Egyensúlyozásból pozícióformálás
Az orosz–ukrán háború – immár harmadik évében – nemcsak Kelet-Európa jövőjét formálja, de olyan mélyreható geopolitikai folyamatokat is elindított, amelyek a globális hatalmi struktúra átrendeződését vetítik előre. E változások az európai biztonsági architektúra jövőjét is érintik. 
Egyensúlyozásból pozícióformálás
Tükör

Egyensúlyozásból pozícióformálás

Fotó: AFP/Anadolu Agency/Arda Kucukkaya
Német Donát 08/07/2025 22:45

Az orosz–ukrán háború – immár harmadik évében – nemcsak Kelet-Európa jövőjét formálja, de olyan mélyreható geopolitikai folyamatokat is elindított, amelyek a globális hatalmi struktúra átrendeződését vetítik előre. E változások az európai biztonsági architektúra jövőjét is érintik. Az Egyesült Államok részleges visszahúzódása és az Európai Unió stratégiai autonómiára törekvése új mozgásteret nyitott a regionális középhatalmak számára.

Ebben az átalakuló környezetben Törökország fokozatosan újradefiniálta külpolitikai mozgásterét. Ankara már a háború kitörésétől kezdve pragmatikus egyensúly-politikát folytatott. Miközben következetesen kiállt Ukrajna területi integritása mellett, és katonai- technológiai eszközökkel támogatta Kijevet, elutasította az Oroszország elleni szankciókat, fenntartva gazdasági kapcsolatait Moszkvával. Az „ukránpárti, de nem oroszellenes” megközelítés nem semlegességet, hanem tudatos egyensúlyozást jelent, amely lehetővé teszi, hogy Törökország közvetítőként lépjen fel a nemzetközi porondon. Elég a 2022-es gabonaegyezményre, a fogolycserékre vagy a tárgyalások előkészítésére gondolni.(...)

A szerző az MCC Külgazdasági Műhely tagja.

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások