Fotó: Néprajzi Múzeum fényképgyűjteménye
30/10/2024 22:00
Almásy György gazdag nemesi család sarja, Felsőlendván (Muravidék, ma Szlovéniában Grad) született. Édesapja, Almásy Ede a Magyar Földrajzi Társaság alapítótagja volt. Édesanyja halála után a család Borostyánkőre (Őrvidék, ma Ausztriában Bernstein) költöztek. Itt alapított családot Almásy György, amikor a tiroli Helena Pittonit feleségül vette. Három gyermekük született. Almásy György volt az apja Almásy László Afrika-kutatónak (1895–1951), akiről a többszörös Oscar-díjas hollywoodi film, Az angol beteg főszereplőjét mintázták. Bár a filmnek kevés köze volt a valódi Almásy Lászlóhoz, mégis egy csapásra híressé tette őt. Almásy László az utazás és kutatás szeretetét apjától örökölte.
Grazban szerzett jogi diplomát, de fiatalkorától az állattan, madártan és geográfia érdekelte Almásy Györgyöt. 1897-es dobrudzsai (ma Románia) utazása során érdeklődése a keleti türk rokonaink felé fordult, ezért indult el Ázsia szívébe, a kazahok és kirgizek földjére.
Almásy György azoknak a magyar Kelet-kutatóknak a sorába tartozik, akik Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) nyomában elindultak Belső-Ázsiába az őshazát keresve. Bár azt nem találták meg, de hírt hoztak az ott élő népek gazdag helyi kultúráiról, életmódjáról, világhírűvé téve ezzel a magyar Kelet-kutatást. Almásy György kétszer járt Kazak- és Kirgizföldön, 1900-ban utazott először Közép-Ázsiába. Vámbéry útját kívánta folytatni, ezért Szamarkandból tovább utazott Taskentbe, majd innen a kazahok által lakott Hétfolyó vidékére (Dzseti-szú vagy Szemirecsie).
Földrajzi és állattani megfigyelései mellett a nomádok élete is elkezdte érdekelni. Első útjáról 1903-ban egy 730 oldalas könyv jelent meg. 1906-ban visszatért az Iszik-köl partjára, ahol Karakol városában szállt meg, és a helyi Őslakosok Iskolájának (Tuzemnaja skola) igazgatójával Andrej Kucenkóval barátkozott össze. Kucenko Karakolban a nyáron üresen álló iskola épületét is átadta Almásynak és útitársának, Prinz Gyula (1882-1973) geográfusnak.
Almásy innen a Kínai (Mandzsu) Birodalom területére, a Tekesz völgyébe szeretett volna eljutni. Oda nem akarta magával vinni Prinzet, ezért elváltak útjaik. Almásy az orosz–kínai határhoz ment (Narin kol, ma Kazahsztán), ahol sikerült Guldzsából (ma Yining, Kína) az orosz konzul segítségével vízumot szereznie. Beutazta a Tekesz folyó völgyét, és egy buddhista kolostorban is járt. Ugyancsak találkozott a Tekesz-völgyben élő őlet (dzsungar) mongol törzzsel.
Második útjáról nagyon kevés anyag volt ismert, mígnem az 1940-es években Kőhalmi Katalin (1926- 2012) Kelet-kutató összeismerkedett Almásy György unokájával, Gyömörey Zitával (1922-2014), aki elmondta, hogy birtokában van nagyapja 1906-os naplójának kézirata és egy a terepmunka során készített képekből álló fotóalbum. Kőhalmi Katalin 1995-ben mutatta be Gyömörey Zitának Sántha Istvánt, akinek Gyömörey Zita átadta Almásy György fotóalbumát, amely a Néprajzi Múzeum archívumába került.
A részletes életrajzot ITT tudják elolvasni.
