A Stella Terra névre keresztelt járművet változatos terepviszonyok között próbálták ki: kiszáradt folyómedreken, erdős területeken, meredek hegyi ösvényeken és sivatagi homokon át vezetett útja.
– Hihetetlen utazás volt, melynek eredménye rendkívül pozitív – magyarázta a fejlesztőcsapat vezetője Wisse Bos. Hozzátette, a Stella Terra hatékonyságát nehéz volt megjósolni, azonban az út során nem kellett a feltöltőállomásokra támaszkodniuk, a jármű teljes egészében napenergia segítségével közlekedett. – Harminc százalékkal kevesebb energiát használtunk, mint amire számítottunk – mutatott rá Bos.
Stella Terra, the worlds's first #solar-powered #car has just driven 1,100 kilometers across #Morocco to the #Sahara. #ElectricCars #sustainablefuture #sustainableenergy pic.twitter.com/ksnxUnxbLk
— China Daily (@ChinaDaily) October 20, 2023
A Stella Terra végsebessége 145 kilométer per óra, városban teljes feltöltöttség mellett körülbelül 710 kilométert bír töltés nélkül, terepen ez körülbelül 550 kilométerre csökken, terepviszonyoktól függően.
Nem lett volna szabad háborús célokra alkalmas eszközzé tenni az űrt – hangsúlyozza Farkas Bertalan nyugalmazott dandár tábornok, aki 1980-ban az Interkozmosz programban jutott el az űrbe. Az első magyar űrhajóst, aki nemrég ünnepelte 75. születésnapját, saját tapasztalatai mellett a HUNOR Programról és az űrkutatás jövőjéről is kérdeztük.
Az űrtechnológiának kiemelt szerepe van korunk innovációinak kifejlesztésében. Az űrkutatásnak köszönhetjük többek között a laptopot, a telefonkamerát vagy éppen a memóriahabos matracokat. Ma azonban már nem csupán a technológiai fejlődést szolgálja, hanem megoldásokat is kínál a globális felmelegedés okozta kihívásokra, különös tekintettel a mezőgazdaságra, amely az egyik leginkább érintett terület.
Manapság az űrszektor újra virágkorát éli, a Hold, a Mars, valamint a mélyűr is az emberiség figyelmébe és a geopolitikai csatározások középpontjába került. A hidegháborús érához képest azonban a világűrt és a Holdat érintő célkitűzések kiegészültek: a versenyt a kísérőbolygónkon található temérdek ásványkincs birtoklása is nagy mértékben táplálja, amellett természetesen, hogy az állandó holdbéli jelenlét, holdbázisok létrehozása hatalmas gazdasági és katonai fölényt is jelent az államok számára.