. Az elmúlt években talán az egyik legfontosabb célja az lett az ügynökségnek, hogy az állami támogatásokon túl a magyar kis- és közepes vállalkozásokat hozzásegítse, hogy az ide érkező külföldi befektetőknek a beszállítói láncába kerülhessenek.
Milyen mozgásokat tapasztalnak az Ázsiából jövő befektetések terén az elmúlt években? Hogyan változott a külföldi működőtőke beruházás (FDI) szerkezete?
Mindenekelőtt azt láthatjuk, hogy míg 2010 környékén a világban áramló működő tőkének kétharmada nyugatról – Európából, Észak-Amerikából – származott, addig mostanra a keleti tőke egyre jelentősebbé vált. A 2023-as adatok alapján már a teljes működőtőke-áramlásnak 43 százaléka keleti. Ennek mi nem örülünk, hiszen ez azt is mutatja, hogy Európa folyamatosan veszít a versenykésességéből, gazdasági erejéből. Ugyanakkor a keleti tőkéről – bár sokan ebbe az irányba próbálnak terelni minket – őrültség lenne lemondani. Számos kulcsfontosságú ágazatban a leginnovatívabb vállalatok, legjobb kutatás-fejlesztési központok már keleten vannak. Mindennek a lenyomata látható a HIPA eredményeiben is: 2023-ban a teljes beérkező külföldi működő tőkének a nyolcvan százaléka keletről érkezett, elsősorban Kínából, Dél-Koreából és Japánból.
Már csak azért sem tűnik életképes ötletnek lemondani a keleti tőkéről, mert a hozzánk érkező nyugati tőke is igényli azt.
Sok esetben kifejezett kérése a már itt működő, vagy most beruházó német vállalatoknak, hogy a keleti beszállítóikat minél közelebb helyezzük el hozzájuk. Debrecen is egy jó példa erre: a BMW telekszomszédja az Eve Energy kínai akkumulátorgyár. Az Európai Unió eldöntötte, hogy 2035-től nem lehet forgalomba helyezni a hagyományos belsőégésű motorokat, autókat. Az elektromos autókhoz akkumulátorok kellenek, azokat pedig nagyrészt keleti vállalatok gyártják. A tíz legnagyobb akkumulátorgyártóból hat kínai, három koreai és egy japán, tehát látható, hogy ebben Európa versenyhátrányban van, és nem tudja megkerülni Ázsiát.
Melyek azok a területek, ahová még több befektetőt szeretnének bevonzani?
Az elmúlt időszakban kialakítottunk egy új befektetésösztönzési stratégiát, amely egyrészt földrajzi szempontokat határoz meg. Az elmúlt tizennégy évben elsősorban azon dolgoztunk, hogy Kelet-Magyarország iparát, gazdaságát erősítsük. Most a déli országrész felé fordultunk, ennek első pozitív példája a Szegeden épülő BYD-gyár. De Baranyától Békésig van még bőven teendő és egyben potenciál is. Ami pedig az ágazatokat illeti, szeretnénk fenntartani az elmúlt évek diverzifikációját, vagyis azt, hogy számos ágazatba érkeznek külföldi befektetések. A közbeszédben előtérbe került az akkumulátorgyártás és az autóipar, de ezen kívül is folyamatos volt a tőkebeáramlás további ágazatokban is. Említhetném az üzleti szolgáltató központokat, a gyógyszeripart, a vegyipart, az információs és kommunikációs technológiákat vagy éppen a biotechnológiát is. Illetve kiemelt célunk, hogy a jövőben is erőteljesen támogassuk a magyar tulajdonú vállalatokat. A támogatási rendszerünkben végrehajtott módosítások is nagyrészt őket segítik.
Van olyan ágazat, ami már „megtelt”?
Egy tudatos építkezésnek köszönhetően már szinte teljes az akkumulátoripari ökoszisztéma, ebben az ágazatban nagy volumenű új beruházásokra, néhány kivételt leszámítva már nincs szükség. A feladat most az, hogy akik már itt vannak azok a termelésen túl szintet lépjenek, és kutatás-fejlesztési tevékenységet is végezzenek. A jó példák pedig sorra jönnek is.
Mit vetít elő Xi Jinping kínai elnök májusi látogatása a kínai befektetések terén?
Egyértelmű, hogy az eddigieknél is szorosabb lesz az együttműködés a két ország között. Stabil és hosszú távú kapcsolatrendszert építettünk ki, ami a kölcsönös tiszteleten alapul. Ennek a megtestesülése volt az is, amikor Xi elnök meghívta hazánkat, hogy mi is vegyünk részt a kínai gazdaság modernizációjában. Xi Jinping elnök úr látogatása óta azt tapasztaljuk, hogy szinte nincs olyan hét, amikor ne érkezne Kínából valamilyen magas szintű delegáció – tartományoknak, régiónak a vezetői látogatnak el hazánkba.
Milyen személyes tapasztalatokat szerzett ázsiai tárgyalásain?
A dél-koreai, a kínai, a japán, vagy akár az indiai befektetők esetében is érezzük a Magyarország és a magyar nép iránti tiszteletet. Ezzel együtt kőkemény és felkészült tárgyalópartnerekről van szó, akik közül sokak számára újdonság az európai szabályozási és jövőbeli működési környezet. Miután jelentősek az eltérések az üzleti kultúra, a tárgyalástechnika szempontjából, ezért nagyon sok időt fordítunk arra, hogy részletesen megismertessük velük milyen szabályok, előírások érvényesek Magyarországon és az Európai Unióban. Az említett országokban a személyes kapcsolatok nagyon fontosak, így időt kell fordítani arra is, hogy egymás kultúráját, hagyományait is megismerjük. Koreában és Kínában is jól rezonál ázsiai eredetünk, ezzel tisztában is vannak, így a különbségek ellenére könnyen szót értünk egymással.
A szerző az Eurázsia főszerkesztő-helyettese.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. októberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!