Fotó: Hegedüs Róbert
Eurázsia
19/04/2024 15:27
A Danube Institute meghívására Magyarországra látogatott Kína egyik legelismertebb gondolkodója, Yan Xuetong. A professzor találkozott Horváth Leventével, az Eurázsia Központ igazgatójával is, aki bemutatta neki az Eurázsia magazint és a központ munkáját. Yan Xuetonggal interjút is készítettünk, melyet magazinunkban olvashatnak majd az érdeklődők.
Emellett a világszerte elismert politikai gondolkodót fogadta a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György is. A Tsinghua Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének dékánja a kínai–magyar kapcsolatokról, a napjainkban tapasztalt gazdasági, pénzügyi, geopolitikai, illetve a kialakuló új világrenddel kapcsolatos folyamatokról egyeztetett a jegybank elnökkel.
A tárgyalás során Yan Xuetong méltatta a MNB szerepvállalását a magyar–kínai bilaterális kapcsolatok fejlődését illetően és megköszönte az MNB zászlóshajó nemzetközi rendezvényein való részvételi lehetőséget. A professzor 2017-ben a Lámfalussy-konferencia, 2022-ben a pedig a Budapest Eurasia Forum előadója volt.
Yan Xuetong csütörtökön előadást tartott a Lónyay-Hatvany villában a Danube Institute szervezésében, melynek témája az ellenglobalizáció és Kína külpolitikája volt. A professzor előadását az ellenglobalizáció (counter-globalization) fogalmának definíciójával kezdte, majd azon elképzelése mellett érvelt, hogy a világ politikai-gazdasági értelemben egy bipoláris felosztás felé halad, aminek legfontosabb aktorai Kína és az Egyesült Államok lesznek. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez még nem jelent hidegháborús állapotot. Véleménye szerint a hidegháború egy történelmi korszak volt, nem pedig a világpolitika bizonyos működési formája, aminek feltételei időről időre adottá válhatnak.
„A hidegháború után olyan helyzet állt elő, melyben a nagyhatalmak közötti együttműködés drámaian megnőtt – sokkal gyorsabban halmozták fel a vagyont, mint korábban bármikor. Húsz év alatt az emberek több vagyont halmoztak fel, mint elődeik száz év alatt.” – mondta Yan Xuetong.
Ezt követően szemlézte azokat a fontos eseményeket, és a nyugati érdekszférában végbement azon ideológiai változásokat, amelyek miatt jelenleg már nem lehet globalizációs korszakról beszélni. A Brexit és az USA protekcionista külkereskedelme rávilágít arra, hogy a nyugati hatalmaknak már nem érdekük saját ideológiájukat más országokban terjeszteni, ahogy azt a hidegháborút követő időszakban tették. Egyben kiemelete, hogy ez Kínának sem érdeke, hiszen külpolitikájának egyik alappillére az el nem kötelezettség elve.
Yan Xuetong professzor felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a digitális tér előretörése más körülményeket teremt, mint amelyek az előző történelmi korokban adottak voltak. Elmélete szerint ez azért is egy radikálisan új helyzet, mert a felhalmozott információ mennyisége – megfelelő szintű feldolgozottság és elemzés esetén – egyenesen arányosan nő az általuk termelt vagyonnal, más szóval végtelen erőforrásként funkcionál. Ez semmilyen más nyersanyagra nem igaz.
Harmincórás húsvéti tűzszünetet jelentett be Vlagyimir Putyin, amely moszkvai idő szerint 18 órától hétfő éjfélig fog tartani. Kijev szkepticizmussal fogadta a lépést, amelyre a felekre nehezedő amerikai nyomás közepett került sor: az elmúlt napokban a Trump–adminisztráció több tagja beszélt arról, hogy Washington kihátrálhat az eredménytelen béketárgyalások mögül.
Védelmi területen is megerősíti együttműködését Magyarország és Üzbegisztán. A megállapodásról beszámoló Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hangsúlyozta, Közép-Ázsia egyre nagyobb jelentőséggel bír az európai biztonság és gazdaság szempontjából.