Magyar Levente szerint nem a véletlen műve, hogy hazánk egy ilyen nagyszabású befektetési konferenciának lehet a helyszíne, mert Magyarország mára Peking egyik legelismertebb gazdasági partnerévé nőtte ki magát Európában, a kínai befektetők pedig az első számú közép-kelet-európai beruházási célországként tekintenek ránk.
„Volt olyan év, nem is egy most már, amikor Kína volt Magyarországon a legnagyobb külföldi befektető. Két évvel ezelőtt pedig az Európába érkező kínai működőtőkének közel a fele Magyarországra érkezett”
– mutatott rá.
„Az a politikai–gazdasági kapcsolatépítés, amit az utóbbi években végeztünk, meghozta a gyümölcsét, azt gondolom, hogy mind a két félnek” – tette hozzá.
A külügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy miközben a magyar–kínai politikai párbeszéd homlokterében a gazdaság és az üzlet áll, legalább ilyen fontos a kulturális együttműködés erősítése is. Elmondása szerint Wang Weizhonggal, Guangdong kormányzójával éppen az üzleti fórum előtt állapodtak meg abban, hogy erősíteni fogják a magyar kulturális kincsek jelenlétét a tartományban. Rámutatott, hogy a tartomány nagyvárosai közül kettő, Guangzhou és Shenzhen is elérhető közvetlen légijárattal Budapestről.
„Mélyen összekapcsolódik a kínai Övezet és Út kezdeményezés, valamint a magyar keleti nyitás stratégiája” – emelte ki beszédében Gong Tao kínai nagykövet, aki szerint a kétoldalú kapcsolatok aranykorukat élik. Felhívta a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök előző napi bejelentésére is, miszerint a BYD autógyár hazánkba hozza európai központját. A nagykövet szerint hatalmas potenciál rejlik a magyar–kínai együttműködésben.
Wang Weizhong kormányzó szerint bár hazánk és Kína több ezer kilométerre van egymástól, összekötötte őket a Selyemút. A nagy múltra visszatekintő magyar–kínai barátság kiemelkedő eseményei közt említette, hogy hazánk elsők közt ismerte el a Kínai Népköztársaságot 1949-ben. Hangsúlyozta, barátságunkat a bizalom jellemzi, kölcsönös előnyökre törekszünk. Wang Weizhong szerint Magyarország Guangdong tartomány legfontosabb befektetési partnere a közép-kelet-európai régióban.
Erick Tsang Kwong-wai, a hongkongi kormány képviselője szerint a különleges közigazgatási terület több okból is vonzó a nemzetközi befektetőknek: jogbiztonságot, globális bizalmat kínál, a tőke szabad áramlását, egyszerű adórendszert, hozzáférést a globális és a kínai piacokhoz egyaránt; a mai megosztott világban egy nemzetközi, piacorientált gazdaság tudott maradni, amely stabil platformot biztosít a beruházásoknak.
Az üzleti konferencia második részében előadást tartott Jenei Gábor, a HEPA vezérigatója, valamint Szép-Tüske Rita, a HIPA vezérigazgató-helyettese.
A kínai Guangdong tartomány jelentősen hozzájárult a magyar gazdaság fejlődéséhez, mára több, innen származó nagyvállalat is megjelent hazánkban, több mint tízezer új munkahelyet hozva létre – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A tárcavezető a kínai Guangdong tartomány kormányzójával, Wang Weizhonggal folytatott egyeztetését követően aláhúzta, hogy a kelet-ázsiai ország ezen részében „milliószámra működnek a legmodernebb iparágak globális vezető vállalatai”, és ezek közül sokan már Magyarországon is jelen vannak, több mint tízezer munkahelyet hoztak létre, és a lehető legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák.
„A BYD, az Eve Power és a Sunwoda is jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar gazdaság teljesen új dimenzióba lépjen” – hangsúlyozta.
„Az egyetemi kapcsolataink is folyamatosan bővülnek, ebben a Corvinus és a Testnevelési Egyetem járnak élen” – folytatta.
„Tavaly óta a tartomány két nagyvárosát is közvetlen légijárat köti össze Budapesttel, így a tartomány is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly duplájára emelkedett és kétszázezer felé nőtt a Kínából Magyarországra látogató turisták száma” – tette hozzá a miniszter.