Fotó: Shutterstock
Csizmadia Norbert
26/02/2024 22:00
A történelem során a Selyemutak egyben a korabeli filozófia főútjaként is szolgáltak. A Kárpát-medencétől a Csendes-óceánig egy ősi, természetes világnézet uralkodott. Történelmi szempontok alapján időben négy nagy Selyemút-korszakról beszélhetünk. Egy őskőkori Selyemútról, egy 7000 éves őskori Selyemútról, egy ókori és középkori Selyemútról egészen a 17. századig, és az új Selyemútról jelen korunkban, amelyekről Grandpierre Attila Az ősi Magyarország a Kárpát-medence és a Selyemút népeinek felemelkedése című könyvében ír.
A kínai kutató, Ruan Wei abból a feltevésből indul ki, hogy azon országok csoportja, amelyeknek földrajzi helyzetük közös, azok egy természetes „geoegységet” alkotnak. A közös földrajzi helyzet pedig versenyképességi előnyt is jelent, ezért kölcsönösen előnyös a résztvevőkre nézve. Az összekapcsoltság miatt az érintett nemzeteknek, szembe kell nézni a térbeli realitással és a legjobb előnyöket kell kihozniuk a földrajzi helyzetükből.
A 19. században a világ európaivá vált, a 20. században amerikanizálódott, és most, a 21. században eurázsiaivá válik. Robert D. Kaplan meglátása szerint Eurázsia új kapcsolódásai utak, vasutak, gázvezetékek, optikai kábelek formájában azt jelentik, hogy a technológiai fejlődés és földrajz közrejátszásának köszönhetően Eurázsia egy változékony, képlékeny, de megfogható egységgé válik. Eurázsia olyan értelmet nyer, amellyel korábban nem rendelkezett: „minél jobban gyengül Európa, annál erősebb lesz Eurázsia. Eurázsia infrastrukturálisan, kereskedelmileg, pénzügyileg is kapcsolódik egymáshoz.”
A jövő három „passwordje” a komplexitás, az összekapcsoltság és a fenntarthatóság. Ezért is kiemelten fontos célkitűzés a fenntartható fejlődésre és növekedésre való áttérés, a zöld technológiák, a mesterséges intelligencia és a gyártási technológiák al - kalmazásával. Zhouying Jin 2018-ban megjelent, The Future of Humanity című könyvében arról ír, hogy az úgynevezett kemény és puha technológia ugyanúgy egészíti ki egymást, ahogy a kínai filozófiában és gondolkodásban a yin-yang elve. Ez a többezer éves kínai ökológiai civilizációs gondolkodás alapja is.
Kína 2007-től „ökológiai” civilizációt épít, ez az organikus gondolkodás, az ősi kínai filozófia és egyben az eurázsiai ősműveltség 21. századi folytatása. Az ökológiai civilizáció akkor válhat hatékonnyá, ha megteremti a tudományos alapját az ősi tudásnak és helyi adottságokra épít. Ahogy a reneszánsz idején az ókori görög tudás felélesztése tette lehetővé Európa világelsőségét, úgy az egykori ősi Eurázsia még magasabb minőségű tudásrendszerhez és erkölcsiséghez való visszatérése lehet a legfontosabb kulcs. A Selyemút népeinek világlátása, ősi tudása, filozófiája, ugyanis ökológiai értékrendet hordoz.
Az Övezet és Út kezdeményezés (BRI) részét képezi a Digitális-, és a Zöld Selyemút is, amely a BRI zöld és fenntartható fejlesztését tűzte ki célul. A zöld fejlesztésnek az alacsony szén-dioxid-kibocsátást kell figyelembe vennie, továbbá́́ egy, az ökológiára és környezetvédelemre koncentráló adatszolgáltatási platform elindítását. A környezetvédelem érdekében nagy figyelmet kell szentelnie a zöld energiák elterjedésének, az energiahatékonyság növelésének. De mindenekelőtt ebben a változó geopolitikai világrendben egy új, életközpontú és átfogó, fenntarthatóságra építő eurázsiai gondolkodásra és egy hozzá kapcsolódó, fenntartható közgazdaságra van szükség.
A szerző geográfus, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke
Ez a cikk az Eurázsia 2024. márciusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Lapzártánk után lesz az amerikai elnökválasztás, amely nagyban fogja befolyásolni a nemzetközi politikai irányokat, történéseket, a globalizáció és a konnektivitás jövőjét. De már ezt megelőzően nagy mozgolódás volt érezhető a világban.
A skót származású, brit John Halford Mackinder (1861–1947) az angolszász geopolitika legfontosabb gondolkodója volt. Leghíresebb tanulmánya A földrajz, a történelem kulcsa, amit a brit Királyi Földrajzi Társaság ülésén olvasott fel 120 évvel ezelőtt. Európa és Ázsia politikai elemzése kapcsán Mackinder arra kereste a választ, hogy a földrajzi és a történelmi folyamatok, és események között milyen összefüggések lehetségesek.
„Egy új világ jellemzői alakulnak ki az eurázsiai kontinensen. Ez pedig nagyon gyorsan történik, így e magazin olvasóit idén és jövőre is sok érdekes dolog várja. Ahogy mondani szokták: »Kapcsolják be a biztonsági öveiket!«”