Fotó: Hegedüs Róbert
Scheffer Joakim
06/09/2024 22:00
Habár szinte napra pontosan két éve tart a magyar nemzeti űrstratégia keretein belül meghirdetett UniSpace Program, sokak talán egyáltalán nem, vagy csak keveset hallottak róla. Mit lehet részleteiben tudni a programról?
Érdemes talán a legelejétől kezdeni. 2019-ben kezdődött az az együttműködés a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) között, aminek köszönhetően a UniSpace Program is, mint a partnerség egyik kifutása létre tudott jönni. Akkor egy olyan kutatási együttműködést indítottunk a minisztérium és az egyetem között, ami alapvetően a tudástőke fejlesztése, humánerőforrás fejlesztés, oktatási, képzési kihívások, a hazai űrszektor feltérképezése keretében történt, ez pedig amiatt volt nagyon fontos, hogy össze tudjuk állítani Magyarország első nemzeti űrstratégiáját. Ezt a kormány 2021 augusztusában fogadta el, és az űrstratégia feladataként határozta meg, hogy létrehozzunk egy interdiszciplináris platformot az e területen jártas szakembereknek, ahol szakirányú továbbképzés keretében tudnak naprakész tudást szerezni. Ennek érdekében egy országos felmérés keretein belül azonosítottunk tizenhét olyan egyetemet Magyarországon, ahol az űrtevékenységhez kötődő kompetenciák és képességek rendelkezésre állnak és erre irányuló terveik is vannak. Ezek az egyetemek a legkülönbözőbb portfóliókkal rendelkeznek, így meg kellett határoznunk néhány fő irányt, amelyek ernyőként tudják összekapcsolni őket. A négy tudományterület közül az első ilyen a társadalomtudományok, beleértve a jogot és közgazdaságtant, amelynek vezetője az NKE lett. A másik egymáshoz szorosan kapcsolódó tudományterület a természettudományok és a műszaki tudományok, itt két részprogram vezetői intézményt jelöltünk ki: az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az űrtudományi szakemberképzés indult el, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig az űrtechnológiai képzés. Ezenfelül elengedhetetlen volt, hogy az orvos- és egészségtudományi terület is kiemelt szerepet kapjon, így elindult az innovatív űrtáplálkozási- és egészségtudományi szakemberképzés is, aminek pedig a Debreceni Egyetem ad otthont. Ezek az egyetemek részprogram vezetői szerepet töltenek be, míg az NKE a konzorciumvezető. Az UniSpace Program három nagy szakmai partnere pedig a KKM, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, illetve a Miniszterelnökség. A képzés három féléve úgy áll össze, hogy az első szemeszterben a négy tudományterületről a négy egyetemen arányosan mindenki két-két tárgyat visz, ekkor még nincs szakosodás, mindenki ugyanazt tanulja. A második és harmadik félévben kezdődik a specializáció, ugyanakkor megmarad a kapcsolódás a többi tudományterülettel a megjelölt választható tantárgyak mentén. Tényszerű sikerként könyvelhetjük el, hogy az első évfolyam végeztével hetven diplomát adtunk át, így minimális lemorzsolódással ért véget a képzés, ez is csak a halasztások miatt van.
Időközben a résztvevő egyetemek száma is bővült, illetve szeptembertől angol nyelven folytatódik a képzés. Miért fontos nyitni a nemzetközi tér felé?
Nagy öröm számunkra, hogy négy egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Gábor Dénes Egyetem, a Milton Friedman Egyetem, valamint a német nyelvű Andrássy Gyula Egyetem is jelezte csatlakozási szándékát a konzorciumhoz. Ez a négy egyetem már a szeptemberben induló angol nyelvű képzésbe kapcsolódik be. A program nemzetköziesítésének szempontjából kiemelten fontos, hogy hibrid, azaz online térben is folyik az oktatás. Ez egyébként a magyar nyelvű képzésnél is így volt, mivel több olyan hallgató jelentkezett, akik külföldön éltek, dolgoztak, vagy éppen külszolgálatot teljesítettek. A nemzetközi tér felé való nyitásnak egy másik lényeges pontja, hogy az oktatói gárda olyan szintű tudás átadására legyen képes, amely megállja a helyét, valamint olyan nemzetközi szervezetek bekapcsolódását teszik lehetővé, ahol a hallgatók lehetőséget kaphatnak az elhelyezkedésre. Számos nyitott pozíció van az Európai Űrügynökségnél (ESA), illetve az Európai Unió űrprogramjának végrehajtásáért felelős szervénél (EUSPA). A magyar nyelvű képzés esetében több olyan hallgató is volt, akik már dolgoztak különféle diplomáciai, közigazgatási területeken, vagy nemzetközi szervezeteknél, valamint akadtak olyanok is, akik a képzés elvégzését követően helyezkedtek el ilyen területeken, vagy akár a nemzetközi vállalati szférában. Különlegesség, hogy a hazai űrszektor aktív vállalati szereplői is részt vettek a képzésben nemcsak oktatóként, hanem hallgatóként is. Az UniSpace keretein belül egyszerre szeretnénk eleget tenni annak az elvárásnak, hogy e dinamikusan fejlődő és magas tudományos sztenderdeket megkövetelő high-tech szektorban a hazai közigazgatási és szakmai területen, valamint a nemzetközi térben – diplomáciai szempontból és kutatási missziókba való sikeres bekapcsolódással – is megtörténjen a hazai érdekek megfelelő érvényesülése, ami nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos. Az űrszektor érdemben támogatja Magyarország hosszútávú fenntartható fejlődését és a fenntarthatóság egyre inkább a globális űrkutatás középpontjába kerül. Ezért lényeges a jó szakmai utánpótlás és a sikeres bekapcsolódás. A nemzetközi együttműködés, a nemzetközi kapcsolatok az űrtevékenység szektorában elengedhetetlenek, ez igaz akkor is, ha csak egyetemi szinten tekintünk a dolgokra, az NKE például az ESA fontos együttműködő partnere.
Az egyetemek ilyen széles körű együttműködése nem megszokott. Mennyire bevett gyakorlat ez itthon, illetve nemzetközileg?
Az UniSpace Program világon egyedülálló kezdeményezés, melynek sikeressége jól mutatja, hogy az űrtevékenység területén az irányítás is innovatív gondolkodást és új megoldásokat igényel. Eleinte persze sokan megmosolyogták, mondván, hogy két egyetem sem tud együttműködni, nemhogy tizenhét, azonban az eredmény a kétkedőket is meggyőzte. Jól látszik, hogy van érdeklődés a terület iránt, a társadalom, és a fiatalok részéről is egyre nagyobb figyelmet kap az űrtevékenység. Ez nem is meglepő, hiszen az űrtechnológián alapuló termékek és szolgáltatások a mindennapjaink részét képezik, ha tetszik, ha nem.
Hogyan tud a magyar társadalom, a magyar átlagember profitálni a program eredményeiből?
A földmegfigyelés az egyik kiemelten fontos terület, ami például a mezőgazdaság tekintetében nyújt olyan adatokat, amelyek jelentősen elősegítik a gazdák munkáját. Ezeknek köszönhetően az év adott hónapjában lehet pontosan tudni, hogy milyen a növénytakaró minősége, milyen a talaj víztartalma, milyen raktározott mennyiségek vannak, hogy célszerű vízgazdálkodási szempontból tervezni a jövőt stb. De ugyanilyen fontosak ezek a technológiák például a katasztrófavédelemben, helyzetfelmérés, életmentés tekintetében. Aztán ott van a nagy pontosságú helymeghatározás vagy a műholdas kommunikáció, anélkül például az online oktatás sem valósulhatott volna meg. A felsoroltak szuverenitási és biztonságpolitikai kérdések is egyben, ami az űrszektor „dual-use” jellegére hívja fel a figyelmet. Nagyon fontos eredmények születnek a gyógyszerkísérletek révén, például a csontritkulás és izomsorvadás elleni vagy a magas vérnyomás elleni gyógyszerek kikísérletezése részben vagy egészben az űrkutatáshoz kötődik. Emellett pedig azt is látni kell, hogy a HUNOR Programban résztvevő magyar kutatóűrhajós feladatai a nemzetgazdaság szempontjából kiemelten fontosak és amennyiben azokat sikerül elvégezni, úgy az eredmények a társadalom széles rétegeiben tudnak majd leképeződni. A UniSpace Program és a HUNOR Program szorosan összekapcsolódnak, szakmai-tudományos ökoszisztémát építünk.
Amilyen komplex és szerteágazó az űrszektor szerepe egy ország életében, legalább annyira sokrétűek a társadalmi előnyei is. A kutatások többszörösen megtérülnek a mi életünkben, gyermekeink életében és a jövő generációi számára is.
A szerző az Eurázsia szerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. szeptemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
