Soft power, avagy a jó, a rossz és a csúf
A 21. századra, a globalizált világban az internet széleskörű elterjedésével és az információs technológia fejlődésével a geopolitikai csatározásokban egyre nagyobb hangsúlyt kap – a tágan értelmezett – soft power.
Soft power, avagy a jó, a rossz és a csúf
Vélemény

Soft power, avagy a jó, a rossz és a csúf

Fotó: iStock
05/06/2024 09:08

Horváth Levente,
az Eurázsia Központ igazgatója

A 21. századra, a globalizált világban az internet széleskörű elterjedésével és az információs technológia fejlődésével a geopolitikai csatározásokban egyre nagyobb hangsúlyt kap – a tágan értelmezett – soft power.

A Harvard Egyetem professzora, Joseph Nye a 80-as évek végén alkotta meg a soft power fogalmát, amely természetesen már korábban is jelen volt életünkben, napjainkra pedig alapfogalommá vált a nagyhatalmak versengésének vizsgálatában. A II. világháborút követően – amely a hard powerről, azaz a katonai erőről szólt – a viaskodásokat felváltotta az ideológiai küzdelem. Már nem katonai fölénnyel, hanem ideológiai „agymosással” próbálnak a nagyhatalmak politikai befolyást szerezni világszerte. A különböző soft power rangsorok – Brand Finance’s Global Soft Power, ISSF World Soft Power Index, Monocle’s Soft Power Survey, Portland’s The Soft Power 30 Report stb. – élén az Amerikai Egyesült Államok áll már sok-sok éve. Erre a legegyszerűbb példa Hollywood. 
Horváth Levente
A hollywoodi filmeken keresztül ismerhetjük meg a nagyvilágot – amerikai narratívában: az USA a Föld megmentője és védelmezője, az oroszok/arabok/kínaiak (attól függően, hogy hol van konfliktusuk) pedig a világ ügyeletes gonosztevői. Persze mivel a kínai piac igen fontos lett Hollywood számára, manapság a kínaiak már nem gonoszként, hanem inkább semlegesként szerepelnek.

A 21. században már a közösségi oldalak is nagy hangsúlyt kapnak a különböző ideológiák és nézetek terjesztésében. Egyfajta információs háború is kitört, amelyben a nyugati soft power a nyugati információs buborékával erőlteti ránk, hogy csak a nyugati mainstream közli a valóságot és az igazságot, míg más nagyhatalmak csak dezinformálnak a propagandájukkal. A nyugati mainstream média és soft power tulajdonképpen folyamatosan démonizálja a nem-nyugati világot, a saját világát pedig isteníti, majd ezt a képet és gondolkodást exportálja mindenfelé. Valójában azonban a nyugati világon és információs buborékon túl, abban a 7,2 milliárdos „rest of the world”-ben a nyugati soft powert tekintik nyugati dezinformációs propagandának. Emellett ahány civilizáció, annyi softpower-stratégia. Kína mára hollywoodi szintű filmeket és sorozatokat készít, de mégsem terjednek a világ filmpiacán, szemben a dél-koreaiakkal. A kínai soft power – ahogy ezt az 5000 éves történelmében is láthattuk – Kína civilizációjának nagyságát, az ország technológiai fejlettségét terjeszti, és ezzel akar szebb képet alkotni magáról a világban.

Az Eurázsia magazin fő célja, hogy bemutassa az ázsiai országok kultúráját, fejleményeit és érdekességeit, a keleti népek gondolkodását és soft powerét, hogy a nyugati fél mellett a másikat is megismerjük, és ezáltal megfelelően tudjunk mérlegelni, mi az igazi valóság. Ez valószínűleg a különböző dezinformációs propagandák közötti út közepén található.

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások