Fenntartható eurázsiai összekapcsoltság
Az Övezet és Út Kezdeményezést Kína 2013-ban indította el, és mára az emberiség történelmének legnagyobb és egyben legjelentősebb beruházásává vált, amely komplex hálózatként időben és térben is rugalmasan bővíthető.
Fenntartható eurázsiai összekapcsoltság
Vélemény

Fenntartható eurázsiai összekapcsoltság

Fotó: iStock
Csizmadia Norbert 29/09/2023 09:10

Az Övezet és Út kezdeményezést Kína 2013-ban indította el, és mára az emberiség történelmének legnagyobb és egyben legjelentősebb beruházásává vált, amely komplex hálózatként időben és térben is rugalmasan bővíthető.

Kína hosszú távú tervének lényege, hogy az Új Selyemút kiépítésével visszaszerezze Eurázsia egykori történelmi, kulturális, gazdasági és kereskedelmi jelentőségét. Az Új Selyemút vasútvonalakból, tengeri és szárazföldi kikötők fejlesztéséből, autópálya-építésekből, logisztikai központok létesítéséből és fejlesztéséből, valamint olyan hálózatokból áll, amelyek gazdasági folyosókon keresztül valósulnak meg.

A program meghirdetése óta kínai részről komoly pénzügyi befektetések és tervek születtek annak érdekében, hogy az „új Eurázsiára” kiterjedő gazdasági övezet megvalósulhasson. Az Új Selyemút lényege, hogy a világgazdaság tengelyét az óceánokról a szárazföldre helyezze vissza, valamint, hogy helyreállítsa és újjáépítse Eurázsia egykori gazdasági, politikai, és kulturális szerepét. Az Új Selyemút valójában egy olyan komplex hálózatként értelmezhető, amely időben és térben rugalmasan bővíthető. Összeköti azokat a szereplőket, amelyek a globalizáció új szakaszát alkotják: a legfrissebb adatok szerint ez a világ GDP-jének mintegy negyven százalékát, a Föld lakosságának pedig mintegy kétharmadát jelenti.

Az Övezet és Út kezdeményezés hat pontban foglalható össze. Egy koncepció és kezdeményezés. Két szárny: a szárazföldi és a tengeri útvonal. Három elv: mindenki érdekében, mindenki által, mindenki számára. Négy kulcsszó: makroszint (konnektivitás, stratégiai szinergia, kapacitásnövelés), együttműködés (a piacok közös fejlesztése), működtetés (üzleti vezetés, piaci műveletek, kormányzati szolgálat) és nemzetközi szabványok. Öt irány, amely a konnektivitás öt fő célja is egyben: a politika, az infrastruktúra, a kereskedelem, a pénzügyek és az emberek közötti kapcsolatok összekapcsolása. Mindez pedig hat gazdasági folyosón keresztül valósul meg.

A globális civilizációt felváltja az újfajta „geocivilizáció”, amely a harmonikus világrend megteremtését a közös érdekek mentén célozza meg. Ennek alapja a többezeréves kínai ökológiai civilizáció átültetése a XXI. századba. Ez a hosszú távú korszak ugyanis a fenntartható növekedésre épít: zöld technológiákra, zöld pénzre, ökológiai szemléletre és békés felemelkedésre. A kínai filozófia egyik alapja a jin–jang elv. A XXI. századi geopolitika is egyensúlyra törekszik, amelynek alapja a jin–jang geopolitikája: kelet és nyugat, észak és dél, hard és soft elemek együttes megvalósítása. Kína és az Egyesült Államok hosszú távú együttműködésének, valamint a centrumok és a perifériák harmonikus kooperációjának nyertesei – a központok mellett – a globális városok és a nemzetállamok együttműködésén keresztül mindenképpen az új kaputérségek lehetnek, így a délkelet-ázsiai ASEAN-államok, Közép-Ázsia, vagy Kelet-Közép-Európa országai.

Ahhoz, hogy megértsük az új korszak mozgatórugóit, ismernünk és alkalmaznunk kell a három legfontosabb kulcsot: a komplexitást, a konnektivitást és a fenntarthatóságot. Az Övezet és Út kezdeményezés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egy hosszú távú, összekapcsolódó, komplex és fenntartható eurázsiai világrend születhetett meg.

A szerző geográfus, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke

Ez a cikk az Eurázsia 2023/szeptember-októberi számában jelent meg.

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások