Fotó: iStock
Csizmadia Norbert
06/09/2024 22:00
„Aki uralja Kelet-Európát, az uralja a Szívterületet; aki a Szívterületet uralja, az uralja a Világszigetet is; és aki uralja a Világszigetet, az uralja a világot” – írta 120 évvel ezelőtt Sir Halford Mackinder brit geográfus, A földrajz, a történelem kulcsa című cikkében, amely a 20. század legfontosabb geopolitikai tézisévé vált. 110 évvel később Sophia Kalantzakos, Kína és a ritkaföldfémek geopolitikája könyvében azt írja, hogy „aki birtokolja a ritkaföld fémeket, az uralja a világot”, és végül Everett Dolman azt írja, hogy „aki ellenőrzi az alacsony magasságú orbitális röppályát, az ellenőrzi a Föld-közeli űrteret. Aki ellenőrzi a Föld-közeli űrteret, az uralja a Földet. Aki uralja a Földet, meghatározza az emberiség sorsát.”
A földrajz ugyanis nem ér véget 80 km-es magasságban, hanem egyre jobban kitágul, átalakul és vertikálissá válik. Ha a megatrendeket vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy az „új földrajzi felfedezések” vertikális irányúvá válnak: a világűr, a Hold, a Mars felé, valamint a mélytengerek felé irányulnak az új nyersanyagok felkutatásához, felhasználásához és alkalmazásukhoz a technológiai fejlesztésekhez kapcsolódóan. A Hold például jelentős szilícium-, titán-, ritkaföldfém- és alumíniumkészleteket tartalmaz, valamint jelentős mennyiségben található meg a hélium-3 izotóp, amely hosszú távon tiszta energiával láthatná el Földünket.
Vertikális világ
Abishur Prakash Vertikális világ című könyvében amellett érvel, hogy a mesterséges intelligencia, az 5G, a blokklánc-alkalmazások vagy a robotika új designt teremtenek a világ számára. Ugyanazok az erők, melyek korábban a globalizációt hajtották, most egy vertikális világ irányába hatnak. Az űrgazdaság 1800 milliárd USD globális növekedést generálhat 2035-re. Az űripar globálisan évi 9 százalékkal növekszik. Sok ország használja ki az űrtechnológia adta lehetőségeket a digitális képességek fejlesztésének felgyorsítására. Új országok válnak az űrkutatás és űrtechnológia központjává, mint Thaiföld, Kazahsztán, Vietnám, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúdi-Arábia, Izrael, Dél-Korea, Japán, India, és Peru kapcsolódnak a legfejlettebb űripari országokhoz – az Amerikai Egyesült Államokhoz, Kínához és Oroszországhoz.
India űrambíciói tovább nőnek. Figyelemre méltó eredmény volt az Hold-küldetés, amely elsőként landolt a Hold déli sarkának közelben. Az Egyesült Arab Emírségek Mars-missziót indított el. Japán jelentős erőforrásokat fordít űrkutatásra, megszilárdítva kiemelkedő pozícióját az űrkutatás, és a navigáció terén. Szaúd-Arábia az űrkutatást használja gazdaságának diverzifikálására és egy technológiaközpontú ipar létrehozására. Az elmúlt években jelentős befektetések történtek az űrbe, szaúdi űrhajósok 2023-ban először látogattak el a Nemzetközi Űrállomásra. A Saudi Vision 2030 kezdeményezés keretében pedig az évtizedben 2 milliárd dolláros beruházást támogat a kormány űripari fejlesztésekre. Thaiföld 2022-ben bemutatta a hazai műholdak tervezésére és fejlesztésére vonatkozó ötéves tervét, amely a Föld megfigyelésére szolgáló TSC-Pathfinder műhold beindításával kezdődött el. Thaiföld több milliárd dolláros hazai űrpiac kialakítását tervezi. Peru 2019-ben elindította az Internet mindenkinek programját, az űripar szereplői és a nem űrszolgáltatók közötti együttműködési partnerséget hasznosítva az internet-hozzáférés megerősítése érdekében a vidéki régiókban
Magyarországnak komoly öröksége van az űripari területeken, mint a holdradar, az űr határának meghatározása, vagy a sugárzásmérő alkalmazása, és öröm, hogy újra küldhetünk magyar űrhajóst a világűrbe a HUNOR Program keretében. Olyan technológia fejlesztések, mint a holdjáró Puli Space, vagy a BME-n kifejlesztett Maszat műhold, és a hazai asztrofotósaink sikerei hozzájárulnak az űripari innovációkhoz.
Büszkék vagyunk arra is, hogy egyetemünk, a Neumann János Egyetem (NJE) kiemelt figyelmet fordít az űripari fejlesztésekre és együttműködésekre. 2022-ben 13 asztronauta látogatott el egyetemünkre, 2024 nyarán pedig a Neumann János Egyetemért Alapítvány támogatta, hogy egy magyar kutató, Kristóf Péter az NJE kiemelt ösztöndíjprogramjával Houstonban a NASA Johnson Űrközpontban, a Rice Egyetem University Space Studies programján vehessen részt, ahol a legjobbaktól tanulhatott, a világ élvonalában tartozó vállalatokat és intézményeket ismerhetett meg, hogy az így megszerzett tudást és kapcsolatrendszert hazahozza és megossza az egyetemi oktatás keretében, mert a tudásba történő befektetés sokszorosan megtérül. Az űrtechnológiák alapvetően határozzák meg életünket – gondoljunk csak a WiFi-re vagy a GPS-re – és a jövőben még inkább így lesz. Vigyázó szemetek az égre vessétek!
A szerző geográfus, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. szeptemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!