Közép-Ázsia a globális viharban
Az Oroszország és Ukrajna között zajló háború az egész világot arra kényszeríti, hogy alkalmazkodjon az új politikai és gazdasági realitásokhoz. A szankciók, ellenszankciók, a meglévő termelési és logisztikai láncok lebontása egyesek számára komoly kihívás, más államok számára pedig egyenesen a túlélés kérdése - írja a #moszkvatér. hozzátéve: Közép-Ázsia országait érzékenyen érinti a kialakult helyzet.
Közép-Ázsia a globális viharban
Tükör

Közép-Ázsia a globális viharban

Fotó: AFP/Stringer
Eurázsia/#moszkvatér 25/02/2024 20:23

Az Oroszország és Ukrajna között zajló háború az egész világot arra kényszeríti, hogy alkalmazkodjon az új politikai és gazdasági realitásokhoz. A szankciók, ellenszankciók, a meglévő termelési és logisztikai láncok lebontása egyesek számára komoly kihívás, más államok számára pedig egyenesen a túlélés kérdése - írja partnerünk, a #moszkvatér főszerkesztője, Stier Gábor, hozzátéve: Közép-Ázsia országait érzékenyen érinti a kialakult helyzet, amelyet a Nyugat és Oroszország, a gazdasági és geopolitikai kényszerek közé szorulva igyekeznek megoldani.

„A közép-ázsiai államoknak nincs tengeri kijáratuk, ráadásul olyan államok veszik körül őket, mint Oroszország, Kína, Afganisztán és Irán. Ehhez jön még, hogy ezek az államok történelmileg, gazdaságilag és kulturálisan is szorosan kapcsolódnak a szomszédos Oroszországgal" - mutat rá a cikk.  2019-től 2023 végéig Üzbegisztán megduplázta, így 10 milliárd dollárra tornázta fel az Oroszországgal folytatott kereskedelmét, míg Kazahsztán változatlan szinten tartotta az Oroszországgal folytatott kereskedelmi forgalmát.

„A közép-ázsiai országok és Oroszország közötti kereskedelmi forgalom növekedése azonban nem tudható be a Moszkva elleni szankciók állami szintű megkerülésének” - hangsúlyozza Stier Gábor. 

Kazahsztán például kategorikusan elutasította annak lehetőségét, hogy a szankciók elkerülésének eszközévé váljon. Mindezt annak ellenére, hogy mély gazdasági kapcsolatai és hosszú határa van Oroszországgal. Ráadásul a párhuzamos import ellenőrzését jelentősen megnehezítik az Oroszországgal kötött vámunió mellett a rubel szabad átváltása, a jelentős mértékű csempészet és a magas korrupciós kockázatok is.

„A vámkezelés hiánya az Oroszországgal közös határon lehetővé teszi a feladók számára, hogy elkerüljék a szállítmány átvizsgálását, a fuvarozó cég legfeljebb a szállítási okmányok ellenőrzésével találkozhat a határ felé vezető úton. A szankciók alá eső árut ráadásul készpénzzel fizetik ki, a határokon pedig sokszor az autók csomagtartóiban, nagy táskákban, buszokban stb viszik át” - írja.

A szerző szerint Oroszország és Kína közelsége ismét felértékelte a Nyugat szemében Közép-Ázsiát. 

„Az érintett államok természetesen megígérték, hogy mindent megtesznek az Európai Unióból érkező áruk reexportának, a szankciók megkerülésének megakadályozása érdekében. A Nyugat számára azonban az ígéret kevés, és a kereskedelmi forgalom látványos növekedésére mutogatva igyekeznek nyomást gyakorolni a térség országaira, és mindent megtesznek annak érdekében is, hogy leválasszák őket Moszkváról” - magyarázza.

A teljes cikk a #moszkvatér portálon olvasható.


#ukrajnai háború #Közép-Ázsia
Továbbiak
Orosz és kínai partnerével tárgyalt Szijjártó Péter
Orosz és kínai partnerével tárgyalt Szijjártó Péter

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett kedden New Yorkban, a találkozón szó volt az ukrajnai háborúról és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről is. Wang Yi kínai külügyminiszterrel pedig telefonon beszélt.

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások

Elfogad