A helsinki olimpia magyar sikerei felkeltették a kínaiak érdeklődését más sportágak magyar szakemberei iránt is. Dolgoztak kint, például, úszóedzők, Jáki István és Hirsch Károly. Előbbi tanítványa, Mu Suan-su magyar bajnok is lett a 100 m-es mellúszásban, 1954-ben. De járt az ötvenes években sportküldöttség Kínából már az 1954-es, újabb Főiskolai Világbajnokságon, aztán 1959-ben kosárlabda-csapatot küldtek, de talán a legérdekesebb az volt, hogy az addig világelső magyar asztalitenisz, viszonozva a kínaiak előző évi vendégszeretetét 1959-ben már népes küldöttséget fogadott – más kérdés, hogy a magyar kollégák nem voltak igazán kíváncsiak edzésmódszereikre, bemutatóikra.
Kétségtelen, hogy a hatvanas évek törést hoztak nem csupán a magyar–kínai politikai, de a magyar–kínai sportkapcsolatokban is. Bár Mao elnök halála, illetve a Négyek Bandájának letartóztatása után újra élénkebbé vált a kapcsolat, újra mentek ki magyar edzők (Hajba Antal, például, a kajak-kenu világából), a nagy változást az is jelentette, amikor először kínai edző érkezett Magyarországra, a röplabdasportunkat segíteni. Sun De-li két különböző időszakban a Vasasnál és a női válogatottnál is dolgozott. A következő állomás egy ötéves kora óta Budapesten élő kislány, Li Bin betörése jelentette az asztalitenisz-válogatottba, ő az egyedüli született kínai, aki kiegészítőemberként bár, de Európa-bajnoki címet is nyert a magyar női csapattal.
A 2000-es évek óta eleje óta még inkább kinyílt a világ, magyar futballisták is szerződtek Kínába (Telek András, Kovács Zoltán, Jagodics Zoltán, Kenesei Krisztián, Huszti Szabolcs, Elek Ákos, Guzmics Richárd, Kádár Tamás, a válogatottakat említve), sőt Kenesei pekingi klubjából bekerült a válogatottba is. Akadt már valóban világklasszis kínai légiós magyar női asztaliteniszcsapatban: a 2000-ben egyéniben olimpiai ezüst-, párosban aranyérmes Li Yu a Postás-Matávban játszott nemzetközi kupamérkőzéseket.
A magyar–kínai sportkapcsolatok koronája (bár az elválás a színfalak mögött talán nem csak fanfárokkal teli volt) kétségtelenül Zhang Jing, illetve, ahogyan mi, magyarok hívtuk, Lina szerepvállalása volt a rövidpályás gyorskorcsolya-sportunkban. Már 2012-es Budapestre érkezése előtt foglalkozott Kínában (még 2007-ben) a magyar–kínai vegyes házasságból született Liu fivérekkel, aztán immár velük együtt emelte egy időre a sportág legszűkebb elitjébe Magyarországot. A Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Koch Viktor, Burján Csaba összeállítású váltó 2018-ban megszerezte a téli olimpiák első magyar aranyérmét. Ádo, azaz Liu Shaoang aztán 2022-ben egyéni olimpiai bajnok is lett. A Liu fivérek immár kínai színekben versenyeznek, Lina irányításával.