Egy csésze nyugatias magány
A japán kávékultúra még gyerekcipőben jár az arab és európai kávékultúrákhoz képest: a kelet-ázsiai szigetország zárt és hagyományait különösen tisztelő társadalma a 18. század végén, holland kereskedők által ismerkedett meg a nyugati világ nagy részét addigra meghódító főzettel. Ennek ellenére napjainkra Japán büszkélkedhet a világ egyik legnagyobb kávépiacával, amely mind méretében, mind fogyasztásban a világ élvonalába tartozik.
Egy csésze nyugatias magány
Gasztronómia

Egy csésze nyugatias magány

Fotó: AFP/Yoshikazu Tsuno
Scheffer Joakim 16/12/2025 22:20

A japán kávékultúra még gyerekcipőben jár az arab és európai kávékultúrákhoz képest: a kelet-ázsiai szigetország zárt és hagyományait különösen tisztelő társadalma a 18. század végén, holland kereskedők által ismerkedett meg a nyugati világ nagy részét addigra meghódító főzettel. Ennek ellenére napjainkra Japán büszkélkedhet a világ egyik legnagyobb kávépiacával, amely mind méretében, mind fogyasztásban a világ élvonalába tartozik.

A sok évszázadra visszanyúló és a mindennapok szerves részét képező teakultúrával rendelkező japánok eleinte nem igazán tudtak „mit kezdeni” a kávéval: kesernyés íze és sötét színe miatt sokáig inkább különleges gyógyszerként tekintettek rá. A kávé aztán a 19. század végén kezdett igazán népszerűvé válni, Tokióban 1888-ban nyílt meg az első európai stílusú kávéház. Ez az időszak, a Meidzsi-korszak egybeesett a japán társadalom feudális viszonyainak felbomlásával és a nyugati minta által vezérelt polgári átalakulásával. A kávé ennek az átalakulásnak az egyik szimbólumává, a modernitás, az új középosztály jelképévé vált. (...)

A szerző az Eurázsia szerkesztője.

Ez a cikk az Eurázsia 2025. decemberi számában jelent meg, honlapunkon később lesz elérhető teljes terjedelmében.

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások