Fotó: Hegedüs Róbert
Őry Mariann
29/09/2023 08:00
- Hogyan nézne ki az újfajta globalizáció a kialakulóban lévő multipoláris világban? Milyen szerepet játszhat benne Kína és Európa?
- A mai globalizációnak van egy új trendje. A második világháború óta a globális rendszerünk a Bretton Woods-i egyezményekre épült. A Világbank, az IMF, a WTO, az ENSZ, mindezek a nemzetközi intézmények nagyban elősegítették a békét, a jólétet és az építkezést. De a világ nagymértékben megváltozott. Látjuk a feltörekvő fejlődő országok, a BRICS-országok, Kína, Ázsia, Afrika és Dél-Amerika felemelkedését. Egy többpólusú világba lépünk, és korszerűsítenünk kell a globális kormányzás rendszerét. Ez a folyamat időbe telik, és sok kiigazítással jár. Európa és Kína nagyon aktív, konstruktív szerepet játszhat, mert az első rendszert nagyrészt az USA építette ki. Európának, Kínának, az Egyesült Államoknak, a Globális Délnek és a fejlődő országoknak együtt kell dolgoznia az új rend felépítésén. Egy fejlettebb, inkluzívabb globalizációra van szükségünk. Gazdasági globalizációnak kell lennie, a biztonsági vagy militarizált globalizáció helyett, amely olyan tragikus következményekkel fenyeget, mint az ukrajnai háború. Ehelyett több gazdasági szervezetre van szükségünk, mint például a kínai Övezet és Út Kezdeményezés, azaz a BRI, vagy az EU Global Gateway programja. Konszenzusra van szükségünk az éghajlatváltozás, a világjárványok megelőzése, a mesterséges intelligencia fejlesztése és sok más kérdés terén is.
- Egy nemrégiben megjelent cikkében amellett érvel, hogy a különböző típusú demokráciákat legitimnek kellene elismerni. Az olyan szövetségek, mint a BRI, a Sanghaji Együttműködési Szervezet vagy a BRICS erősíthetik azt az elképzelést, hogy a nemzeti sajátosságokkal rendelkező demokráciákat tiszteletben kell tartanunk ahelyett, hogy ragaszkodnánk a liberális demokrácia egyeduralmához?
- Nem szabad a világot a demokráciákra is autokráciákra osztani. Kínában például demokrácia van. A népi demokrácia nem csak a választásokra korlátozódik, hanem számos különböző szinten vannak konzultációk. A köztisztviselők, valamint a felsőoktatásba kerülők vizsgarendszerén keresztül a meritokrácia is része. Digitális demokrácia is van, hiszen az emberek minden nap a pénztárcájukkal, a telefonjukkal szavaznak, amikor eldöntik mit vesznek, milyen szolgáltatást vesznek igénybe. Ez az összetett rendszer teszi Kínát nagyon hatékonnyá. Úgy gondolom tehát, hogy ahogy a világ, a technológia fejlődik, úgy kell gazdagítanunk a demokratikus folyamatot ahelyett, hogy csak négy-ötévente tartanánk választásokat.
- Más európai országokban szerzett benyomásai alapján a tagállamok hogyan akarják alakítani az EU Kína-politikáját?
- Fontosnak tartom, hogy az európai országok Kínával fenntartott kapcsolatai nagyon jól kiegészítik egymást. Például az összes nagy európai autógyártó jelen van Kínában, több autót adnak el ott, mint az európai országokban. Kína Európa egyik legnagyobb kereskedelmi partnere. Sok európai vezető úgy gondolja, hogy Kína fontos gazdasági partner. Van egy kis különbség az ideológiát és talán a rendszert illetően, de ez nem igazán akadályoz meg minket az együttműködésben. Úgy gondolom tehát, hogy Kínának és Európának szüksége van egymásra, mert Kínában gyorsan növekszik a középosztály, amely közel ötszáz millió embert számlál. Európa lakossága szintén ötszáz millió fő körül van. Eurázsia országai sokféleképpen kapcsolódnak egymáshoz. Magyarország ennek az összeköttetésnek a középpontjában van, és nagyon fontos hídszerepet játszhat.
- Milyen irányba fognak fejlődni a kínai-amerikai kapcsolatok?
- Antony Blinken külügyminiszter és Janet Yellen pénzügyminiszter közelmúltbeli látogatásai nagy változást hoztak. Rengeteg jóakaratot váltottak ki az üzleti közösségben, az emberek közötti eszmecserékben, az újságírásban. Az elmúlt öt évben nem voltak magas szintű látogatások. Emellett számos kínai vállalat szerepel az amerikai szankciós listán. Yellen ehhez képest nyíltan kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem akar leválni a kínai gazdaságról. Az egész világ azt akarja, hogy az Egyesült Államok és Kína párbeszédet folytasson egymással, stabil kapcsolatot tartson fent. Lehetnek nézeteltéréseink, néha nagyok is, de a világ két legnagyobb gazdaságaként valóban együtt kellene működnünk. Ez a két látogatás nem old meg minden problémát, de legalább stabilizáló hatást, nagyobb bizalmat kelt az üzleti életben.
- Tizedik évfordulóját ünnepli az Övezet és Út Kezdeményezés. Mi volt a legnagyobb eredménye?
- A BRI az elmúlt évtizedben nagyon jelentős előrelépést ért el, összekapcsolta Kínát és a világot. Ez egyben közjó is, amit Kína a fejlődő országok és a világ számára próbál biztosítani. Kína kereskedelme a BRI országaival jelentősen megnőtt. Kína számos autópályát, hidat, vasutat és infrastruktúrát épített a fejlődő országokban. A BRI óriási segítséget nyújt a Kína és a világ közötti gazdasági együttműködéshez. Természetesen az Övezet és Út nem tökéletes. Még mindig fejlesztésre szorul. Remélem, hogy egy kicsit jobban intézményesíteni tudjuk, hogy erősebb legyen az együttműködés és a konzultáció az országok között. Mivel az infrastrukturális összeköttetés a fő közös nevező, a BRI együttműködhetne más keretrendszerekkel is, mint például a már említett Global Gateway. Kínának Amerikának együtt kellene működnie a Globális Dél, a fejlődő országok megsegítésében, és meg kellene mutatnia, hogy egy multipoláris világban tudunk együtt dolgozni. Az együttműködés új módjait kell megtalálnunk, mert ha nem működünk együtt, nem építünk, nem fektetünk be, az a már meglévő kapcsolatok és fejlesztések veszélyeztetése mellet óriási kockázatot is jelent.
- Hogyan fog kinézni a BRI egy évtized múlva, a huszadik évfordulóján?
- Úgy gondolom, hogy a BRI következő évtizede inkluzívabb lesz. Több szereplőt kell bevonnia, és multilaterálisabb megközelítést kell alkalmaznia. Jelenleg a BRI sok kétoldalú megállapodást köt. Az Övezet és Út csúcstalálkozókat tarthatnánk különböző országokban, ennek egy globális projektnek kellene lennie. A BRI jobban részt vehetne Ukrajna újjáépítésében is.
A szerző külpolitikai szakújságíró, az Eurázsia felelős szerkesztője.
Ez az interjú az Eurázsia 2023/szeptember-októberi számában jelent meg.
Wang Huiyao a kínai Center for China and Globalization nevű elemzőintézet alapító elnöke. 1958-ban született, kitüntetéssel szerzett MBA-t és doktori fokozatot a University of Windsor, a University of Western Ontario, valamint a University of Manchester intézményeken. Li Keqiang korábbi kínai miniszterelnök 2015-ben az Államtanács politikai tanácsadójává nevezte ki, emellett a kínai Kereskedelmi Minisztérium alá tartozó China Association for International Economic Cooperation (CAIEC) tiszteletbeli alelnöke. Tagja a Paris Peace Forum irányító bizottságának és az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) migrációs tanácsadó testületánek, de dolgozott a Világbank, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Alliance of Global Talent Organization (AGTO) tanácsadójaként is dolgozott. A kínai Southwestern University of Finance and Economics-on működő Institute of Development Studies of China dékánja.
