Fotó: Hegedüs Róbert
Scheffer Joakim
02/02/2024 06:00
Malajzia földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően az Egyesült Államok és Kína nagyhatalmi rivalizálásának kellős közepében találja magát. Hogy birkózik meg az ország az ebből fakadó kihívásokkal?
A földrajzi elhelyezkedés a maláj külpolitika egyik kiemelkedő tényezője. Egyrészt áldás, másrészről pedig kihívás is. Ez ugyanakkor nem csak korunkra igaz, egészen a tizenötödik századig vezethető vissza. Malajzia volt az első terület Délkelet-Ázsiában, melyet gyarmatosítottak a nyugati hatalmak. Amit ma látunk a nagyhatalmi rivalizálás és Malajzia viszonyában, az egy visszatérő minta része, ez pedig nagy részben köszönhető a földrajzi elhelyezkedésnek. Malajzia nem csak Délkelet-Ázsia középpontja, de az indo-csendes-óceáni térségé is. Ezenfelül pedig globális Észak és Dél között is félúton található. A központi szerep állandó tényező Malajzia és a világ kapcsolatában, ebből pedig a maláj külpolitika egy másik fontos eleme: az aktív semlegesség. Ez azonban nem mindig volt így. Amikor az ország az ötvenes évek végén elnyerte függetlenségét, a Nyugathoz láncolta magát. Ebből kifolyólag aztán Malajzia – ahogy a térség más országai is – megtanulta, hogy lehet bármennyire erős egy szövetség, mindig fennáll a veszélye annak, hogy cserben hagyják. A nyugati partnerek, különösen az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok fokozatosan kivonultak a térségből, csökkentették elkötelezettségüket Délkelet-Ázsia irányába. Ez más tényezők mellett rávilágított a földrajzi helyzet jelentőségére, hiszen a szomszédos országok, köztük Kína folyamatosan jelen lesznek. Ebből a szempontból a semlegesség leginkább a nagyhatalmi politikából fakadó kockázatok csökkentésére szolgál, nem pedig az előnyök maximalizálására. Persze minden ország célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben tudja kihasználni a geopolitikai helyzet által nyújtott előnyöket, azonban azzal, hogy állást foglal és feladja semlegességét, a kockázatokat is maximalizálja, veszélyeknek teszi ki magát. Napjainkban aggodalomra ad okot az USA és Kína közötti rivalizálás kiéleződése, ami magában rejti a csapdába esés veszélyét. Fennáll a világ újrablokkosodásának veszélye és könnyen egy új hidegháborúban találhatjuk magunkat. Ennek negatív hatásait a délkelet-ázsiai országok tapasztalnák meg legelőször.
Milyen szerepet játszik Malajzia napjaink változó világrendjében?
Vezetői gyakran kis országként hivatkoznak Malajziára, ez azonban semmiképpen sem azért van, mert lebecsülnénk magunkat, vagy pesszimisták lennénk, épp ellenkezőleg. Ez egy emlékeztető az ország politikusainak, a népnek, hogy sebezhetők vagyunk. Nem vagyunk nagyhatalom, nincs ehhez megfelelő mennyiségű erőforrásunk és ellenálló képességünk. Éppen ezért tisztában vagyunk vele, hogy keményebben kell lennünk. Ez elengedhetetlen az ország túlélése és a régió jóléte szempontjából. Délkelet-Ázsia nagyon sokszínű térség, az országhatárokon belül és azokon túl is, ennek ellenére az ASEAN-on (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége – a szerk.) belül egységre törekszünk. Természetesen vannak nézeteltérések a tagállamok között, de felismerjük, hogy az ASEAN lényeges és nélkülözhetetlen, ugyanakkor elégtelen is. További platformokra van szükségünk. Ez lehet Malajzia egyik legfontosabb szerepe: összekötni a térség országait. Már a hidegháború idején is erre törekedtünk, ma pedig ennek gyümölcsét látjuk az ASEAN által vezetett különböző mechanizmusokban. Ebből következik a másik kulcsfontosságú szempont: a hídépítés. E tekintetben Malajzia minden térségbeli országnál többet tett. Jelentős szerepet vállaltunk Délkelet-Ázsia és Északkelet-Ázsia, valamint a régión kívüli partnerek összeköttetésében. Malajzia felismerte, hogy a gazdasági és más területeken való kölcsönös függőségek miatt elengedhetetlen a konnektivitás. A már említett két tényező pedig megteremti az alapot a harmadik fontos szemponthoz: egy stabil erőegyensúly létrehozásához és megőrzéséhez. A különböző ASEAN-mechanizmusok intézményesített platformot biztosítanak az országok számára a párbeszéd fenntartására még akkor is, ha kétoldalú kapcsolataik megromlanak. Ugyan ez nem egy tökéletes megoldás és nem garantálja a konfliktusok elkerülését, mégis rendkívül hasznos.
Az ASEAN korunk egyik legsikeresebb regionális integrációja, akárcsak az Európai Unió. Hogyan alakulhat a két szervezet közötti együttműködés a jövőben?
Habár a kapcsolatokban mindig van egyfajta folyamatos bizonytalanság, az előttünk álló lehetőségek ennél sokkal jelentősebbek. Napjaink kihívásai arra késztetik az uniót, hogy szorosabbra fűzze viszonyát Délkelet-Ázsiával. A két szervezetnek kiemelkedő szerepe lehet a világ újrablokkosodásának megakadályozásában. A polarizáció veszélye az eszkaláció, a konfliktusok, a konfrontáció és a csapdába esés kockázatát hordozza magában. Éppen ezért az ASEAN és az unió közös céljának kell lennie, hogy visszafogják a versengő nagyhatalmakat, amennyiben erre az útra lépnének. A világban jelenleg a nemzetközi kapcsolatok újrarendeződését látjuk, az együttműködések különböző formái jelennek meg – kétoldalú, minilaterális, multilaterális partnerségek. Amennyiben az uniónak és az ASEAN-nak sikerül megerősíteni ezeket a kezdeményezéseket, az hozzájárulhat egy szebb jövő megalapozásához. A világ országai mélyebb együttműködéseket fognak szorgalmazni azokon a területeken, ahol a konvergencia erősebb. Bár a különbségek továbbra is fennmaradnak, az összetartásnak sokkal erősebb tényezőnek kellene lennie. A partnerség szélesebb körű párbeszédet és fenntartható békét eredményezhet.
A szerző külpolitikai újságíró, az Eurázsia szerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. februári számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
