Sohn Injo igazgatóhelyettes és Kim Byung-yeon igazgató (Fotó: Hegedüs Róbert)
Őry Mariann
20/12/2023 07:00
– Milyen területekre összpontosít a Jövőstratégiai Intézet?
– Kim Byung-yeon: A Dél-Korea és a világ számára legfontosabb témákkal foglalkozunk, jelenleg hét klaszterrel rendelkezünk, ezek a gazdasági biztonság, a tudomány és a technológia jövője, demokrácia-tanulmányok, a világjárvány, a népesség, a globális Korea, valamint a szénsemlegesség. (...)
– Melyek a legnagyobb kihívások, amelyekkel Dél-Koreának és a térségének szembe kell néznie a közeljövőben?
– Sohn Injoo: Az Egyesült Államok és Kína közti stratégiai rivalizálás és ezzel összefüggésben a kialakuló új világrend egyértelműen központi kérdés. Országunkon belül is nagy gondot jelent a demográfia, a zuhanó születésszámok. A népesség drámai csökkenése olyan kihívás, amellyel mindenképpen meg kell küzdenünk, emellett pedig természetesen ott vannak a belpolitikai intézményrendszer kérdései – demokráciánknak megvannak a maga erősségei és gyengeségei is.
– Kim Byung-yeon: Hozzátenném még, hogy folyamatosan fenyeget minket Észak-Korea is. Az ország nukleáris fegyvereket fejlesztett, és számos katonai provokációt hajtott már végre – ez tehát halálos fenyegetést jelent.
– Hogyan készülnek fel ezekre a kihívásokra?
– Sohn Injoo: A globális Korea klaszterben az ország víziójával, hosszú távú stratégiájával foglalkozunk, tíz-harminc évre próbálunk előre gondolkodni. Ilyen távlatban kell nézni a kínai–amerikai versengést, hiszen az nem fog véget érni a közeljövőben. Számunkra a kérdés az, mi Dél-Korea érdeke és víziója, hogyan tud hozzájárulni a világbékéhez és jóléthez – ezzel kapcsolatban természetesen számos részletes jelentést készítettünk.
– Kim Byung-yeon: A születésszámok kérdése nagyon komplex, és a megfejtéséhez a sikeres magyar tapasztalatokból is szeretnénk tanulni. Nagyon fontos, hogy megtaláljuk a gyermekvállalás ösztönzésének helyes és valóban hatékony módját, ne csak a pénzt költsük, konkrét célok nélkül – intézetünk erre vonatkozóan is ad tanácsokat, hogy mely intézkedések bizonyulnak hatékonynak. A második összetevő a kultúra, az értékek. A tekintetben is figyelünk Magyarországra, ahol nagy hangsúlyt helyeznek a családi értékekre. De ide tartozik a nemi egyenlőség kérdése is. Szóval ez egy több összetevős probléma, amit mindenképpen kezelni kell, hiszen a termékenységi mutató Dél-Koreában a legalacsonyabb.
– Melyek az ország gazdasági sikerének pillérei?
– Kim Byung-yeon: Először is, nagyon fontos a megfelelő intézményi háló. A demokratikus, kapitalista gazdaság felépítéséhez az Egyesült Államoktól vettük át az intézményi struktúrát, de később saját körülményeinkhez fejlesztettük. A második pillér az export – kifelé kell néznünk, nem befelé, így tudjuk biztosítani a növekedést a jövőre nézve is. A harmadik, hogy haladni kell a korral, előre kell tekinteni. Ide illeszkedik, hogy a félvezetőkbe való első befektetések a hetvenes években történtek, a Samsung vezetője ugyanis már akkor felismerte ennek az iparnak a jelentőségét. A gazdaság organikusan változik, nekünk pedig meg kell lovagolni a hullámokat. A dél-koreaiak könnyen alkalmazkodnak a gyorsan változó helyzetekhez, ezért is erős a digitális iparunk. A következő pillérek a kutatás-fejlesztés, valamint az oktatás – mindezekből áll össze a siker.
– A magyar álláspont szerint nem a világban zajló blokkosodás, hanem az összekapcsoltság az érdkünk. Hogyan látják Dél-Korea szerepét az eurázsiai konnektivitásban, hálózatokban?
– Kim Byung-yeon: Dél-Korea az egyik legtöbb összeköttetéssel bíró ország a világban. Sok dél-koreai diák tanul az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, szerte a világban. Kifelé nézünk, keressük a kapcsolatokat az emberek közt és a gazdaságban is – ez nagyon fontos. Szükség van a konnektivitásra – vegyük csak az amerikai–kínai rivalizálás példáját. A blokkosodás valóban veszélyes tendencia, de ez ellen Magyarország és Dél-Korea is tehet. A konnektivitást segítik a kétoldalú kapcsolatok, de kisebb multilaterális formátumok is. A hasonlóan gondolkodó országok a kereskedelem, az ellátási láncok, az erőforrások terén segíthetik egymást, kisebb hálózatokat alkotva. Úgy látjuk, Dél-Korea érdeke az, ha a nemzetközi együttműködések rugalmasan működnek, nem feltétlenül szoros szövetségekként.
– Sohn Injoo: Reálisan nézve a bilaterális, trilaterális, minilaterális együttműködésekben látom a leginkább érvényesíthetőnek a közös érdekeket. Dél-Koreának csomópontként, hubként kell működnie. Egyszerre kell bevonzani a külföldi tehetségeket és befektetéseket, valamint a vezető dél-koreai cégeknek jelen lennie Nyugaton, együttműködve a helyi tehetségekkel – ez egy win-win helyzet.
– Az elmúlt években többször is Dél-Korea volt a legnagyobb külföldi befektető Magyarországon. Mi teszi ennyire vonzóvá hazánkat a dél-koreai cégek szemében?
– Kim Byung-yeon: Mindenekelőtt, Magyarország az Európai Unió tagja és így az egységes piac része. A második szempont, ahogy már említettem, a helyi tehetségek. Magyarországon a humán tőke nagyon magas színvonalú, ez pedig óriási előny a dél-koreai cégeknek – nem függetlenül persze attól, hogy a régióban alacsonyabbak a bérek, mint Nyugat-Európában. A képlet része az is, hogy sajnos a koreai cégek egy része elkezdte kivonni a befektetéseit Kínából, és más országok irányába diverzifikálnak. Kína azonban óriási piac, tehát egyetlen ország nem lehet az alternatívája. A könnyűipar számára például India az egyik opció, de a magas hozzáadott értékű, technológiai iparágak esetében más a helyzet – ezeken a területeken sokak számára vonzó Magyarország.
A BC GEN Hungary Kft. dél-koreai tulajdonosi hátterű autóipari beszállító vállalat új, mintegy 21 milliárd forint értékű beruházása négyszáz újabb munkahelyet hoz létre Salgótarjánban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A dél-koreai hullám az elmúlt évtizedben a szó szoros értelmében letarolta a világot, mára már – kis túlzással – nincs olyan hely a Földön, ahol ne ismernék a BTS nevű fiúbandát, a Samsung telefonokat, vagy a KIA autókat. De vajon mi a dél-koreai siker receptje?