Pekingi gyorsítás
Az Övezet és Út kezdeményezés keretein belül a Digitális Selyemút sokrétű szerepet tölt be Kína nemzetstratégiájának részeként. Kína, felelős nagyhatalomként, a Digitális Selyemúttal kínál alkalmazkodási lehetőséget a 21. században megjelenő digitalizációs megatrendhez, valamint megoldási lehetőséget biztosít a fenntarthatósági kihívásokhoz. A digitális átállás azonban nemcsak a gazdasági versenyképesség záloga, hanem geopolitikai jelentőséggel is bír. A 2015-ben elindított Digitális Selyemút célja a digitális konnektivitás fokozása az Övezet és Út kezdeményezés országaiban, ahol az ázsiai nagyhatalom így kedvezőbb gazdasági és politikai pozíciót szerezhet magának, támogatva ezáltal globális ambícióit.
Pekingi gyorsítás
Fókusz

Pekingi gyorsítás

Fotó: AFP/Xinhua/Weng Xinyang
Gulyás Zsófia 02/07/2024 22:00

Az Övezet és Út kezdeményezés keretein belül a Digitális Selyemút sokrétű szerepet tölt be Kína nemzetstratégiájának részeként. Kína, felelős nagyhatalomként, a Digitális Selyemúttal kínál alkalmazkodási lehetőséget a 21. században megjelenő digitalizációs megatrendhez, valamint megoldási lehetőséget biztosít a fenntarthatósági kihívásokhoz. A digitális átállás azonban nemcsak a gazdasági versenyképesség záloga, hanem geopolitikai jelentőséggel is bír. A 2015-ben elindított Digitális Selyemút célja a digitális konnektivitás fokozása az Övezet és Út kezdeményezés országaiban, ahol az ázsiai nagyhatalom így kedvezőbb gazdasági és politikai pozíciót szerezhet magának, támogatva ezáltal globális ambícióit.

A 21. század elején kezdetét vette az eurázsiai szuperkontinens felemelkedése. A világrend átrendeződésének folyamatát Danny Quah közgazdász azzal magyarázza, hogy Kelet-Ázsia gazdasági és demográfiai növekedése miatt a világgazdaság súlypontja a 20. század második felétől fokozatosan keleti irányba tolódott. A kibontakozóban lévő eurázsiai korszak főszereplőjévé váló Kína kiemelten támogatja a blokkosodással járó negatív gazdasági következményeket ellensúlyozó multilaterális együttműködési formákat a különböző nemzetközi platformokon belül. Az ázsiai nagyhatalom hivatalos narratívája szerint a globalizáció és a konnektivitás, valamint az ezek révén kialakított win-win partnerségek együttese a multipoláris világrend alapja. Kína 2013-ban indította el az Övezet és Út kezdeményezést (Belt and Road Initiative, BRI), amelyben mára megközelítőleg 150 ország vesz részt. (...)


A szerző a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi szakértője.

Ez a cikk az Eurázsia 2024. júliusi számában jelent meg, honlapunkon teljes változatában csak később válik elérhetővé. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások