Kelet-Anatólia, Beyazit mecset
Bartha Júlia
02/12/2023 06:30
A Törökországba utazókat, többnyire a tengerparti tájak igézik meg, vagy a kulturális vonzerejével elkápráztató Isztambul. Ennek a sokszínű országnak azonban teljesen más arcát látjuk Kelet-Anatóliában. Varázsos ez a táj. Birodalmak jöttek, mentek, mind otthagyta a nyomát valami módon. Sokszínű, soknemzetiségű ez a vidék, mint maga az ország. Hatalmas országról van szó, nyolcszor nagyobbról hazánknál, ennél fogva a távolságok is igen jelentősek, de a jól szervezett modern közúti és vasúti, s újabban légi közlekedésnek köszönhetően könnyen eljuthatunk az ország legkeletibb szegletébe is.
Szultánfik ifjúkora
Ezúttal Ankarából elindulva csillagtúrára hívom a Kedves Olvasót, egy olyan kulturális túrára, amelynek minden állomása páratlan élményeket nyújt majd. Ankara az ország fővárosa, minden jelentősebb intézménnyel és persze országos múzeummal. Mustafa Kemal Atatürk tette meg az ország fővárosává ezt az aprócska falut, ami mára modern, de élhető nagyvárossá nőtte ki magát.
Az első jelentősebb állomásunk Çorum, ami nem nagy város, mégis fontos: itt őrzik Hattuşaş (Boğazkale), Alacaahöyük, Ortaköy hettita leleteit, már amiket nem vittek be Ankarába, az Anatóliai Kultúrák Múzeumába. Nagy kultúra volt a hettitáké. A lovat szerető magyaroknak talán jó tudni azt, hogy a hettiták fogták hadrendbe először a lovakat, s a lóidomítás szójegyzéke ránk maradt.
Çorum után a következő állomásra, a festői szépségű kisvárosba, Amasyába vezet az utunk. A Çani és a Pontus hegység ölelésében elnyúló várost a Yeşilirmak (ókori nevén Irisz) folyó szeli ketté. Vízimalmok telepedtek rá, partjain kétoldalt sétáló utca van, jobbra fent a Pontusi Királyság sziklába vájt királysírjai sorakoznak, bal partján sorban az oszmán szultánok mellszobrait látjuk. A szultán-szobrokon kívül Ferhat és Şirin, a népköltészet két ismert alakjának, valamint a város híres szülöttjének, Sztrabónnak, az ókori utazó és földrajztudósnak is állítottak szobrot a folyóparti sétányon. Vára és minden kősziklája a történelem egy-egy szeletét idézi, volt a Perzsa Birodalom, a Pontuszi Királyság, Bizánc, a Szeldzsuk Birodalom és az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt. Itt töltötték a szultánfik ifjúkoruk jelentős részét.
A város első mecsetje a szeldzsuk korban, 1146-ban épült I. Sultan Mesut idejében. A ma is működő gyönyörű dzsámit, Beyazid Szultán dzsámiját 1482-86 között építették. A kor jellegzetes építészeti stílusát képviseli, a négyzetes alaprajzú dzsámihoz egy szép medresze is tartozik, amit Mimar Abdullah aga épített s 1873-ig működött. A medreszékben (ma egyetemnek mondanánk) vallásfilozófiát, jogot, matematikát, csillagászatot, kémiát és orvostudományt tanultak a növendékek. Most népkönyvtárként működik az épület, közösségi tér.
A víz tisztelete
A Fekete-tenger felé haladva az út mentén víztározókat látni. Egy gyönyörű völgyben, Ayvacık falu mellett látható az egyik tóvá duzzasztott folyó. Törökország megfogja a vizeket, sok tározót épített a 20. sz. második felében, és szerencsés földrajzi helyzeténél fogva a bővizű folyók és patakok gondoskodnak a természetet éltető vízről. Ez a körülmény önmagában is erősíti az ország geopolitikai helyzetét. A víz tisztelete jellemző a törökökre. Az iszlám kegyesség egyik fő ismérve, hogy szolgálja a közösséget, aki tehetős, közkutakat állíttat, többnyire valamelyik elhunyt felmenője tiszteletére.
A Fekete-tenger partja mellett futó út mentén Çarşamba (szerda), Perşembe (csütörtök), Salıpazarı (keddi vásár) nevű falvakat találjuk, ami egyfelől azt jelenti, hogy valaha kereskedelmi útvonal volt itt, és a település a vásártartás napjáról kapta a nevét. A kereskedelem fejlődése összefügg a nemzetközi árucsereforgalmat bonyolító történelmi útvonallal, a Selyemúttal, ahol természetesen nemcsak selymet, hanem mezőgazdasági termékeket, fűszereket, kerámiát szállítottak s, nem csak az árucsere-forgalom, hanem az érintett országok kulturális migrációja is ehhez az útvonalhoz kapcsolható.
Szerájok, bedesztenek, hánok
A keleti kereskedelem hagyományos árucsere-formái az utak mentén épített karavánszerájok, amelyekhez hatalmas raktárak is kapcsolódtak, emiatt a nagybani kereskedelem központjaivá váltak. A szerájokon kívül óriási raktárak épültek, amiket bedesztennek neveztek, amelyik raktárépületben műhelybolt is volt, hán a neve. Ezek a két-három emeletes közraktárak, melyek nagy udvarokat zártak közre, nemcsak raktározták az árukat, hanem egymással is árucsere-kapcsolatban álltak, s mint közösségi terek, az iszlám hitélet és a kereskedelem szervezésének központjai voltak már a korai középkortól.
Fontosságukat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egy időben a tőzsde szerepét is ellátták, áraikat a mindenkori kereslet-kínálat határozta meg. (Az állam csak háború és éhínség idején avatkozhatott az árakba.) A középkorban épült hánok java része ma is áll és az eredeti funkcióját is megtartotta.
A szerző orientalista, etnográfus.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. januári számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Törökország fontos stratégiai partnere Magyarországnak, az aláírt egyetértési megállapodással újabb lépést tettek a folyamatosan fejlődő magyar-török kapcsolatok elmélyítése érdekében – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a magyar-török kétoldalú pénzügyminiszteri találkozót követő sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.
A kínai BYD elektromos járműgyártó vállalat egymilliárd dolláros beruházásból húzza fel következő gyárát Törökországban.