Az elmúlt években egyre többet hallhatunk a világrend változásáról, azonban magának a világrend kifejezésnek általános definíciója nincsen. Sokféleképpen értelmezik, használják, különböző megközelítésből másként határozzák meg, mégis a világrend jelentéstartalmát evidenciaként kezelik.
A világrend meghatározása azért sem egyszerű, mert a világtörténelmet áttekintve csak a 20. század végére, a 21. század elejére mondhatjuk, hogy teljes mértékben globalizálódott a világ és „világfaluvá” változott. A világtörténelem során egyes civilizációk vagy akár kontinensek is egymástól elzárkózva, különálló rendszereket építettek fel, és regionális „világrendek” alakultak ki.
A vesztfáliai béke is tulajdonképpen a világ akkori nagyhatalmainak a szabályrendszere lett, a világ nem minden civilizációja, régiója vett részt a harmincéves háborúban.
A nyugati világrend elképzelését Arany János 1877 után fogalmazta meg Civilizáció című versében, frappánsan – és ma is helytállóan:
Az elmúlt 500 éves atlanti korszakban tulajdonképpen az Arany-sorok szerint működött a Nyugat által dominált világrend, amely ellen – Samuel P. Huntington szavaival élve – „fellázadtak” a különböző civilizációk a 20-21. században és egy megreformált, egyenlőbb, harmonikusabb világrendet követelnek a globalizált világfaluban.
Erre a lázadásra – világrendi átalakulásra – reagált időben Magyarország a „keleti nyitás” politikával, amelynek „atyamesterei” Matolcsy György jegybankelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Orbán Viktor miniszterelnök szerint. Matolcsy György jegybankelnök 2019-ben az új világrendet mint az Eurázsia korszakát konkretizálta, amely az ázsiai gazdaságok felemelkedésével egy újabb, 500 éves világrendet hoz magával. Ebből kifolyólag kerül megrendezésre évente az Eurázsia Fórum, ahol eurázsiai országok politikai és tudományos vezetői vitatják meg Budapesten a gazdasági, pénzügyi és oktatási lehetőségeket és kihívásokat a következő esztendőkre, és amelyre idén, november 23-24-én kerül sor, ismét a magyar fővárosban.
És ehhez az új korszakhoz ad iránytűt az Eurázsia magazin is, hogy a forrongó világ és az átalakuló világrend útvesztőjében megtaláljuk a megfelelő utat.
Borítókép: iStock
Ez a cikk az Eurázsia novemberi számában jelent meg. A magazin legújabb száma már elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Tusnádfürdőn hagyományosan megtartotta előadását, amelyben a világrendi átalakulásról, a világerő egyensúly elmozdulásáról értekezett, említette Kína felemelkedését, Ázsia megerősödését, a thuküdidészi csapdát, és a nagy „nem-nyugati” nemzetközi szervezetek fontosságát.
Egy évtizede, 2013-ban hirdették meg az Övezet és Út (BRI) kínai kezdeményezést, ami számtalan eredményt ért el, noha a nyugati médiában általában csak negatív színben tüntetik fel és egyfajta neokolonizációként mutatják be.