Fotó: AFP/Xinhua/Weng Xinyang
Gulyás Zsófia
02/07/2024 22:00
A 21. század elején kezdetét vette az eurázsiai szuperkontinens felemelkedése. A világrend átrendeződésének folyamatát Danny Quah közgazdász azzal magyarázza, hogy Kelet-Ázsia gazdasági és demográfiai növekedése miatt a világgazdaság súlypontja a 20. század második felétől fokozatosan keleti irányba tolódott. A kibontakozóban lévő eurázsiai korszak főszereplőjévé váló Kína kiemelten támogatja a blokkosodással járó negatív gazdasági következményeket ellensúlyozó multilaterális együttműködési formákat a különböző nemzetközi platformokon belül. Az ázsiai nagyhatalom hivatalos narratívája szerint a globalizáció és a konnektivitás, valamint az ezek révén kialakított win-win partnerségek együttese a multipoláris világrend alapja. Kína 2013-ban indította el az Övezet és Út kezdeményezést (Belt and Road Initiative, BRI), amelyben mára megközelítőleg 150 ország vesz részt.
A 2015-ben elindított Digitális Selyemút (Digital Silk Road, DSR) a BRI egyik legfontosabb része, amely számos megállapodásból, felhívásból és törekvésből áll. A kezdeményezés eleinte az 5G optikai kábelekbe, adatközpontokba, az e-kereskedelembe és a mesterséges intelligenciába irányuló befektetések révén fokozta az eurázsiai együttműködést. Mérföldkövet jelentett, hogy 2017-ben megszületett a BRI Nemzetközi Együttműködési Kezdeményezés a Digitális Gazdaságról (Belt and Road Digital Economy International Cooperation Initiative).
A dokumentum szerinti célok többek között egy békés, biztonságos és nyitott kibertér létrehozása, a szélessávú szolgáltatás kiterjesztése, a szélessáv minőségének javítása a digitális átmenet elősegítése, az internetes vállalkozások támogatása, illetve az e-kereskedelmi együttműködések elő mozdítása. Kína 2023 októberéig 30 országgal írt alá egyet értési megállapodást e-kereskedelmi együttműködésről, és hozott létre bilaterális e-kereskedelmi együttműködési mechanizmusokat. Egy idén áprilisban megjelent, innováció ösztönzésére irányuló új terv szerint a Nyugattal kialakult és fokozódó technológiai rivalizálás közepette 2024-ben Kína kiemelt célja lesz digitális gazdasága kiépítésének előmozdítása. Peking emellett fokozza a digitális gazdasággal kapcsolatos nemzetközi együttműködést, és felgyorsítja a kereskedelem digitalizálását, támogatva ezáltal a DSR céljait.
A DSR Kína nemzetstratégiájának egyik alappillérévé vált a saját innovációs készségeken és a konnektivitáson alapuló „kettős keringés” modelljének támogatásán keresztül. A „kettős keringés” modellje szerint a kínai gazdaság legfőbb motorja a belső fogyasztás és az innováció (belső keringés), ám az ország továbbra is része a nemzetközi gazdasági körforgásnak (külső keringés). A DSR, azáltal, hogy a nyugati technológiák olcsó alternatíváit kínálja a fejlődő országoknak, kihívás elé állítja a rivális Egyesült Államokat. A DSR emellett hatékony eszköze Kína globális kormányzás megújítására, valamint a Globális Dél nemzet közi reprezentáltságának növelésére irányuló törekvéseinek, hiszen az elmúlt években jelentős előrelépés történt a digitális konnektivitás javításában, a digitális szakadék csökkentésében és a fenntartható fejlődés előmozdításában a kevésbé fejlett eurázsiai országokban.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi szakértője.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. júliusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
