Fotó: iStock
Nagy Ildikó, Gulyás Zsófia
05/10/2023 07:00
A szingapúri gazdasági siker és fejlesztési modell régóta a szakirodalom egyik kiemelt kutatási területe. A városállam 1965-ben függetlenedett Malajziától és azóta az adminisztráció több fontos gazdasági, politikai és társadalompolitikai reformot vitt véghez, amelyek a harmadik világból világelsővé („third world to first”) tették az entitást. A függetlenedést követően a Lee Kuan Yew vezette kormány és a nép között egyfajta társadalmi szerződés jött létre, melynek a lényege, hogy a gazdasági prosperitás és a jobb életminőség érdekében a társadalom elfogadja az egyéni szabadságjogok csorbulását és a szoros kormányzati kontrollt. Ez a speciális politikai rendszer, amelyben a politika, a meritokratikus bürokrácia és az üzleti elit hármas összefonódása az állami dominanciát látványossá, de gazdaságilag hatékonnyá tette, azt eredményezte, hogy 1968 és 1972 között közel a hétszeresére emelkedett a szingapúri tőkeforgalom, az ország pedig mára a világ harmadik legversenyképesebb pénzügyi központjának számít (Global Financial Centres Index 32).
Tudományos körben egyetértés mutatkozik a szakértők között abban a tekintetben, hogy a sikeres fejlődési modell nem egy „jól bevált receptre” vezethető vissza, hanem több tényező együttesen járult hozzá a fejlődéshez. A XX. század derekán Szingapúr eleve kedvező feltételekkel rendelkezett, a földrajzi elhelyezkedésének és brit gyarmati múltjának köszönhetően logisztikai hub-szerepet tölt be, ezenkívül már az 1960-as évek közepén adott volt az infrastrukturális háttér. Ezek mellett még az állami intervencionista politikák, így az ipar- és adópolitika, a politikai stabilitás és a nemzetközi ötletek iránt nyitott politikai kultúra, a hatékony fiskális és monetáris politika és különféle társadalompolitikai intézkedések együttese tették Szingapúrt mintaállammá.
A szingapúri modell XXI. századi, teljes egészében való alkalmazása limitált, azonban számos olyan elem fellelhető a gazdasági stratégiájában, amelyet más államok is sikerrel alkalmazhat. Ilyenek lehetnek többek között nagyfokú nemzetköziesedés; a nemzetközi jógyakorlatok hazai rendszerbe való átültetése; a munkaalapú gazdaság, a szabadkereskedelem ösztönzése és a befektetéskönnyítő gyakorlatok kialakítása; az adókedvezmények az induló vállalkozások számára; az üzleti környezet folyamatos javítása; az infrastrukturális beruházások növelése, valamint a környezetileg fenntartható és digitális átmenet biztosítása.
Szingapúr nemzetközi pénzügyi központtá válásában meghatározó szerepe van a jegybanki feladatokat ellátó Monetáris Hatóságnak (Monetary Authority of Singapore, MAS). A MAS nemzetközi viszonylatban is kiemelkedik a zöld átmenet támogatásában, számos zöld kezdeményezése közül az egyik legjelentősebb a Green Finance Action Plan, amelynek célja többek között a pénzügyi szektor klímakockázatokkal szemben mutatott ellenállóképességének javítása; a zöld pénzügyi és technológiai megoldások és piacok fejlesztésének támogatása; a zöld pénzügyi ismeretek és kapacitás bővítése; valamint Szingapúr zöld pénzügyi központi szerepének megerősítése.
Gazdasági sikerei nyomán Szingapúr kiemelkedő szerepre tett szert a regionális, sőt a világpolitika színpadán is. Szinte páratlan teljesítmény, hogy ország egyszerre képes az Egyesült Államok és Kína kiemelt partnerei közé is tartozni.
Nagy Ildikó – a szerző a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi szakértője
Gulyás Zsófia – a szerző a Magyar Nemzeti Bank junior nemzetközi szakértője
