Fotó: Hegedüs Róbert
08/05/2024 22:00
Mint ismeretes, a Kirgiz Köztársaság Közép-Ázsia szívében található állam, amelynek területének több mint 90 százalékát a Tien-san és a Pamír hegyvonulatok keretezik. A kirgiz népnek van egy közmondása: „Toolordo menin zhүrөgүm, toolordo menin tүnөgүm”, ami lefordítva annyit tesz: „A szívem a hegyekben van, a menedékem a hegyekben van”.
Ez kifejezi a hegyek szakrális jelentőségét népünk számára. Jelentőségükről és nagyságukról olvashatunk mindazon népek eposzaiban és meséiben, akik hegyek közt élnek. Axiómává vált az a kifejezés, hogy a hegyek a világ víztornyai. A gleccsereikből származó vízcseppek ugyanis tiszta és ivóvízzel teli, hömpölygő folyókat alkotnak, amelyek bolygónk több milliárd lakosának adnak életet.
A kirgiz-magyar kapcsolatokról szólva külön meg kell jegyezni, hogy Kirgizisztán nagy jelentőséget tulajdonít a Magyarországgal való testvéri kapcsolatok fenntartásának és elmélyítésének a kölcsönös bizalom és egymás érdekeinek tiszteletben tartása alapján. Ez természetes, hiszen a Kirgiz Köztársaságot és Magyarországot történelmi, földrajzi és kulturális gyökerek kötik össze, amelyek szilárd alapot jelentenek a baráti kapcsolatok bővítéséhez és erősítéséhez.
A hunok és az ősi kirgizek rokon nomád népek voltak. A hunokhoz hasonlóan a VI-X. században Dél-Szibéria és Közép-Ázsia területén kóborló „jeniszej kirgizek” is hatalmas államot hoztak létre, amelyet a történelemben "Nagy Kirgiz Kaganátus" néven ismertek. Ezért Kirgizisztán és Magyarország testvéri országok, amelyek kapcsolata a nomád népek alapvető egységén alapul.
Népünk egységének eredete azzal magyarázható, hogy a 20. század elején térségünk őszinte érdeklődést váltott ki a magyar tudósokból, kutatókból. A híres magyar orientalista, utazó, zoológus és néprajzkutató Almásy György 1903-ban Vándor-utam Ázsia szívébe című könyvében leírta az Iszikköl és Tien-san keleti vidékein tett utazását, ahol néprajzi feljegyzéseiben a kirgizekről írt. A magyar utazó, Prinz Gyula 1911-ben mutatta be Utazásaim Belső-Ázsiában című könyvét, amely 1906 és 1909 között Kirgizisztánban tett expedícióit részletezi. Prinz Gyula kutatóútjai során tanulmányozta és feltérképezte a Tien-san hegység vonulatát, a magashegységek geomorfológiáját, valamint áttekintő térképet állított össze a gleccserekről, néprajzi kutatásokat végzett és részletesen leírta hazánk természetét.
Jelenleg kapcsolataink új korszakba léptek, akár a reneszánsz korszakának is nevezném, hiszen elérték a stratégiai partnerség szintjét. Magyarország 1991. december 26-án ismerte el a Kirgiz Köztársaság függetlenségét. A két ország között 1992. április 16-án jött létre diplomáciai kapcsolat. Magyarország kirgizisztáni nagykövetsége 2020 februárjában nyílt meg Biskekben. 2021. október 4-én hivatalosan megnyitották a Kirgiz Köztársaság magyarországi nagykövetségét.
A kirgiz-magyar kapcsolatok, mint fentebb említettük, mély stratégiai partnerségi jelleggel bírnak, magas szintű interakció jellemzi őket, többek között multilaterális alapon az ENSZ, az Türk Államok Szervezete és más nemzetközi szervezetek keretében.
Aktív politikai párbeszéd folyik a legmagasabb szinteken. 2018. szeptember 2-4. között került sor Orbán Viktor magyar kormányfő első hivatalos látogatására a Kirgiz Köztársaságban, amikor Csolpon-Atában részt vett a harmadik Nomád Világjátékok megnyitóján, valamint a Türk Nyelvű Országok Együttműködési Tanácsának csúcstalálkozóján. Szadir Zsaparov kirgiz elnök 2023. február 12-14-én hivatalos, 2023. augusztus 20-án pedig munkalátogatást tett Magyarországon. Nurlanbek Sakijev, a kirgiz parlament elnöke 2024. február 12-14. között hivatalos látogatást tett Magyarországon.
A Magyar-Kirgiz Stratégiai Tanács keretében a külügyminisztériumok szintjén szoros párbeszédet folyik, amelynek eredményeként évente kölcsönös külügyminiszteri látogatásokra kerül sor. Működik a Magyar-Kirgiz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság is, amelynek harmadik ülésére 2023. november 14-én került sor Biskekben. 2021-ben létrejött a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap 16 millió USD engedélyezett tőkével, és a felek szándéka, hogy az engedélyezett tőke nagyságát 50 millió USD-re emeljék.
A kulturális és humanitárius szférában is folyamatban van a kapcsolatok fejlesztése. 2022. augusztus 11-14. között tartották a Kirgiz Köztársaság Kulturális Napjait Magyarországon, kirgiz népművészek és a Kambarkan népművészeti és néprajzi együttes részvételével, valamint kirgiz művészek és iparművészek alkotásaiból rendezett kiállítással. 2023. november 16-17-én a budapesti Néprajzi Múzeum a Kirgizisztán népi írója, Csingiz Ajtmatov 95. születésnapja alkalmából megrendezte a Kirgiz Filmnapokat. 2023. február 13-14-én került sor az első kirgiz-magyar rektori konferenciára, amelyen több mint harminc egyetemközi együttműködési megállapodást írtak alá. Az oktatási szférában a Stipendium Hungaricum magyar ösztöndíjprogram keretében Magyarország évente legfeljebb 200 helyet biztosít kirgiz állampolgárok számára magyarországi egyetemeken való tanulásra.
Összefoglalva a fentieket, elégedetten állapítom meg, hogy a kirgiz-magyar kapcsolatok dinamikusan fejlődnek a barátság, a kölcsönös tisztelet és támogatás alapján, és népünk közös javát célozzák.
