Fotó: iStock
03/04/2024 22:00
Horváth Levente
a szerkesztőbizottság elnöke
A 21. század egyik kulcsszava lett az innováció. Egyre többet hallhatunk az innovációról, innovációs központokról, innovációs parkokról, és minden ország egyre nagyobb tőkét fordít erre a területre. Az innovációs verseny lett a 21. század, az ipari forradalom 4.0 fő iránya.
Az innováció azonban nem új dolog az emberiség történelmében, meghatározta az emberek jólétét és hatalmát. Már az őskorban is számos innovációnak köszönhetően jöttek létre életminőségbeli változások – gondolhatunk akár már a kőkorszakra, vaskorszakra és bronzkorszakra is. Abban a korban ugyan még nem beszélhetünk világrendről, de már akkor látszódott, hogy az a közösség, nép uralkodott az adott területen, amelyiknek jobb eszközei voltak a terület megvédésére vagy elfoglalására. Általában az nyert, akinek innovatívabb eszközei voltak a harcokhoz (nyíl kontra fahusáng).
Az innováció fontossága végig megfigyelhető a történelem során, később pedig – az őskorból egy nagyot ugorva az újkorba – már a világrenddel is szorosan összekapcsolódott. Azok az országok voltak ugyanis a világ urai, amelyek innovációt hajtottak végre, ezáltal a többi országnál gazdaságilag és/vagy katonailag is erősebbek lettek.
Az első ipari forradalom 1769-1850 között Nagy-Britanniából indult, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban zajlott le. A modernizációban Nagy-Britannia járt az élen, ezáltal a britek a világ vezető kereskedelmi államává váltak, a gyarmatosításaikkal ők irányították a világkereskedelmet, a világ hegemón uralkodói lettek. A második ipari forradalom, más néven technológiai forradalom 1870 és az I. világháború között zajlott, éllovasa ugyancsak Nagy-Britannia volt, de mellette az Amerikai Egyesült Államok is komoly szerepet töltött be. Ekkor Nagy-Britannia volt a domináns és az USA lett a feltörekvő hatalom. A harmadik ipari forradalom, azaz a digitális forradalom a II. világháborútól a 20. század végéig zajlott, ekkor az USA és Szovjetunió a hidegháború keretében versengett. Az amerikaiak jöttek ki győztesen belőle, ezáltal az USA lett a világrend hegemón uralkodója.
Napjainkban zajlik az ipari forradalom 4.0, amelynek keretében az USA már Kínával versenyzik az elsőségért. És ahogy ezt a történelemben láthatjuk, a tét nem kicsi, ugyanis nem csak arról van szó, hogy ki az innovatívabb ország, hanem arról is, hogy az USA meg tudja-e tartani a hegemón uralmát az általa irányított egypólusú világrendben, vagy egy új, multipoláris világrend alakul ki, Kína elképzelései szerint.
Kína ugyanis mára innovációs szuperhatalommá vált, de más ázsiai országok is egyre előkelőbb helyen végeznek a különböző innovációs ranglistákon. A szabadalmi igénybejelentések 68 százalékát az ázsiai országok adják, ami Kína elsőségének köszönhető, de Japán, Dél-Korea és India is a világ legjobbjai között van, továbbá a világ TOP100 egyetemeinek negyedét is már az ázsiai egyetemek teszik ki. És még hosszan sorolhatnánk példákat, amikről részletesen olvashatnak ebben a számban.
A „száraz” adatokon túl azonban ázsiai utazásaim során személyesen is tapasztalom, hogy Ázsiában már nem a kulturális sokk fogadja az európaiakat, hanem az innovációs sokk. Olyan érzése van az embernek, hogy a jövőbe utazott – Ázsia már a 21. században van, míg Európa még csak a 20. században kullog.
A 21. századi világrendi átalakulás Ázsia felemelkedéséről szól, és azon belül is általában Kínáról szólnak a hírek.
A 21. században a fenntarthatóság, a megújuló energia és a zöldesítés lett a világ országainak fő iránya, gazdasági fejlődésükben meghatározóvá vált a környezetvédelmi tudatosság. Ez lett a fejlettség és civilizáltság egyik új mércéje.