Aratás a kelet-anatóliai Van tartományban (Fotó: AFP/Anadolu Agency/Ozkan Bilgin)
Kerekes György
30/10/2023 07:30
A magyarhoz hasonlóan a török nyelvben is számos kenyérrel kapcsolatos mondást találni, mindkét kultúrában központi fontossága van a búzának, az életet kötik a gabonához és az abból készült élelemhez. Földrajzilag is: a törökök „szívcsakrájának” tekinthető Anatóliában terem a mai napig az ország búzájának java. Anatólia adja a legjobb minőségű durumbúzát, ennek a fajtának ez a régió a géncentruma, a durumbúzából gyártott semolina pedig a jó minőségű száraztészták alapanyaga.
Ma már évi 21 millió tonna búzát fogyaszt el Törökország, és 11 milliót importál: a legtöbbet Oroszországból és Ukrajnából. A háború kitörése arra sarkallta a kereskedőket, hogy alternatív forrásokat keressenek: így az import Moldovából és Romániából is emelkedett az utóbbi két évben. Az importútvonalak így is, úgy is a Fekete- tengeren át vezetnek, a biztonsági kockázat tehát nem csekély. Mivel a 11 milliós import mellett 17 millió tonna búza terem az országon belül, ezért – Magyarországhoz, Lengyelországhoz és Szlovákiához hasonlóan – a török kormány is lépéseket tett a hazai gazdák védelmében: a búzára 130 százalékos importvámot vetett ki májusban, amikor Anatóliában már az aratásra készültek.
Törökország számára a gabonaimport nemcsak a lakosság ellátása miatt fontos. Az elmúlt években a hatalmasat fejlődött török malomipar és tésztagyártás igényli a folyamatosan érkező, jó minőségű alapanyagot. Törökország ma a világ harmadik legnagyobb száraztésztagyártója és a második legnagyobb exportőre, ráadásul más nagy gyártókkal ellentétben a semolinát a török gyárak maguknak állítják elő. A 24 jelentősebb tésztagyár kapacitása 2022-ben elérte az évi három millió tonnát. A Török Tésztagyártók Szövetségének 25 tagja van, néhány olasz hátterű világcéggel (pl. Barilla) és a Törökországra jellemző erős családi holdingokkal a soraiban (pl. Mutlu Pasta). A Szövetség 160 országba exportál, évente összesen kb. 1,5 millió tonna készterméket, majdnem 1 milliárd dollár értékben. A legnagyobb piacok Venezuela, Szomália, Ghána, Benin és Togo.
Érthető, hogy Ankara nemcsak jószándékból közvetített a fekete-tengeri gabonafolyosónak nevezett orosz-ukrán megállapodás létrejöttében. A megállapodás a nemzetközi jog szerint két szerződést takar: egy dokumentumot, melyet az ENSZ és Törökország írt alá Ukrajnával, hogy a háborúban álló felek, Ukrajna és Oroszország közvetlenül ne legyenek jogviszonyban, és egy tükörmegállapodást, amelyet ugyanez a két fél Oroszországgal.
A közvetítő szerepnek tágabb geopolitikai hátteret ad, ha megnézzük, hová exportálja Törökország a búzát, lisztet és a tésztát. A legnagyobb exportcélpiacaik között van Irak, Szíria, Libanon, Jemen, Szomália és a nyugat-afrikai országok (Ghána, Benin, Togo). A török cégek kiváló piaci pozíciói erősítik Törökországnak mint középhatalomnak a befolyását Afrika nyugati és keleti csücskében, a Közel-Kelet és Észak-Afrika muszlim országaiban, ami nemcsak a presztízst, de a geopolitikai szabadságfokát is növelik a török kormánynak. A Makronóm Intézet elemzései szerint a következő években Törökország ingaállamként viselkedhet a blokkosodó és a hidegháború 2.0.-ba sodródó világban: ez azt jelenti, hogy Törökországnak nem szükséges egyik nagy tömbhöz sem szilárdan lehorgonyoznia, saját polgárai jólétét szem előtt tartva építheti kapcsolatait Nyugattal és Kelettel, a globális Déllel és Északkal, amelyet a 20 éve regnáló elnök, Recep Tayyip Erdoğan vezette török kormány a lehetőségeihez mérten maximálisan ki is használ.
A szerző a Makronóm Intézet alapítója és szakmai vezetője.
Ez a cikk az Eurázsia 2023. novemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
