A közvélemény-kutatások és az elemzések is arra mutatnak, hogy Kelet-Közép-Európában nem egységes az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspont - mutatott rá a
Demokrata hetilapnak Orbán Balázs. "A balti államok, Lengyelország – történelmi tapasztalataik miatt egyébként érthető módon – nagyon konfrontatív politikát képviselnek, míg a Balkán és a Kárpát-medence térségének államai visszafogottabbak, békepártiak. A közvélemény-kutatások szerint a magyar, szlovák, osztrák, szerb, erdélyi közvélemény nagyon hasonlóan látja az háború kérdését" - ismertette. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint
Magyarország azért lehet ebben az ügyben kulcsállam, mert a térség többi országának kormánya nem elég erős, vagy nincs benne elég akarat, hogy ezt a véleményt megjelenítse és nemzetközi szinten képviselje. Hazánk viszont felvállalja ennek az álláspontnak a megjelenítését és képviseletét, ezáltal az egész térség érdekének szócsöve lehet a nemzetközi térben. "Ez pedig felértékeli Magyarországot; ez tipikusan olyan keystone state viselkedés, amiről a könyvben írok, illetve amire a világ többi táján is felfigyelnek, és amiből aztán diplomáciailag, gazdaságilag és politikailag is építkezni lehet" - tette hozzá.
Arra a kérdésre, miként viszonyul az Európai Unió vezetése Kínához, Orbán Balázs kifejtette: a színfalak mögött óriási küzdelem zajlik azzal kapcsolatban, hogy melyik megközelítés legyen a domináns. Egyelőre inkább a kakofónia a jellemző, és az EU külső megítélésének sokat árt, hogy a nemzetközi partnerek nehezen tudnak eligazodni az eltérő jelzésekben.
"A mi álláspontunk azonban világos: az uniós országok világszinten kis országok, melyek gazdasági ereje abból ered, hogy technikai értelemben fejlett iparuk és szolgáltató szektoruk van. A következő évtizedben akkor tudják ezt a gazdagságot fenntartani, ha az ipari termékeket és a szolgáltatásokat sikerül eladni a nagy népességű és ezáltal nagy piaccal rendelkező országokban. Ehhez pedig nyitottság kell, nem elzárkózás,"magyarázta a politikai igazgató.
