Bár az elnökválasztásra nyolcvanan regisztráltak, a Legfőbb Vezető, Ali Hámenei ajatollah (szerk: a legmagasabb rangú főpap) által kinevezett 12 főből álló Őrök Tanácsa öt keményvonalas és egy mérsékelt jelölt indulását hagyta jóvá.
Mohamed-Báqer Qalibáfé, a parlament jelenlegi elnöke, Teherán korábbi főpolgármestere, az Iszlám Forradalmi Gárda légierejének parancsoka,
Ali Reza Zákánie, Teherán főpolgármestere,
Mosztafa Púr-Mohammadie, korábbi bel- és igazságügyi miniszter,
Szaíd Dzsalílie, a nukleáris tárgyalóként ismert ultrakonzervatív,
Huszajn Qádi-Zádeh Hásemie, az ideiglenes elnök.
és a mérsékelt, reformpárti Maszúd Pezeskiáne, korábbi egészségügyi miniszter és alelnök, 2008 óta parlamenti képviselő.
A választási előtti napokban azonban Hásemi és Zákáni, a két konzervatív jelölt is visszalépett, annak érdekében, hogy az esélyeseknek tartott másik keményvonalas jelöltek, Dzsalíli és Qalibáf esélyeit erősítsék a centrista jelölttel szemben.
Mivel az előrehozott választásokon a több mint 61 millió szavazásra jogosult iráni választó mindössze 40 százaléka vett részt, így a június 28-i elnökválasztás a legalacsonyabb részvételi arányú választásnak tekinthető az 1979-es Iráni Iszlám Köztársaság fennállása óta. A leadott 24,5 millió szavazatból Pezeskián 10,4 milliót, Dzsalíli 9,5 milliót, Qalibáf 3,4 milliót, míg Púr-Moham madi 206 397 szavazatot szerzett.
Tekintettel arra, hogy egyetlen jelöltnek sem sikerült megszereznie a szavazatok több mint 50 százalékát, második forduló megtartására került sor a két legtöbb szavazatot elnyert jelölt között július 5-én.
A 49,8 százalékos részvételi arányú második forduló során Pezeskián, a 69 éves, azeri-kurd származású reform párti szívsebész a 30,5 millió leadott szavazat 53,7 százalékának megszerzésével győzedelmeskedett az ultrakonzervatív Dzsalílivel szemben. Kiemelt célja a nukleáris megállapodás felélesztése a nyugati nagyhatalmakkal a szankciók sújtotta iráni gazdaság újjáélesztése érdekében, továbbá a társadalmi és nemek közötti igazságosság előmozdítása és a korrupció elleni fellépés. Bár politikáját tekintve reformer, az iszlám forradalom vívmányaihoz ugyancsak hűséges, így nem kíván harcba szállni az intézményrendszerrel. Míg egyes elemzők a mérsékelt fordulatban a pragmatikus, Nyugat felé közeledő külpolitika előmozdítását látják, a döntéshozatal továbbra is a Legfőbb Vezető kezében összpontosul, így a választások eredménye az állam stratégiai irányvonalát illetően továbbra is korlátozottnak mutatkozik.
A szerző jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola doktorandusza.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. augusztusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!