Fotó: AFP/Presidency of Turkey
László Dávid
30/10/2023 06:50
Törökország máris történelmet írt. Március 18-án először gördült ki hangárjából saját fejlesztésű ötödik generációs harci repülőgépük, a TF–X. Az időzítés nem véletlen. Törökországban március 18-án ünneplik a mártírok napját, arra emlékezve, hogy a gallipoli csatában 1915-ben ezen a napon mértek súlyos vereséget a britekre és franciákra.
Török nevén a Milli Muharip Ucak (National Combat Aircraft) idén még csak bemutatkozott, tavasszal rövid teszt taxizást hajtott végre a kifutópályán, majd májusban a nagyközönség is megcsodálhatta, sőt Recep Tayyip Erdoğan is kipróbálhatta a pilótafülkét. A szoros menetrend szerint – ha minden jól megy – még idén a levegőbe emelkedhet első repülésére. Hadrendbe viszont leghamarabb 2030 után állhat, az elöregedő amerikai F–16-osok lecserélésére. A következő fázisban, 2034-től indulhat meg a tömeggyártás, akár a külföldi megrendelések kielégítésére.
Óriási lépés ez a török hadiparnak: nem sok ország büszkélkedhet saját fejlesztésű ötödik generációs harci repülőgéppel. Habár a kategóriának nincs általános meghatározása, rendszerint csupán az amerikai F–22-est és F–35-öst, a kínai J–20-ast, valamint az orosz Szu–57-est sorolják ide. A TF–X képességeiről egyelőre keveset tudni, de az ígéretek szerint a legkorszerűbb technológiával; így például „lopakodó” képességgel, automata célazonosítóval, okosfegyverekkel és belső fegyvertérrel, érzékeny radarrendszerrel, mesterséges intelligenciával lesz felszerelve.
A repülőgép túlnyomórészt török fejlesztés és gyártás. Ankarának ez azért is kulcsfontosságú, mert a 2000- es évek eleje óta stratégiai cél a hadiipar fejlesztése és önellátása. Erre szinte minden területen képesek is, kivétel a legmodernebb vadászgépek – illetve még a tengeralattjárók – jelentettek, ebben eddig az Egyesült Államokra szorultak. A TF–X-szel tehát Törökország egy csapással szüntetné meg katonai függőségét, és törhetne be a piacra. Habár a költségeiről még becslések sem jelentek meg, a 80-100 millió dolláros amerikai F–35-ösnél biztosan olcsóbb, viszont versenyképes megoldás lesz.
Közben a török hadiipar már így is szárnyal. Az ágazat forgalma 2022-ben meghaladta a 10 milliárd dollárt, kivitele a 4,4 milliárd dollárt, és 2023-ra a 6 milliárd dollárt tűzték ki célul. Már 2020 és 2021 között 42 százalékkal emelkedett a külföldi megrendelések. A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) 2012-es adatai szerint Törökország 2022-ben már a 12. legnagyobb fegyverexportőr volt, ami ugyan csak 1,1 százalékos szelet a nemzetközi kereskedelemből, de jelentős előrelépés az előző időszakhoz képest. Közben fokozatosan levált beszállítóitól, tavaly csak a 19. fegyvervásárló volt, különösen szembeötlő az amerikai kereskedelem visszaesése.
És ez csak a jéghegy csúcsa. A török védelmi ágazatban több mint kétezer cég dolgozik, és tényleg szinte minden megtalálható fejlesztéseik között: rakéták, repülők, helikopterek, drónok, hajók, légvédelmi rendszerek, radarok. Ha minden elkészül, a következő évtizedre Törökország védelmi ipara nem csupán önellátó, de nemzetközileg is az egyik legfontosabb szereplő lehet.
A szerző külpolitikai újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2023. novemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Mindenkit meglepett a bejelentés 2020-ban, miszerint egy évvel korábban a Magyar Honvédség megrendelt tíz darab Gidránt, és további negyven darabot fog venni. Az új generációs harcjármű alapját a török Nurol Makina által gyártott Ejder Yalçın adja, és a közleményben szerepelt 300 jármű beszerzése is. De miért pont Törökországgal ilyen jó a partnerség?
Török licenc alapján legalább részben Magyarországon, Kaposváron gyártják majd az új generációs Gidrán MRAP/M-ATV kategóriájú harcjárműveket magyar- német-török együttműködésben, a Rheinmetall segítségével – derült ki három évvel ezelőtt. A magyar- török hadiipari együttműködés akkor még újdonság volt, 2018-ban vetette fel először Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, miután tárgyalt Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, hogy erőteljes hadiipari együttműködést tervez a két ország. „Célunk egy ütőképes nemzeti hadsereg felépítése, amiben Törökország segítségére számítunk” – mondta akkor a miniszterelnök, és nem véletlenül kerültek képbe éppen a törökök. A két ország a kereskedelemben 2017-ben már rekordot ért el, és bár a török hadiipar még nem ért el a legfejlettebb nyugati NATO-tagállamok szintjére, egyre jobban felzárkózik, ma már drónnagyhatalomnak számít, saját gyártású termékekkel erősíti arzenálját, többek között harckocsit és helikoptert is gyártanak, azaz a későbbi lehetőségek tárháza elég jelentős. Ankara az elmúlt évtizedekben jelentős összegeket költött saját hadiipara fejlesztésre, amelyek közül számos eszköz ma már világszínvonalú. Nemrég a két kormány között létrejövő magyar-török katonai keretmegállapodásról nyújtott be törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, melynek megkötését a török fél kezdeményezte. A kormány Keleti nyitás politikájával összhangban, a török féllel megkezdett védelmi ipari együttműködési kezdeményezések, közös kiképzések és gyakorlatok, valamint információk és tapasztalatcserék lehetősége indokolttá teszik egy általános keretmegállapodás megkötését.
A szerző gazdasági újságíró.
A tét nem kisebb, mint az A ligában maradás. Marco Rossi szövetségi kapitány elárulta: éppen a törököket szerette volna elkerülni.
Magyarország első európai államként vásárolt a török páncélozott járművekből, így az együttműködés a terjeszkedő török hadiparnak is kulcsfontosságú.