Fotó: Hegedüs Róbert
Eurázsia
19/04/2024 15:27
A Danube Institute meghívására Magyarországra látogatott Kína egyik legelismertebb gondolkodója, Yan Xuetong. A professzor találkozott Horváth Leventével, az Eurázsia Központ igazgatójával is, aki bemutatta neki az Eurázsia magazint és a központ munkáját. Yan Xuetonggal interjút is készítettünk, melyet magazinunkban olvashatnak majd az érdeklődők.
Emellett a világszerte elismert politikai gondolkodót fogadta a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György is. A Tsinghua Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének dékánja a kínai–magyar kapcsolatokról, a napjainkban tapasztalt gazdasági, pénzügyi, geopolitikai, illetve a kialakuló új világrenddel kapcsolatos folyamatokról egyeztetett a jegybank elnökkel.
A tárgyalás során Yan Xuetong méltatta a MNB szerepvállalását a magyar–kínai bilaterális kapcsolatok fejlődését illetően és megköszönte az MNB zászlóshajó nemzetközi rendezvényein való részvételi lehetőséget. A professzor 2017-ben a Lámfalussy-konferencia, 2022-ben a pedig a Budapest Eurasia Forum előadója volt.
Yan Xuetong csütörtökön előadást tartott a Lónyay-Hatvany villában a Danube Institute szervezésében, melynek témája az ellenglobalizáció és Kína külpolitikája volt. A professzor előadását az ellenglobalizáció (counter-globalization) fogalmának definíciójával kezdte, majd azon elképzelése mellett érvelt, hogy a világ politikai-gazdasági értelemben egy bipoláris felosztás felé halad, aminek legfontosabb aktorai Kína és az Egyesült Államok lesznek. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez még nem jelent hidegháborús állapotot. Véleménye szerint a hidegháború egy történelmi korszak volt, nem pedig a világpolitika bizonyos működési formája, aminek feltételei időről időre adottá válhatnak.
„A hidegháború után olyan helyzet állt elő, melyben a nagyhatalmak közötti együttműködés drámaian megnőtt – sokkal gyorsabban halmozták fel a vagyont, mint korábban bármikor. Húsz év alatt az emberek több vagyont halmoztak fel, mint elődeik száz év alatt.” – mondta Xuetong.
Ezt követően szemlézte azokat a fontos eseményeket, és a nyugati érdekszférában végbement azon ideológiai változásokat, amelyek miatt jelenleg már nem lehet globalizációs korszakról beszélni. A Brexit és az USA protekcionista külkereskedelme rávilágít arra, hogy a nyugati hatalmaknak már nem érdekük saját ideológiájukat más országokban terjeszteni, ahogy azt a hidegháborút követő időszakban tették. Egyben kiemelete, hogy ez Kínának sem érdeke, hiszen külpolitikájának egyik alappillére az el nem kötelezettség elve.
Yan Xuetong professzor felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a digitális tér előretörése más körülményeket teremt, mint amelyek az előző történelmi korokban adottak voltak. Elmélete szerint ez azért is egy radikálisan új helyzet, mert a felhalmozott információ mennyisége – megfelelő szintű feldolgozottság és elemzés esetén – egyenesen arányosan nő az általuk termelt vagyonnal, más szóval végtelen erőforrásként funkcionál. Ez semmilyen más nyersanyagra nem igaz.
Elutazott Budapestről péntek délután Xi Jinping kínai elnök. A sikeres háromnapos látogatás alatt összesen 18 megállapodást kötöttek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a kínai elnök látogatása történelmi jelentőségű Magyarországon, és így a két ország közötti csúcstalálkozón ennek megfelelő eredmények is születtek.
A kínai-magyar együttműködés a folyamatos, megszakítatlan barátság hosszú évtizedeinek története – jelentette ki Magyarország miniszterelnöke csütörtökön Budapesten, miután megbeszélést folytatott Xi Jinping kínai elnökkel.
Katonai ceremóniával fogadták Xi Jinpinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát, Peng Liyuant csütörtökön a budai Vár Oroszlános udvarában. A kínai államfő tegnap este érkezett meg Budapestre, a repülőtéren Orbán Viktor kormányfő és felesége, Lévai Anikó fogadta.