Parlamenti hajtóerő
Májusban hivatalos látogatáson Mongóliában és a Koreai Köztársaságban járt Kövér László, majd júniusban Budapesten újra találkozott Kim Jin-pyóval, a dél-koreai nemzetgyűlés elnökével. „A parlamenti kapcsolatok adhatnak hajtóerőt a két ország együttműködésének” – hangsúlyozták közös sajtótájékoztatójukon. „A keleti nyitás fő feladata annak elősegítése, hogy hazánk kivitele minél nagyobb mértékben bővüljön a feltörekvő, gyors gazdasági növekedési ütemet elérő ázsiai országok irányába” – mondta lapunknak adott interjújában Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Parlamenti hajtóerő
Fókusz

Parlamenti hajtóerő

Fotó: Hegedüs Róbert
Petán Péter 06/09/2023 07:30

Májusban hivatalos látogatáson Mongóliában és a Koreai Köztársaságban járt Kövér László, majd júniusban Budapesten újra találkozott Kim Jin-pyóval, a dél-koreai nemzetgyűlés elnökével. „A parlamenti kapcsolatok adhatnak hajtóerőt a két ország együttműködésének” – hangsúlyozták közös sajtótájékoztatójukon. „A keleti nyitás fő feladata annak elősegítése, hogy hazánk kivitele minél nagyobb mértékben bővüljön a feltörekvő, gyors gazdasági növekedési ütemet elérő ázsiai országok irányába” – mondta lapunknak adott interjújában Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Egy új korszak megjelenésének hajnalán járunk, amelyet Eurázsia korának nevezhetünk. Milyen lehetőségeket rejt számunkra a keleti nyitás?

– A rendszerváltoztatás kezdete után eltelt húsz évben az ország euroatlanti integrációjának végigvitele volt a gazdasági külpolitikánk legfontosabb feladata, ami talán a kelleténél is jobban lekötötte a figyelmünket és energiánkat. E folyamat kétezertízre lezárult, így mindenképpen indokolt volt, hogy a világ – nagyobbik – felével is felelevenítsük a régi baráti kapcsolatokat illetve új barátokat, új partnereket keressünk. Természetesen a keleti nyitás politikáját, és benne az Eurázsia országaival elmélyülő kapcsolataink fejlődését mindezeken túl a globális geopolitika változásai, a nemzetközi érdekszférákban visszavonhatatlanul megindult átalakulások magyarázzák. Ebben az új világképben, a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok új rendszerében Eurázsia rendkívül fontos szerepet játszik földrajzi elhelyezkedése, infrastruktúrájának fejlettsége, gazdaságának nyitottsága miatt. A keleti nyitás fő feladata annak elősegítése, hogy hazánk kivitele minél nagyobb mértékben bővüljön a feltörekvő, gyors gazdasági növekedési ütemet elérő ázsiai országok irányába. Ezen országok többsége alapanyagforrást, az erősödő középosztály révén pedig potenciális felvevőpiacot biztosít a magyar gazdaság számára, továbbá a keleti nyitás országai értékes szövetségesnek bizonyulnak a nemzetközi politikai színtéren is. Ezen országok Magyarország befektetésösztönzési törekvéseinek is a központjába kerültek, így a hazánkban beruházó keleti vállalatok saját beszállítói láncuk révén jelentős mértékben hozzájárultak a magyar termékek iránti kereslet növeléséhez.

– Miért tartja fontosnak, hogy erős és szerteágazó kapcsolatrendszer kösse össze Magyarországot Eurázsiával, illetőleg, ahogyan Szöulban fogalmazott, annak is a keleti felével?

– Kelet- és Délkelet-Ázsia a keleti nyitás egyik fontos területe. Ázsia vonatkozásában továbbra is prioritás a magas hozzáadott értékű, a magyar nemzetgazdaság fejlődését nagyban elősegítő beruházások hazánkba vonzása, melyek tekintetében elsősorban a Koreai Köztársaság, Japán, a Kínai Népköztársaság és India érdemel jelentős figyelmet. A délkelet-ázsiai régió országaival – különösen Vietnámmal, Thaifölddel, Indonéziával, Fülöp-szigetekkel – kapcsolatban aktív és sokrétű projektalapú együttműködést alakítottunk ki, melyek mind a magyar gazdaság, mind pedig konkrétan a magyar vállalkozások számára fontos piacot jelentenek.
Fotó: Hegedüs Róbert
– Milyen további közös érdekek és értékek kötnek, köthetnek össze minket Eurázsiával? Mit emelne ki ezek közül?

– Közép-Ázsia és Magyarország kapcsolataiban hatalmas kohéziós erőt ad például a rokonságtudat. A Türk Államok Szervezetének tagállamaiban az összetartozás természetességét hirdető hit a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének egyik motorja. Magyarország megfigyelő státusa a TÁSZ-ban új dimenziókkal bővítette kétoldalú kapcsolatainkat is, tovább erősítette kulturális összetartozásunkat. Magyarország és a Koreai Köztársaság legfontosabb közös jellemzője pedig, hogy mindkét ország jelentős erőfeszítéseket tesz ősi szokásainak és hagyományainak megőrzéséért, valamint azok nemzetközi színtéren történő bemutatásáért. A magyar és a koreai nép sokkal közelebb áll egymáshoz, mint ahogy azt a hatalmas földrajzi távolság alapján gondolhatnánk. Kulturális közelségünket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a koreai himnusz zeneszerzője, Ahn Eak-tai a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián végzett Kodály Zoltán tanítványaként.

– Mely területeken lenne még fontos az együttműködés Dél-Koreával a már meglévő gazdasági kapcsolatok mellett?

– Jelenleg is aktív és elmélyült a kapcsolatrendszer mindenekelőtt az oktatási, tudományos és kulturális együttműködés terén. A koreai kulturális események és a koreai nyelvtanulás egyre népszerűbb hazánkban is. A szöuli Magyar Kulturális Intézet és a Budapesten működő Koreai Kulturális Központ gazdag és sokszínű programokat kínálnak. A tudomány és technológia az egyik kulcsterületet jelenti együttműködésünkben. Az innováció, a kutatások terén számos fontos lépést tettünk meg koreai partnerekkel közösen, és remélhetőleg még további területekkel bővülhet a sor. Ilyen lehet az űrkutatás is, hiszen nemrégiben létrejött a kapcsolat a Koreai Űrkutatási Intézet és a magyar űrkutatás szakértői között.

– Az egyetemi diákkapcsolatok fontosságáról is beszélt Kim Jin-pyóval, a Koreai Köztársaság Nemzetgyűlésének elnökével. Hol tartunk ezen a területen?

– Minden tanévben többszáz koreai hallgató vesz részt önköltséges felsőoktatási képzésen Magyarországon. Az általános orvosi szak a legnépszerűbb. Az egyetemek közül az ELTE, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem rendelkezik koreai partnerkapcsolattal. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében évről-évre egyre több koreai diák választja a magyarországi tanulás lehetőségét. A most következő tanévre kétszáznegyvenhét jelentkezőből hetven fő nyert el ösztöndíjat. Kiemelnék két májusi eseményt: egyrészt aláírásra került az ifjúsági cserekapcsolatokról szóló kétoldalú megállapodás országaink között, amely megalapozza az ifjúsági programokban való részvételt, másrészt pedig megkezdte tevékenységét a Károli Gáspár Református Egyetem Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézetén belül a Koreai Tanszék.
Fotó: Hegedüs Róbert
– Kelet- és Délkelet-Ázsia csaknem minden országával régóta fennálló közös értékeken nyugvó szoros kapcsolataink vannak. Mit emelne ki ezek közül?

– Japán a második legnagyobb ázsiai befektetőnk, stratégiai partnerünk, tavaly az export terén soha nem látott értéket értünk el. A beruházási volumen alapján az elmúlt négy évben Dél-Korea volt a legjelentősebb beruházó Magyarországon. India immár a világ legnépesebb állama és harmadik legnagyobb gazdasága, kiemelt partnerünk Dél-Ázsiában. Thaiföld regionális központ, az ASEAN második legnagyobb gazdasága, fontos exportpiac a térségben, ezért hazánk számára is prioritás a velük való együttműködés, például a vízgazdálkodás és az agrárgazdaság területén. A stratégiai partner Vietnam éveken belül vezető szerepre törhet a tudásintenzív iparágakban az ASEAN régióban. Vietnám fontos területe a magyar fejlesztési együttműködési és kötöttsegély-hitel programnak. A magyar cégek jelenlétének erősítése, oktatási és kulturális kapcsolatok fejlesztése a magyar külpolitika prioritása. Indonézia a délkelet-ázsiai térség meghatározó gazdasági és politikai szereplője, az ASEAN vezető szerepre törekvő tagállama, melynek idén elnökségét is ellátja. Hazánk elsősorban a vízgazdálkodást, az ICT/startupokat és az infrastruktúra-fejlesztést érintő projektalapú technológiai transzfer területén érdekelt a pozíciószerzésben az európai, amerikai és ázsiai versenytársakkal szemben. Malajzia a délkelet-ázsiai térség egyik legmodernebb iparával rendelkezik, főbb együttműködési területeink itt is az ICT/startup és a vízgazdálkodás. Szingapúr az ASEAN tagállamok közül a legjelentősebb működőtőke befektetőnk, legfontosabb partnerünk a K+F+I területén, kiemelkedő az élelmiszerexportunk, illetőleg Szingapúr az egyetlen ázsiai ország, amellyel stratégiai jelenőségű Űripari Megállapodást írtunk alá.

– Gombojavyn Zandanshatar, az Állami Nagy Hurál elnökének meghívására érkezett Ulánbátorba. Milyen kiaknázatlan területeket, lehetőségeket lát még a két ország előtt a már meglévő kapcsolatok erősítésére?

– A magyar-mongol barátság a régmúltban gyökerezik. A két nép hagyományaiban meglévő hasonlóságok – a jelentős földrajzi távolság ellenére is – jó alapot teremtenek szoros, baráti kapcsolataink további elmélyítéséhez. Érdeklődéssel és szimpátiával követjük Mongólia fejlődését. A magyar vállalatok készek hozzájárulni a mongóliai reformok sikeréhez, különösen azokon a területeken, ahol nemzetközileg elismert tudással és jelentős tapasztalattal rendelkeznek. Perspektivikus ágazatok magyar szempontból a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök, mezőgazdaság és élelmiszeripar, környezetvédelem és vízgazdálkodás, az állategészségügy, a szennyvíz és hulladékkezelési technológiák, az infokommunikáció, valamint az alternatív és megújuló energia.

– Milyen tanulságokat vont le a dél-koreai és a mongol vezetőkkel folytatott tárgyalásaiból?

Mindent egybe vetve: az elsődlegességet élvező gazdasági kapcsolatok mellett észre kell vennünk azt is, hogy a globalizáció következtében, a meglévő – adott esetben jelentős – politikai, kulturális, méretbeli és politikai-földrajzi különbségek ellenére társadalmi problémáink és geostratégiai dilemmáink sok tekintetben nagyon hasonlóak. Az ezekre adandó megfelelő válasz megtalálásához nemcsak tapasztalataink kicserélésére, de egybevágó érdekeink együttes érvényesítésére is szükség lenne a nemzetközi együttműködésben. Az érintett országokban tapasztalatom szerint komoly tisztelet és szimpátia övezi Magyarország következetes és elvszerű politikáját, ami alapot ad arra, hogy bizakodóak lehessünk, ha a keleti kapcsolataink jövőjét vizsgáljuk.


A szerző az Eurázsia főszerkesztője.


Ez a cikk az Eurázsia 2023/III. számában jelent meg.
Továbbiak

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások