Törökország első űrhajósával indult útjára a különleges űrmisszió
Törökország történelmének első asztronautájával a fedélzeten indult útjára az első, kizárólag európai űrhajósokból álló kereskedelmi űrmisszió.
Törökország első űrhajósával indult útjára a különleges űrmisszió
Fókusz

Törökország első űrhajósával indult útjára a különleges űrmisszió

Fotó: AFP/Anadolu Agency/Tayfun Coskun
Eurázsia/MTI 19/01/2024 17:17

Törökország történelmének első asztronautájával a fedélzeten indult útjára az első, kizárólag európai űrhajósokból álló kereskedelmi űrmisszió. Ankara példáját hamarosan Magyarország is követheti, a jelenlegi tervek szerint legkésőbb 2025 elején ugyanis évtizedek után újra magyar űrhajóst küldenek az űrbe. 

Törökország első űrhajósa és három európai társa indult útnak csütörtökön a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A SpaceX amerikai űrvállalat Crew Dragon űrhajóját egy Axiom hordozórakéta segítségével lőtték fel a floridai Cape Canaveralben lévő űrközpontból, és a tervek szerint 36 órán belül fog csatlakozni a Föld felszíne felett négyszáz kilométerrel keringő ISS-hez.

A fedélzeten négyen vannak: Alper Gezeravci, a török légierő 44 éves veteránja, Walter Villadei, az olasz légierő 49 éves ezredese és az Ax–3 misszió pilótája, Marcus Wandt, 43 éves svéd pilóta, valamint a spanyol–amerikai kettős állampolgár Michael López-Alegría, a NASA amerikai űrkutatási hivatal nyugalmazott űrhajósa, aki egyben a misszió parancsnoka is.

Gezeravci korábban úgy fogalmazott, kész a török nép álmait az űr mélységeibe vinni. Az Anadolu török hírügynökségnek adott interjújában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ISS-re tervezett útja nem öncélú, hanem Törökország űrkutatási céljait szolgálja.

A 14 napos Ax–3 küldetést a texasi székhelyű Axiom Space magánvállalat a NASA-val együttműködve készítette elő. A misszió során több mint harminc kísérlet elvégzését tervezik, amelyek zöme az űrrepülés emberi egészségre, illetve betegségekre gyakorolt hatásait kutatja. Ez az Axiom harmadik ilyen jellegű − kereskedelmi alapon szervezett − űrmissziója. A vállalat űrhajósonként legkevesebb 55 millió dollárt (19 milliárd forint) kér a szolgáltatásai iránt érdeklődő államoktól, illetve cégektől. Az Axiom szerint ez az első teljesen európai kereskedelmi űrhajósmisszió.

AFP/Anadolu Agency/Paul Hennessy

Hamarosan Magyarország is csatlakozhat azon államok közé, akik az elmúlt években űrhajóst küldtek az űrbe. A magyar kormány és az Axiom Space között már régóta folynak a tárgyalások arról, hogy évtizedek után hazánk újra embert küldjön az űrbe, az egyeztetések eredménye pedig már körvonalazódni látszik. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly szeptemberben texasi látogatása alkalmával jelentette be: minden akadály elhárult a magyar űrhajós nemzetközi expedícióban való részvétele elől.

„Immáron végleges: Magyarország hosszú évtizedek után ismét embert küld a világűrbe. A kutatóűrhajós harminc napon keresztül végez majd kísérleteket a Nemzetközi Űrállomáson, az elvégzendő feladatok listáját pedig a hazai űripari szereplők és egyetemeink állítják majd össze” – írta a Facebook-oldalán Szijjártó Péter. A külügyminiszter kitért arra is, hogy ezen expedíciót a magyar űrhajós négyfős nemzetközi csapat tagjaként hajtja majd végre. A világ egyik vezető űrkutatási társaságának számító Axiom Space-szel kötendő szerződésben indítási ablakot határoztak meg 2024 októberétől 2025 elejéig.

Szijjártó Péter szeptemberi közleményéből az is kiderült, hogy jelenleg még négy magyar űrhajósjelölt van versenyben, akik tavaly októberben kezdték meg kiképzésüket Austinban és Houstonban.

A magyar asztronauta-jelölteket tavaly novemberben Novák Katalin köztársasági elnök fogadta a Sándor-palotában. „Az űrexpedícióban való magyar részvétel nemcsak büszkeséget jelent Magyarországnak, de komoly kutatási és gazdasági haszon is származik belőle” – fogalmazott az államfő.

Továbbiak

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások