Fotó: AFP/Punit Paranjpe
Eurázsia
05/02/2024 06:00
A Guancha portálon megjelent tanulmány szerint India hosszú évek óta a „foglalkoztatás nélküli növekedés” dilemmájával szembesül. A gyártásfejlesztési stratégia megvalósítása érdekében a kormány egy sor kezdeményezést indított, és elért némi előrelépést a mobiltelefonok, a játékok és a feldolgozóipar egyéb területein, de még nem értek el áttörést a gyártásfejlesztés terén – derül ki a Makronóm Blog szemléjéből.
Bár alacsony az ottani munkaerőköltség, a feldolgozóipar fejlődése nemcsak a bérektől és a földáraktól függ, hanem a jó infrastruktúrától, a fejlett ipari támogatástól és a képzett, illetve magasan képzett munkaerőtől is. Emiatt India a végtermék árában csak korlátozottan tudja megjeleníteni a munkaerőköltség-előnyét. Bár India a világ legnépesebb országává vált, a lakosság átlagos iskolázottsági szintje nem magas, a munkaerő minősége alacsony. Az ország munkaerejének mintegy 47,5 százalékát a mezőgazdaságban foglalkoztatják, és a fiatalok nagy része rendkívül alacsony termelékenységű munkakörökben dolgozik.
A feldolgozóipar fejlesztéséhez a föld, a munkaerő és a tőke szoros kombinációja szükséges. A stagnáló munkaügyi és földjogi reformok, az instabil kormányzati politikák, a vállalkozások gyakori zaklatása az adóhivatal részéről, a kormányzati jóváhagyások késedelme, mind elriasztja a külföldi beruházókat – írták.
Indiában nincs meg az a gyártási ökoszisztéma, amely Kína gazdasági növekedésének az egyik fő mozgatórugója volt, ahol a feldolgozóipari termékek Tier-1 vagy Tier-2 beszállítói gyakran agilis helyi kis- és középvállalkozások (kkv-k). Indiának gyenge a kkv-s gyártási bázisa és hiányos az ellátási lánca, azaz a rendszerből jobbára hiányzik a rugalmas, minőségi termékeket gyártani képes, motivált kkv-ökoszisztéma.
Az elemzés összegzése szerint Indiának nemcsak az infrastrukturális létesítmények, a logisztika, a munkaerő minősége, az üzleti környezet és egyéb szempontok további fejlesztésére lesz szüksége, hanem a gazdasági reformok előmozdítására, a foglalkoztatási rendszer javítására és a földszerzés nehézségeinek csökkentésére is.
Narendra Modi részvétele a Tianjinben tartott SCO-csúcson egyértelmű jelzés: India amerikai piacvesztés után Oroszország és Kína felé fordul. Az Európai Unió ennek egyszerre nyertese és vesztese lehet, hiszen új kereskedelmi kapcsolatok nyílhatnak, miközben energiabiztonsága sérülhet.
Xi Jinping kínai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök kijelentették, hogy tovább javítják a 2020-as határkonfliktus óta feszült kapcsolataikat, és egyetértettek abban, hogy nem vetélytársként, hanem partnerként kell tekinteniük egymásra.