Fotó: AFP/Anadolu Agency/Mahmut Serdar Alakus
Litkei Máté
20/03/2023 07:00
Európába az év elején még négy útvonalon érkezett az orosz gáz (Északi Áramlat–1, Jamal, Testvériség, Török Áramlat), illetve volt egy ötödik út is, az Északi Áramlat–2, amelynek üzembe helyezését amerikai nyomásra az Európai Bizottság megakadályozta.
Az európai vezetékes gázszállítást az első sokk tavaly május 11-én érte, amikor az ukránok a harcokra hivatkozva leállították a tranzitot a Szohranovka gázmérőállomáson, ezzel 32,6 milliárd m3/év kapacitással csökkentve a Testvériség vezeték nyolcvanmilliárd m3/év tranzitlehetőségét. Az ukrán energiarendszert ért sorozatos támadások miatt Ukrajna kénytelen volt leállítani atomenergia-termelését, és mára villamosenergia- és földgázhiánnyal küzd, így reális veszélye van annak, hogy a lakossági ellátás biztosítása érdekében átirányítják az európai szállítmányokat, ezzel ellehetetlenítve a tározók 2024-re is elégséges feltöltését Szlovákiában, Ausztriában, de főleg Csehországban és Németországban.
Az orosz–ukrán háború kitörése után a balti államok mellett Lengyelország lépett fel leghatározottabban Oroszország ellen, így nem meglepő, hogy a Testvériség után a harminchárommilliárd m3/év kapacitású Jamal vezetéken történő szállítás esett vissza először, majd végül a Gazprom május 13-án el is zárta a gázcsapot.
Az ötvenmilliárd m3/év kapacitású Északi Áramlat–1-en a földgázszállítás egy hónappal a Jamal elzárását követően kezdett el akadozni, amikor az orosz fél turbinameghibásodásra hivatkozva negyven százalékra, majd tavaly július 27-én húsz százalékra korlátozta a főleg németeknek exportált földgáz mennyiségét, egészen a vezetékpár ellen elkövetett szeptember 26-i szabotázsakcióig. Mára a Török Áramlat vált Kelet-Közép-Európa legfontosabb földgázszállítási útvonalává.
Magyarország 10-10,5 milliárd m3 földgázt használ fel évente, amelynek nagyjából a fele fűtési célokat szolgál. A klímacélok elérése érdekében a Nemzeti Energiastratégia számos intézkedést tűzött ki célul, ami csökkenti a hazai földgázszükségletet: ilyen például a fotovoltaikus kapacitás növelése, a hulladékok energetikai hasznosítása kapcsolt erőműben, a biomassza részarány növelése és a Paks–2-beruházással a nukleáris energia részarányának szinten tartása. Sőt az energia-veszélyhelyzeti intézkedési terv a jelenleg működő paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával még növeli is a nukleáris energia részarányát. Erre szükség is van, ugyanis a hazai bruttó villamosenergia-termelés a tavalyi évben 26 százalékban gázzal történt.
A kitűzött célok ellenére a megújulók térnyerésével sem tudunk búcsút mondani teljesen a földgáztüzeléstől a villamosenergia-termelésben, hiszen a gázerőművek látják el a hálózati kiegyenlítést. A villamos energia ipari méretű tárolása (zöldhidrogén, akkumulátorparkok) csak koncepcionális szinten van jelenleg megvalósítva. A saját kapacitások kiépítése mellett a magyar kormány intenzíven dolgozik az Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül Magyarországra zöldáramot szállító villamosenergia-hálózat megvalósításán is. A pontos jövőbeni importenergia mennyisége még nem ismert, de várhatóan jelentős lesz a szerepe a hőszivattyúk miatt egyre növekvő téli energiaigény kielégítésében.
A stratégia azzal számol, hogy reálisan 2030-ra a földgázfogyasztásunk egy százalékát tudjuk kiváltani biogázzal. Az Agrárközgazdasági Intézet számai ambiciózusabbak, számításaik szerint hosszú távon legalább 1,62 milliárd m3 import földgázt lehetne megspórolni biogázzal, ami a hazai szükséglet nagyjából tizenöt százaléka.
A kormány az energiaválságra válaszul ösztönzi a hazai földgázkitermelés újbóli felpörgetését, célul tűzve ki a kétmilliárd m3 hazai kitermelés újbóli elérését. Emellett a korábbinál is nagyobb támogatásban részesíti a hazai geotermikus energia térnyerését. A geotermikus energia főleg a fűtési célú földgáz kiváltására alkalmas, ezzel is számos lakóház, kórház és középület fűtését tudja kiszolgálni, ezzel az évtized végére évi 1-1,5 milliárd m3 – főleg fűtési célú – földgázt is kiválthatna, ami további tíz-tizenöt százalék földgáz-megtakarítást jelenthet.
További jelentős, tíz-tizenöt százalék energiamegtakarítás érhető el az ingatlanok szigetelésével, azonban az évtized végére jelentkező import földgázigény nem várható, hogy négy-öt milliárd m3 alá csökken. Oroszországon kívül a Shell-lel van LNG-szállítási szerződésünk, emellett pedig Katarral történt politikai megállapodás a jövőbeni LNG-szállításokról, és Ománnal is megkezdődtek a tárgyalások az energiahordozók szállításáról. Magyarország azonban tengeri összeköttetés nélkül csak más országok LNG-termináljain tud kapacitást lekötni, márpedig jelenleg csak a horvát Krk-terminálon rendelkezünk egymilliárd m3/ év kapacitással, és minden további bővítés a földrajzi adottságok miatt a horvát és az olasz félen múlik.
A Török Áramlat az évtized végén is fontos szerepet fog betölteni a hazai ellátásban. Októberben megegyezés született Ankara és Moszkva között az Északnyugat-Törökországban létesítendő gázcsomópont kialakításáról. A megállapodás világosan kijelöli az orosz fejlesztések irányát, vagyis egyre növekvő szerepet szán a Török Áramlatnak és a Törökországból történő földgázelosztásnak. Ez mindkét félnek előnyös, hiszen a nemzetgazdasági problémákkal küzdő Recep Tayyip Erdoğan török elnök jelentős tranzitbevételre teszt szert, miközben a NATO-tag Törökországon keresztül ez a legbiztonságosabb szállítási útvonal, amelyen keresztül akár Németországig eljuthat az orosz gáz. Ehhez viszont a magyar–szerb határkeresztező kapacitás bővítése is szükséges, ami után az sem elképzelhetetlen, hogy Magyarország válik Közép-Európa elosztóközpontjává.
A szerző az MCC Klímapolitikai Intézetének igazgatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/I. számában jelent meg.
