A világkereskedelem viszonylatában is látványos Eurázsia felemelkedése. Miközben az Egyesült Államok 52 ország számára a legfontosabb kereskedelmi partner, addig Kínát már 124 ország tekinti első számú kereskedelmi partnerének. Az Egyesült Államok és Európa évi több mint egybillió dollár összegű kereskedelmi forgalmat bonyolít le az Atlanti-óceánon keresztül. Ugyanakkor az Európa és Ázsia kereskedelmi forgalma már 2020 előtt meghaladta az egybillió dollárt, az elmúlt években pedig 1,6 billió dollárra nőtt az értéke. Az Övezet és Út kezdeményezés (BRI) révén pedig Európa és Ázsia kereskedelmi kapcsolatainak további bővülése várható.
A BRI kezdeményezés legfontosabb célkitűzése ugyanis, hogy helyreállítsa és újjáépítse Eurázsia egykori gazdasági, politikai, és kulturális szerepét. A hosszú távú program valójában a kölcsönösen előnyös, azaz win-win kapcsolatok komplex, időben és térben bővíthető hálózata. A világ GDP-jének mintegy 40 százalékát, a Föld lakosságának 70 százalékát jelenti. Az útvonalak nem újak, hanem már évezredek óta működnek és összekapcsolódnak. Tengeri útvonalak és szárazföldi gazdasági folyosók összefüggő hálózata. Csak az „új eurázsiai földhíd” gazdasági folyosó 108 várost köt össze. A terv meghirdetése óta többszáz projekt valósult meg. Negyvenegy csővezeték, 203 híd és autópálya-fejlesztés, valamint egy sor új vasútvonal épül, sőt, 2019 elején csak Európában tizenkét új kikötő fejlesztés indult el. Az Európai Unió és Kína között a vasúti áruszállítás eredményeként több mint 1,1 billió tonna áru cserél gazdát.
A konnektográfia kifejezést a konnektivitás és a geográfia szavak „összekapcsolásával” Parag Khanna alkotta meg 2016-os Connectography: Mapping of the Future Civilizaton című könyvében. Az ezredforduló óta a geoökonómiai rendszerek ugyanis új típusú, földrajzi hálózatokba szerveződnek, s ezek újfajta módszertani elvek alapján működnek. Az összekapcsoltság új világparadigmává vált, az eddigi klasszikus politikai határokat mutató térképek kibővíthetőek a távvezeték, az autópályák, a vasúti hálózatok, az internetkábelek, a repülőgépútvonalak jelzéseivel, azaz a globális hálózati társadalom szimbólumaival. A geopolitikai verseny kiegészül és átváltozik az ellátási rendszerek összekapcsolhatóságáért folytatott küzdelmekben.
A versenyképes konnektivitás a 21. század legfontosabb geopolitikai tényezője. Mivel világunk egyre összetettebbé válik, tisztában kell lennünk az összekapcsoltság, a regionalizmus és más olyan erők értékével, amelyek a világot sokkal inkább formálják, mint a hagyományos geopolitikai elméletek, amelyek csak a területen, a nagyságon és a katonai erőn alapultak. Minden régió számít, mert a hálózat része. Aki használja a konnektivitás stratégiáját, az versenyelőnyt élvezhet. Eurázsia összekapcsoltsága a világtörténelem folyamán számos alkalommal a legjelentősebb útvonal volt. Azok a területek, országok és városok, amelyek ezeken a kereskedelmi hálózatok csomópontjaiban voltak, azok felemelkedtek és virágzásnak indultak, mert éltek a konnektivitás versenyelőnyével.
A földrajz egyre jelentősebbé válik, és ahhoz, hogy megértsük az összefüggéseket, új térképekre van szükségünk. A gazdasági szankciókat alkalmazó blokkosodás során a hálózatok sérülnek. Ha a hálózat egyik részét elvágjuk, az megerősödik egy másik hálózaton és útvonalon keresztül. A hálózatok fő kérdése pedig az, hogy hol helyezkednek el rajta a csomópontok. Ezért is fontos, hogy az összekapcsoltság révén új csomópontok válnak fontosabbá: ez óriási lehetőség Magyarországnak is, amely az új, összekapcsolódó eurázsiai térség fontos kapuja és hídközpontja.
A szerző geográfus, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. májusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!