Stoltenberg csütörtökön a NATO-csúcs záró sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a NATO Kínát az orosz-ukrán konfliktus „döntő elősegítőjeként” határozza meg, és azt állította, hogy Kína agresszív lépéseket tett a Dél-kínai-tengeren, Tajvanon és a szomszédos országokban, valamint nagyszabású katonai fejlesztéseket hajt végre átláthatatlan módon – jelentette a
Global Times.
Lin rámutatott, hogy Stoltenberg megjegyzései tele vannak ideológiai előítéletekkel, a jó és a rossz felcserélésével, Kína politikai rendszerének rosszindulatú támadásával, a kínai belügyekbe való nyílt beavatkozással, valamint Kína bel- és külpolitikájának rosszindulatú torzításával.
Stoltenberg kijelentései emellett áthárítják a felelősséget az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, félrevezetve a nemzetközi közösség megítélését Kína normális katonai fejlődéséről és a külső országokkal való kapcsolatairól. Kína határozott elégedetlenségét és ellenállását fejezi ki ezzel kapcsolatban – szögezte le Lin.
Lin elmondta, hogy Stoltenberg ismételten figyelmen kívül hagyta a tényeket, ezt az alkalmat újból Kína bemocskolására és támadására, a „kínai fenyegetés” narratívájának népszerűsítésére és a Kína-ellenes érzelmek szítására használta fel.
„Az ilyen megnyilvánulások teljes mértékben azt bizonyítják, hogy a NATO, mint a hidegháborúból hátramaradt szervezet, a blokk-konfrontáció terméke és csak kockázatot és kihívást teremt a világbékével és stabilitással szemben” – fogalmazott Lin. Hozzátette, a politikai karrierjük végéhez közeledő nyugati politikusoknak nem kellene szítaniuk a feszültséget felesleges provokációval és a felelősség másokra hárításával.
Kína határozottan a békés fejlődés útját fogja követni, nemzetközi kapcsolataiban a világ békéjének és stabilitásának előmozdítására fog törekedni. Ugyanakkor határozottan meg fogja védeni saját szuverenitását, fejlődését és biztonsági érdekeit – zárta szavait a kínai szóvivő.
