Fotó: iStock
Tárik Meszár
26/02/2024 22:00
A Közel-Kelet régiója híres bőséges energiaforrásairól, amelyek főként fosszilis tüzelőanyagok formájában vannak jelen. A térség régóta jelentős szereplője a globális energiapiacnak, mivel az olyan országok, mint Szaúd-Arábia, Irak, Irán, az Egyesült Arab Emírségek stb. jelentős olaj- és gáztartalékokkal rendelkeznek. Egyes közel-keleti államokban ugyanakkor az utóbbi években egyre inkább felismerték a megújuló energiába való befektetés fontosságát. Ennek legfőbb oka, hogy a térség országai számára egyre égetőbb kérdéssé válik, hogy miként készüljenek fel az olaj utáni korszakra.
A Közel-Kelet kulcsfontosságú, nyersanyagban gazdag szereplői (pl. Szaúd-Arábia, Katar, Egyesült Arab Emírségek) belátták, hogy a fosszilis energiahordozók exportjából származó bevételkiesés a jövőben súlyos kihívások elé állíthatja őket. Ezek az országok felismerték a gazdaságuk diverzifikálásának szükségességét az energetikai függőség csökkentése érdekében. Egyik legfőbb céljuk az olajtól való túlzott dependencia megszüntetése, amelynek keretében a jelenlegi olajbevételeiket más területekbe invesztálják. Az infrastruktúra-fejlesztés, a turizmus, valamint az innováció támogatása mind-mind olyan szegmensek, amelyekre ezen államok összpontosítanak, hogy csökkentsék az olajtól való túlzott függőségüket.
Egy másik fontos lépés a megújuló energiába történő beruházás. Az Egyesült Arab Emírségek például jelentős erőforrásokat csoportosított át a napelem és szélenergia-projektekbe. Emellett elindította saját energiastratégiáját, amelynek célja a megújuló és a tiszta energiaforrások összetételének integrálása a gazdasági igények és az éghajlati célok közötti egyensúly elérése érdekében. Továbbá az ország vezetése elfogadta azokat a legújabb innovációkat, amelyek a fenntartható fejlődés hivatottak szolgálni. Szaúd-Arábia pedig ambiciózus terveket hirdetett meg naperőművek kiépítésére és a zöld hidrogén előállítására. Ezek a lépések nemcsak a környezetvédelem, hanem a fenntartható jövő és az energetikai diverzifikáció szempontjából is kiemelkedő fontosságúak. Katar szintén elkötelezett a megújuló energia felé való elmozdulásban. A gázexportőrként ismert ország jelentős összegekkel finanszírozza a napelem és szélenergia-projekteket, miközben továbbra is kiemelt figyelmet fordít a földgázexportra.
Mindezek mellett az említett államok részt vesznek a globális párbeszédben és együttműködésben is, hiszen felismerik, hogy az olaj utáni korszakban a nemzetközi partnerségek kialakítása és az új technológiák iránti nyitottság kritikus fontossággal bírnak. Ezen államok fokozatosan átalakuló gazdaságaiban a zöld átállás és az olajtól és földgáztól való függés felszámolása kulcsfontosságúak a jövőbeni stabilizáció és fejlődés érdekében. Az új energiatermelési módszerek és a fenntartható fejlődésbe való beruházások lehetővé teszik számukra, hogy ne csak a kőolaj exportjából származó bevételeikre támaszkodjanak, hanem sokoldalúbb és fenntarthatóbb gazdaságokat hozzanak létre a következő évtizedekben.
A szerző az Eurázsia Központ vezető kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. márciusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
A Közel-Kelet geopolitikai dinamikája ismét drámai fordulatot vett, miután 2025. júniusában Izrael nagyszabású támadást indított Irán ellen, célba véve többek között az iszlám köztársaság nukleáris létesítményeit.
A Sanghaji Együttműködési Szervezetnek a globális instabilitás közepette a nemzetközi igazságosság védelmének kulcsszereplőjévé kell válnia – hangsúlyozta Dong Jun kínai védelmi miniszter a szervezet kelet-kínai miniszteri találkozóján. Peking stratégiai együttműködésre és közös fellépésre szólította fel a tagállamokat.