Fókusz

Sikeresen Indiában – Öt+egy tipp az eredményes jelenléthez

Fotó: iStock

Dávid Krisztina 23/05/2023 06:00

India a világ leggyorsabban fejlődő trillió dolláros gazdasága: a stabil piacgazdaság, az üzleti reformok, a megfizethető munkaerő, a masszív fogyasztói piac és a digitális versenyképesség miatt egyaránt vonzó üzleti célpont. Mégis, még az olyan nagy, nemzetközi környezetben is jellemzően sikeres cégek, mint amilyen az amerikai McDonald’s vagy a Starbucks, kudarcok sorozatát könyvelhették el a dél-ázsiai országban. Ennek oka, hogy az infrastrukturális és bürokratikus nehézségeken túl az indiai együttműködések legnehezebben kezelhető kihívásai leginkább a kulturális különbségekben gyökereznek.

A modern India a diverzitás megtestesítője, így lehetetlen univerzális igazságokat kijelenteni a szubkontinensről. Az ország ugyanis egymástól alapvetően eltérő területek föderációja, amelyek külön kormányzattal, illetve földrajzi, gazdasági és kulturális adottságokkal rendelkeznek. Az ilyen mértékű diverzitás kezeléséhez márpedig elengedhetetlen a nyugatitól eltérő kulturális berendezkedés: míg a nyugati szemléletmód kategóriákban gondolkodik, ahol a feladatmegoldásnak és a problémakezelésnek előre meghatározott folyamatirányítási rendszerei vannak, addig India már pusztán a feldolgozandó adatmennyiség miatt sem tud szilárd kategóriákban működni. A szubkontinensen ezért az élet minden területén az adott helyzet által irányított fluid határok állnak fenn, a hatékony működés így megköveteli a rugalmas gondolkodásmódot, amely elfogadja és tiszteli a különbségeket.

Kapcsolati háló: elsőbbséget élvez a bizalom

Az indiai üzleti és a munkakultúra legfontosabb aspektusa a kapcsolati háló. A körülmények szélsőséges diverzitása miatt képtelenség szabályt alkotni minden eshetőségre, így felértékelődik az emberi kapcsolatok jelentősége. Ez az érdekérvényesítés alapja és egyben egyfajta biztonsági háló is. Az indiaiak ugyanis az üzletben is egyértelműen a baráti kapcsolódást keresik. Ez nem meglepő, hiszen a diverzitás elkerülhetetlenül olyan váratlan és precedens nélküli helyzeteket teremt, amelyeket általában csak kompromisszumok árán lehet feloldani. Márpedig minden kompromisszum alapja az érzelmi bizalom, amely kizárólag a személyes kapcsolatokban tud manifesztálódni – Indiában éppen ezért különösen fontos időt fordítani a barátságok kialakítására és ápolására, mert ez lesz a későbbi sikerek mozgatórugója.

Az idő mint befektetés

Az egyik legnagyobb kihívás kétségkívül az indiaiak időhöz való viszonya: a határidők hozzávetőlegesek, a megbeszélések csúsznak, az emberek általában késnek. A hinduizmusban gyökerező indiai attitűd az időt nem előre tartó egyenesként értelmezi, hanem egy spirálként, ahol minden megismétlődhet, így nincsenek elszalasztott alkalmak. Az időre nem úgy tekintenek, mint a kontroll eszközére, amely kereteket ad a kínálkozó lehetőségek megragadására, hanem sokkal inkább úgy, mint a kapcsolati tőke legnagyobb értékű devizájára. Az együtt töltött idő – akár személyes, akár virtuális – befektetés a kapcsolatba. A kapcsolati háló fejlesztésének leghatékonyabb módja tehát a minőségi idő, ezért nem kifizetődő a chai teázás vagy éppen egy vacsorameghívás visszautasítása.

Egy nyelvet beszélünk?

Indiában az angol a közigazgatás hivatalos nyelve. A lakosság 20 százaléka – több mint 240 millió ember – angolul anyanyelvi szinten beszélő, felső-, középosztálybeli városi polgár. Az üzleti és diplomáciai életben azonban éppen ebből fakad az egyik leggyakrabban előforduló félreértés: mégpedig az, hogy ezek az angolul folyékonyan beszélő indiaiak pontosan úgy gondolkodnak, mint a nyugati országok angol nyelvet beszélő lakosai. A szubkontinensen ugyanakkor a kommunikáció teljesen más szabályok szerint működik: a problémákról például nem szokás nyíltan beszélni, és ritkán hallani nemleges választ is. Míg a nyugati – individuális – kultúrákban a kommunikáció fő célja jellemzően az információközlés, addig Indiában – más ázsiai kultúrákhoz hasonlóan – a kapcsolatok megőrzése, ápolása és fenntartása kerül előtérbe. Ahhoz tehát, hogy hatékony kommunikátorrá váljunk az indiai üzleti partnerünk szemében, nem feltétlenül a helyi nyelv elsajátításán keresztül vezet az út. A hangsúly sokkal inkább azon van, hogy megtanuljuk-e felismerni és alkalmazni az indirekt kommunikáció kimeríthetetlen eszköztárát.

Hosszú távú gondolkodás

Mivel Indiában a siker alapja a kapcsolataink mennyisége és minősége, amelyet időbefektetéssel tudunk növelni, a szubkontinensen nem működnek a rövid távú, gyors üzleti tervek. Az egyik legfontosabb erény tehát a türelem. Az ismerkedés, a bizalomépítés és az előkészítő fázis hosszadalmas – akár diplomáciai együttműködésről, akár üzleti partnerségről legyen is szó –, ezért érdemes legalább ötéves távlatokban gondolkodni.

Lokális támpont nélkül nincs siker

India egy olyan piac, ahol rengeteg tudásra és tapasztalatra van szükség, hogy egy vállalkozás sikeresen tudjon működni. A piac diverzitása, az eltérő kulturális kompetenciák és kommunikációs stratégiák szükségessége miatt a siker és a fenntarthatóság kulcsa lehet, ha már az üzleti tervezés korai szakaszában bevonunk egy olyan szakértőt, aki a helyi sajátosságok, pontosabban az ország üzleti kultúrájának ismeretéből kiindulva hozzájárulhat a kapcsolatépítés elsődleges nehézségeinek leküzdéséhez. A hosszú távú fejlődéshez pedig elengedhetetlen egy helyi indiai csapat kialakítása, amelynek tagjai szabad kezet kapnak, hogy a saját kultúrájuknak megfelelően irányítsák a lokális folyamatokat, hozzáillesztve azt egy adott vállalat üzleti kultúrához. Ahhoz tehát, hogy fenntartható sikereket érjünk el, tudatos lépéseket kell tennünk, hogy átalakítsuk az üzleti kultúráról alkotott elképzeléseinket. Ahogy Rabindranáth Tagore, a híres indiai költő és filozófus fogalmazott: „Nem tudsz átkelni a tengeren csupán bámulva a vizet.”

A szerző indológus, interkulturális tréner.

Ez a cikk az Eurázsia 2023/II. számában jelent meg.

Fotó: iStock

Különutasok a problémamegoldásban

Az indiaiak „out of the box”-gondolkodásmódjával magyarázható technológiai, tudományos és matematikai újítások jól ismert elemei az ország innovációs kultúrának. Nemzetközi terepen ez akár előny is lehetne, mégis a helyi kreatív problémamegoldási technikák okozzák a legtöbb nehézséget és kihívást a nemzetközi projektek számára. Az indiai kultúrában ugyanis a szabályok sokkal inkább hozzávetőleges iránymutatást jelentenek, semmint kötelező érvényű előírást. Folyamatosan keresik tehát a kiskapukat a gyorsabb és kedvezőbb eredmények érdekében. Ez korántsem a rendszer kijátszása, sokkal inkább a leleményesség és az innováció szimbóluma, ez ugyanakkor teljesen ellentmond a nyugati, folyamatirányításon és rendszerszemléleten alapuló kultúrának. Az indiaiak ugyanis rajonganak az úgynevezett dzsugárért (jugaad), azaz az újszerű problémamegoldásért, amely úgy választ stratégiát, hogy tekintetbe veszi a kedvezőtlen jelen körülményeket, de teljesen figyelmen kívül hagyja a jogi, illetve szabályozási rendszert. Hasonló megoldásokat és flexibilis gondolkodást jelöl Brazíliában a gambiarra, Kínában a zizhu chuangxin vagy Franciaországban a Système D. Habár az elmúlt évtizedben a médiában rendkívül pozitív előjelet kapott a dzsugár elvén alapuló mentalitás, mégis a nemzetközi együttműködések során ennek a menedzselése jelenti az egyik legnagyobb kihívást, az effajta problémamegoldás beillesztése a nemzetközi rendszerekbe ugyanis rendkívül problematikus.

#India