Fotó: Shutterstock
Csizmadia Norbert
26/02/2024 22:00
A történelem során a Selyemutak egyben a korabeli filozófia főútjaként is szolgáltak. A Kárpát-medencétől a Csendes-óceánig egy ősi, természetes világnézet uralkodott. Történelmi szempontok alapján időben négy nagy Selyemút-korszakról beszélhetünk. Egy őskőkori Selyemútról, egy 7000 éves őskori Selyemútról, egy ókori és középkori Selyemútról egészen a 17. századig, és az új Selyemútról jelen korunkban, amelyekről Grandpierre Attila Az ősi Magyarország a Kárpát-medence és a Selyemút népeinek felemelkedése című könyvében ír.
A kínai kutató, Ruan Wei abból a feltevésből indul ki, hogy azon országok csoportja, amelyeknek földrajzi helyzetük közös, azok egy természetes „geoegységet” alkotnak. A közös földrajzi helyzet pedig versenyképességi előnyt is jelent, ezért kölcsönösen előnyös a résztvevőkre nézve. Az összekapcsoltság miatt az érintett nemzeteknek, szembe kell nézni a térbeli realitással és a legjobb előnyöket kell kihozniuk a földrajzi helyzetükből.
A 19. században a világ európaivá vált, a 20. században amerikanizálódott, és most, a 21. században eurázsiaivá válik. Robert D. Kaplan meglátása szerint Eurázsia új kapcsolódásai utak, vasutak, gázvezetékek, optikai kábelek formájában azt jelentik, hogy a technológiai fejlődés és földrajz közrejátszásának köszönhetően Eurázsia egy változékony, képlékeny, de megfogható egységgé válik. Eurázsia olyan értelmet nyer, amellyel korábban nem rendelkezett: „minél jobban gyengül Európa, annál erősebb lesz Eurázsia. Eurázsia infrastrukturálisan, kereskedelmileg, pénzügyileg is kapcsolódik egymáshoz.”
A jövő három „passwordje” a komplexitás, az összekapcsoltság és a fenntarthatóság. Ezért is kiemelten fontos célkitűzés a fenntartható fejlődésre és növekedésre való áttérés, a zöld technológiák, a mesterséges intelligencia és a gyártási technológiák al - kalmazásával. Zhouying Jin 2018-ban megjelent, The Future of Humanity című könyvében arról ír, hogy az úgynevezett kemény és puha technológia ugyanúgy egészíti ki egymást, ahogy a kínai filozófiában és gondolkodásban a yin-yang elve. Ez a többezer éves kínai ökológiai civilizációs gondolkodás alapja is.
Kína 2007-től „ökológiai” civilizációt épít, ez az organikus gondolkodás, az ősi kínai filozófia és egyben az eurázsiai ősműveltség 21. századi folytatása. Az ökológiai civilizáció akkor válhat hatékonnyá, ha megteremti a tudományos alapját az ősi tudásnak és helyi adottságokra épít. Ahogy a reneszánsz idején az ókori görög tudás felélesztése tette lehetővé Európa világelsőségét, úgy az egykori ősi Eurázsia még magasabb minőségű tudásrendszerhez és erkölcsiséghez való visszatérése lehet a legfontosabb kulcs. A Selyemút népeinek világlátása, ősi tudása, filozófiája, ugyanis ökológiai értékrendet hordoz.
Az Övezet és Út kezdeményezés (BRI) részét képezi a Digitális-, és a Zöld Selyemút is, amely a BRI zöld és fenntartható fejlesztését tűzte ki célul. A zöld fejlesztésnek az alacsony szén-dioxid-kibocsátást kell figyelembe vennie, továbbá́́ egy, az ökológiára és környezetvédelemre koncentráló adatszolgáltatási platform elindítását. A környezetvédelem érdekében nagy figyelmet kell szentelnie a zöld energiák elterjedésének, az energiahatékonyság növelésének. De mindenekelőtt ebben a változó geopolitikai világrendben egy új, életközpontú és átfogó, fenntarthatóságra építő eurázsiai gondolkodásra és egy hozzá kapcsolódó, fenntartható közgazdaságra van szükség.
A szerző geográfus, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke
Ez a cikk az Eurázsia 2024. márciusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
A vietnámi háború légi csatáinak történetét sokáig lefeljebb csupán amerikai nézőpontból lehetett ismerni. Ezen egy magyar változtatott, aki Vietnámban a terepen járt utána a harcok ezen alig ismert fejezetének. Később több, nemzetközileg elismert könyvben dolgozta fel tapasztalatait. Az Orient Projekt nagyinterjúja Dr. Toperczer István orvossal.
Magyarország és Vietnám kapcsolata számos fontos csomóponton keresztül haladt át, az évtizedek alatt megerősödött, és minden területen – politikai, gazdasági, oktatási és kulturális szinten – kimagasló fejlődést ért el - írja köszöntőjében Baloghjdi Tibor, Magyarország vietnámi nagykövete.
Magyarország az elsők között volt, amikor 75 évvel ezelőtt, 1950. február 3-án hivatalosan is elismerte Vietnámot, és felvette vele a diplomáciai kapcsolatot. Ez nemcsak fontos történelmi mérföldkő volt, hanem egy szoros barátság kezdete is, amely a bizalom, a tisztelet, a kölcsönös megértés, az őszinte érzelmek és a mély emberi értékek alapjára épült - íjra köszöntőjében Bui Le Thai, a Vietnámi Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete.