– Kelet- és Délkelet-Ázsia csaknem minden országával régóta fennálló közös értékeken nyugvó szoros kapcsolataink vannak. Mit emelne ki ezek közül?
– Japán a második legnagyobb ázsiai befektetőnk, stratégiai partnerünk, tavaly az export terén soha nem látott értéket értünk el. A beruházási volumen alapján az elmúlt négy évben Dél-Korea volt a legjelentősebb beruházó Magyarországon. India immár a világ legnépesebb állama és harmadik legnagyobb gazdasága, kiemelt partnerünk Dél-Ázsiában. Thaiföld regionális központ, az ASEAN második legnagyobb gazdasága, fontos exportpiac a térségben, ezért hazánk számára is prioritás a velük való együttműködés, például a vízgazdálkodás és az agrárgazdaság területén. A stratégiai partner Vietnam éveken belül vezető szerepre törhet a tudásintenzív iparágakban az ASEAN régióban. Vietnám fontos területe a magyar fejlesztési együttműködési és kötöttsegély-hitel programnak. A magyar cégek jelenlétének erősítése, oktatási és kulturális kapcsolatok fejlesztése a magyar külpolitika prioritása. Indonézia a délkelet-ázsiai térség meghatározó gazdasági és politikai szereplője, az ASEAN vezető szerepre törekvő tagállama, melynek idén elnökségét is ellátja. Hazánk elsősorban a vízgazdálkodást, az ICT/startupokat és az infrastruktúra-fejlesztést érintő projektalapú technológiai transzfer területén érdekelt a pozíciószerzésben az európai, amerikai és ázsiai versenytársakkal szemben. Malajzia a délkelet-ázsiai térség egyik legmodernebb iparával rendelkezik, főbb együttműködési területeink itt is az ICT/startup és a vízgazdálkodás. Szingapúr az ASEAN tagállamok közül a legjelentősebb működőtőke befektetőnk, legfontosabb partnerünk a K+F+I területén, kiemelkedő az élelmiszerexportunk, illetőleg Szingapúr az egyetlen ázsiai ország, amellyel stratégiai jelenőségű Űripari Megállapodást írtunk alá.
– Gombojavyn Zandanshatar, az Állami Nagy Hurál elnökének meghívására érkezett Ulánbátorba. Milyen kiaknázatlan területeket, lehetőségeket lát még a két ország előtt a már meglévő kapcsolatok erősítésére?
– A magyar-mongol barátság a régmúltban gyökerezik. A két nép hagyományaiban meglévő hasonlóságok – a jelentős földrajzi távolság ellenére is – jó alapot teremtenek szoros, baráti kapcsolataink további elmélyítéséhez. Érdeklődéssel és szimpátiával követjük Mongólia fejlődését. A magyar vállalatok készek hozzájárulni a mongóliai reformok sikeréhez, különösen azokon a területeken, ahol nemzetközileg elismert tudással és jelentős tapasztalattal rendelkeznek. Perspektivikus ágazatok magyar szempontból a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök, mezőgazdaság és élelmiszeripar, környezetvédelem és vízgazdálkodás, az állategészségügy, a szennyvíz és hulladékkezelési technológiák, az infokommunikáció, valamint az alternatív és megújuló energia.
– Milyen tanulságokat vont le a dél-koreai és a mongol vezetőkkel folytatott tárgyalásaiból?
Mindent egybe vetve: az elsődlegességet élvező gazdasági kapcsolatok mellett észre kell vennünk azt is, hogy a globalizáció következtében, a meglévő – adott esetben jelentős – politikai, kulturális, méretbeli és politikai-földrajzi különbségek ellenére társadalmi problémáink és geostratégiai dilemmáink sok tekintetben nagyon hasonlóak. Az ezekre adandó megfelelő válasz megtalálásához nemcsak tapasztalataink kicserélésére, de egybevágó érdekeink együttes érvényesítésére is szükség lenne a nemzetközi együttműködésben. Az érintett országokban tapasztalatom szerint komoly tisztelet és szimpátia övezi Magyarország következetes és elvszerű politikáját, ami alapot ad arra, hogy bizakodóak lehessünk, ha a keleti kapcsolataink jövőjét vizsgáljuk.
A szerző az Eurázsia főszerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/III. számában jelent meg.
