Fotó: AFP/Anadolu Agency/Ismail Kaplan
Bernek Ágnes
20/12/2023 07:00
Kars a kelet-anatóliai régióban található Kars tartomány 91 ezer főt számláló székhelye. A város közel ötven km távolságra található az örmény határtól. A 9. és a 10. században az akkori Örmény Fejedelemség székhelye volt, majd a 11. században foglalták el a szeldzsukok. A mongolok uralma után 1514-ben lett az Oszmán Birodalom része, s ebben az időszakban épült fel a Kars folyón átívelő kőhíd, amely a városnak jelenleg is az egyik legfontosabb turisztikai látnivalója.
Hó és Orient Expressz
Az 1877-1878-as oszmán/orosz háború révén a tartomány (és a város is) negyven éves orosz uralom alá került. Az oroszok Kars városának jelentős újjáépítési munkáit kezdték meg, új rácsos szerkezetű utcákból álló várostervet készítettek, s balti építészeti stílusú új épületeket húztak fel; mindez a mai napig teljesen egyedi és különleges városképet ad. Kars tartomány 1918-ban lett ismét Törökország része. Napjainkra Kars városa nagyon gazdag és sokrétű történelmi múltja révén kiemelt turisztikai desztináció lett, az ide érkező turisták zöme az Ankarából induló Orient Expressz vonattal érkezik a városba. Ezt az Anatólia legszebb tájain áthaladó huszonhat órás menetidejű távot beválasztották a világ tíz legszebb vasúti vonala közé. S mindezen túl Kars város nemzetközi turisztikai ismertségét még tovább növelte az, hogy e városban játszódik Orhan Pamuk, Törökország irodalmi Nobel-díjas írójának Hó (Kar) című regény.
Elzárt találkozások
Kars városa hagyományosan mezőgazdasági terméket (kiemelten élőállatokat, sajtokat, gyapjút) és különleges szőnyegeket exportált a szomszédos Örményországba, s lényegében a két ország közötti határforgalmat bonyolította le. Azonban 1993-ban, még az első karabahi háború előtt lezárták az Örményország és Törökország közötti határátkelőket, demonstrálva Törökország és Azerbajdzsán szövetségét.
A határlezárás révén megszűntek a török-örmény kereskedelmi kapcsolatok, sőt Törökország Tbiliszibe vezető vasútvonala is lezárásra került, mivel e vasútvonal Örményországon keresztül vezetett. Mindezek révén Kars városa, amely a történelem során mindig is különböző kultúráknak és civilizációknak volt a „találkozási helye” lényegében egy elzárt állapotba került.
A város jelenlegi gazdasági fellendülése annak köszönhető, hogy 2017. október 30-án átadták az Azerbajdzsánt Georgián át Törökországgal összekötő Baku-Tbiliszi-Kars (BTK) új vasútvonalat. Ennek révén Kars városa Azerbajdzsánnal – Örményország megkerülésével – új közlekedési összeköttetést kapott, s gazdaságának elzárt állapota után a törökök új vasúti logisztikai kapuvárosává vált.
A BTK vasútvonal megépítését Törökország már az 1993-as török-örmény határlezárást követően javasolta, de a több évig elhúzódó tárgyalások után csak 2007-ben írta alá a három ország az erre vonatkozó megállapodást. A hegyvidéki domborzati viszonyok, s az ezzel öszszefüggő műszaki és pénzügyi nehézségek miatt többször elhalasztották az építkezés befejezését.
A BTK 829 km hosszú vasútvonalából 504 km-t építettek meg Azerbajdzsánban, 246-ot Georgiában és 79-et Törökországban. Az építkezést tovább nehezítette az eltérő nyomtáv is, a vasútvonalon Bakutól a georgiai Akhalkalaki városáig széles nyomtávú, majd innen Karsba normál nyomtávú. A BTK építésének legnehezebb műszaki feladata a török-georgiai határszakaszon a 2,4 km hosszú alagút megépítése volt.
A középső folyosón
A BTK vasútvonal Kars számára a hatalmas gazdasági fejlődés lehetőségét adja, mivel Törökország fejlesztési programja szerint a város a közeljövőben kiemelt logisztikai központ lesz, a vasútvonal fő átrakodási és teherszállítási terminálja. Ennek érdekében 2021 decemberében a TCDD, a Török Államvasutak átadta Kars új logisztikai központját. A négyszázezer négyzetméter területű létesítmény tizenkilenc vasúti pályával rendelkezik, maximális kapacitása pedig 412 ezer tonna rakomány kezelésének felel meg.
Ebben az esztendőben már felmerült a logisztikai központ további bővítésének terve, több külföldi érdeklődő, kiemelten Azerbajdzsán is jelezte, hogy szándékában állna befektetéseket eszközölni a logisztikai szolgáltatások fejlesztése érdekében.
A BTK vasútvonal része az úgynevezett középső közlekedési folyosónak, vagyis a 2017-től működő Transz-Kaszpi Nemzetközi Közlekedési Útvonalnak, amely Kínából Kazahsztánon át, a Kaszpi-tengeren és a Dél-Kaukázus térségén áthaladva, Törökországon vagy a Fekete-tengeren keresztül lép be az európai kontinensre. Az orosz–ukrán háború, s főleg az Oroszországra kivetett nyugati szankciók nyomán napjainkra e közlekedési útvonal jelentősége hatalmas mértékben felerősödött. Törökország egyik fő célja az, hogy az északi eurázsiai korridor áruforgalmának harminc százalékát az országukon átmenő közlekedési folyosóra helyezze át. Ez a fő indoka annak, hogy Kars logisztikai központjának fejlesztése a török nemzetgazdasági fejlesztés kiemelt célkitűzése.
A Kars Logisztikai Központ átadó ünnepségén Adil Karaismailoğlu török közlekedési miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy Törökország fő célja a történelmi Selyemút „újjáélesztése”. Így Kars a közeljövőben nem csak egyszerűen logisztikai központtá, hanem az Új Selyemút valódi kapuvárosává, az Európa és Ázsia közötti gazdasági kapcsolatok 21. századi csomópontjává válik.
A szerző az Eurázsia Központ Geopolitikai Kutatócsoportjának vezetője.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. januári számában jelent meg, honlapunkon később válik elérhetővé. A magazin legújabb száma már elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Magyarország első európai államként vásárolt a török páncélozott járművekből, így az együttműködés a terjeszkedő török hadiparnak is kulcsfontosságú.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök elítélte a szerdai ankarai terrormerényletet és a magyar nép nevében legmélyebb részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak és Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek.