Fotó: iStock
Tárik Meszár
26/02/2024 22:00
A Közel-Kelet régiója híres bőséges energiaforrásairól, amelyek főként fosszilis tüzelőanyagok formájában vannak jelen. A térség régóta jelentős szereplője a globális energiapiacnak, mivel az olyan országok, mint Szaúd-Arábia, Irak, Irán, az Egyesült Arab Emírségek stb. jelentős olaj- és gáztartalékokkal rendelkeznek. Egyes közel-keleti államokban ugyanakkor az utóbbi években egyre inkább felismerték a megújuló energiába való befektetés fontosságát. Ennek legfőbb oka, hogy a térség országai számára egyre égetőbb kérdéssé válik, hogy miként készüljenek fel az olaj utáni korszakra.
A Közel-Kelet kulcsfontosságú, nyersanyagban gazdag szereplői (pl. Szaúd-Arábia, Katar, Egyesült Arab Emírségek) belátták, hogy a fosszilis energiahordozók exportjából származó bevételkiesés a jövőben súlyos kihívások elé állíthatja őket. Ezek az országok felismerték a gazdaságuk diverzifikálásának szükségességét az energetikai függőség csökkentése érdekében. Egyik legfőbb céljuk az olajtól való túlzott dependencia megszüntetése, amelynek keretében a jelenlegi olajbevételeiket más területekbe invesztálják. Az infrastruktúra-fejlesztés, a turizmus, valamint az innováció támogatása mind-mind olyan szegmensek, amelyekre ezen államok összpontosítanak, hogy csökkentsék az olajtól való túlzott függőségüket.
Egy másik fontos lépés a megújuló energiába történő beruházás. Az Egyesült Arab Emírségek például jelentős erőforrásokat csoportosított át a napelem és szélenergia-projektekbe. Emellett elindította saját energiastratégiáját, amelynek célja a megújuló és a tiszta energiaforrások összetételének integrálása a gazdasági igények és az éghajlati célok közötti egyensúly elérése érdekében. Továbbá az ország vezetése elfogadta azokat a legújabb innovációkat, amelyek a fenntartható fejlődés hivatottak szolgálni. Szaúd-Arábia pedig ambiciózus terveket hirdetett meg naperőművek kiépítésére és a zöld hidrogén előállítására. Ezek a lépések nemcsak a környezetvédelem, hanem a fenntartható jövő és az energetikai diverzifikáció szempontjából is kiemelkedő fontosságúak. Katar szintén elkötelezett a megújuló energia felé való elmozdulásban. A gázexportőrként ismert ország jelentős összegekkel finanszírozza a napelem és szélenergia-projekteket, miközben továbbra is kiemelt figyelmet fordít a földgázexportra.
Mindezek mellett az említett államok részt vesznek a globális párbeszédben és együttműködésben is, hiszen felismerik, hogy az olaj utáni korszakban a nemzetközi partnerségek kialakítása és az új technológiák iránti nyitottság kritikus fontossággal bírnak. Ezen államok fokozatosan átalakuló gazdaságaiban a zöld átállás és az olajtól és földgáztól való függés felszámolása kulcsfontosságúak a jövőbeni stabilizáció és fejlődés érdekében. Az új energiatermelési módszerek és a fenntartható fejlődésbe való beruházások lehetővé teszik számukra, hogy ne csak a kőolaj exportjából származó bevételeikre támaszkodjanak, hanem sokoldalúbb és fenntarthatóbb gazdaságokat hozzanak létre a következő évtizedekben.
A szerző az Eurázsia Központ vezető kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. márciusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Az Eurázsia szeptemberi számának központi témája az űrkutatás, a nagyhatalmak közt zajló űrverseny és a magyar űrszektor fejlődése, a címlapon az első magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal. Interjút készítettünk mások mellett Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal, és a HUNOR Programban kiválasztott űrhajóssal, Kapu Tiborral, valamint a tartalékos Cserényi Gyulával.
„Elkeserítő belegondolni, hogy az Európai Unió az űrtevékenység, vagy az innováció tekintetében a dobogón sincs, ha a világ nagyhatalmait vesszük figyelembe” – fogalmazott lapunknak adott interjújában Ferencz Orsolya. A magyar kormány űrkutatásért felelős miniszteri biztosával a magyar űrhajós programról, hazánk soros uniós elnökségének űrtevékenységre vonatkozó terveiről, valamint a konnektivitás fenntartásának fontosságáról beszélgettünk.
„Minden, ami a tudományos vagy az emberi teljesítmény csúcsát jelenti, az űr szócskával kezdődik. A világűr tényleg a végső cél, annál nincs feljebb” – Kapu Tibor, magyar kutatóűrhajós szerint pontosan ezért vonzza az emberiséget a légüres, hangtalan tér, −270 Celsius-fok hőmérsékletű kozmikus háttérsugárzással. A kozmosz végtelenjét 44 éve a Szojuz–36 fedélzetén az Interkozmosz program keretein belül hódította meg Farkas Bertalan, magyar kozmonauta, bő négy évtizeddel később pedig újra élre tör Magyarország az űrkutatásban, hiszen a HUNOR (Hungarian To Orbit) Program lehetőséget ad a végtelen újbóli meghódítására.
„Az UniSpace keretein belül egyszerre szeretnénk eleget tenni annak az elvárásnak, hogy a közigazgatásban és a nemzetközi térben is megtörténjen a hazai érdekek megfelelő érvényesülése, ami nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos” – fogalmazott lapunknak adott interjújában Horváth Bianka. Az UniSpace Program igazgatójával a program eddig elért eredményeiről, jövőjéről és a magyar társadalom számára nyújtott előnyeiről beszélgettünk.