A Közel-Kelet régiója híres bőséges energiaforrásairól, amelyek főként fosszilis tüzelőanyagok formájában vannak jelen. A térség régóta jelentős szereplője a globális energiapiacnak, mivel az olyan országok, mint Szaúd-Arábia, Irak, Irán, az Egyesült Arab Emírségek stb. jelentős olaj- és gáztartalékokkal rendelkeznek. Egyes közel-keleti államokban ugyanakkor az utóbbi években egyre inkább felismerték a megújuló energiába való befektetés fontosságát. Ennek legfőbb oka, hogy a térség országai számára egyre égetőbb kérdéssé válik, hogy miként készüljenek fel az olaj utáni korszakra.
A Közel-Kelet kulcsfontosságú, nyersanyagban gazdag szereplői (pl. Szaúd-Arábia, Katar, Egyesült Arab Emírségek) belátták, hogy a fosszilis energiahordozók exportjából származó bevételkiesés a jövőben súlyos kihívások elé állíthatja őket. Ezek az országok felismerték a gazdaságuk diverzifikálásának szükségességét az energetikai függőség csökkentése érdekében. Egyik legfőbb céljuk az olajtól való túlzott dependencia megszüntetése, amelynek keretében a jelenlegi olajbevételeiket más területekbe invesztálják. Az infrastruktúra-fejlesztés, a turizmus, valamint az innováció támogatása mind-mind olyan szegmensek, amelyekre ezen államok összpontosítanak, hogy csökkentsék az olajtól való túlzott függőségüket.
Egy másik fontos lépés a megújuló energiába történő beruházás. Az Egyesült Arab Emírségek például jelentős erőforrásokat csoportosított át a napelem és szélenergia-projektekbe. Emellett elindította saját energiastratégiáját, amelynek célja a megújuló és a tiszta energiaforrások összetételének integrálása a gazdasági igények és az éghajlati célok közötti egyensúly elérése érdekében. Továbbá az ország vezetése elfogadta azokat a legújabb innovációkat, amelyek a fenntartható fejlődés hivatottak szolgálni. Szaúd-Arábia pedig ambiciózus terveket hirdetett meg naperőművek kiépítésére és a zöld hidrogén előállítására. Ezek a lépések nemcsak a környezetvédelem, hanem a fenntartható jövő és az energetikai diverzifikáció szempontjából is kiemelkedő fontosságúak. Katar szintén elkötelezett a megújuló energia felé való elmozdulásban. A gázexportőrként ismert ország jelentős összegekkel finanszírozza a napelem és szélenergia-projekteket, miközben továbbra is kiemelt figyelmet fordít a földgázexportra.
Mindezek mellett az említett államok részt vesznek a globális párbeszédben és együttműködésben is, hiszen felismerik, hogy az olaj utáni korszakban a nemzetközi partnerségek kialakítása és az új technológiák iránti nyitottság kritikus fontossággal bírnak. Ezen államok fokozatosan átalakuló gazdaságaiban a zöld átállás és az olajtól és földgáztól való függés felszámolása kulcsfontosságúak a jövőbeni stabilizáció és fejlődés érdekében. Az új energiatermelési módszerek és a fenntartható fejlődésbe való beruházások lehetővé teszik számukra, hogy ne csak a kőolaj exportjából származó bevételeikre támaszkodjanak, hanem sokoldalúbb és fenntarthatóbb gazdaságokat hozzanak létre a következő évtizedekben.
A szerző az Eurázsia Központ vezető kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. márciusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Az üzbegisztáni Központi Választási Bizottság hétfőn közzétette a vasárnapi parlamenti alsóházi választások előzetes eredményeit. Ezek alapján Shavkat Mirziyoyev elnök pártja a befutó.
Magabiztos győzelmet arathatott a kormányzó Georgiai Álom a parlamenti választásokon. Szijjártó Péter már gratulált is az eredényhez.
Lakosságát tekintve Közép-Ázsia legnagyobb országában, Üzbegisztánban 2024. október 27-én rendezik a soros parlamenti választásokat, ami egy meghatározó esemény lesz az ország politikafejlődési pályáján. Ugyanis még 2016-ban a Shavkat Mirziyoyev – jelenlegi elnök – vezetésével Üzbegisztán elindult a politikai és gazdasági rendszer liberalizációja és modernizációja útján. Az októberi választás pedig ezen reformoknak a legitimitása és egyben próbája, miközben a választások másodlagos célja, hogy átformálják az üzbég politikai frakciók közötti hatalmi dinamikát. Az Eurázsia Központ elemzése.
Magyarország kész kölcsönös előnyökkel járó együttműködést építeni Kubával, hazánk ugyanis nyitott, exportorientált gazdaságként keresi az együttműködés lehetőségét mindenkivel, aki hajlandó erre – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.