Fotó: AFP/Pedro Pardo
Eurázsia
24/06/2024 20:39
Xi Jinping kínai elnök megjegyezte, hogy Lengyelország volt az egyik első ország, amely elismerte a Kínai Népköztársaságot, és elmondta, hogy a kétoldalú viszony folyamatosan fejlődik azóta, hogy a két ország 75 évvel ezelőtt diplomáciai kapcsolatokat létesített egymással – számolt be a Global Times.
Mióta Kína és Lengyelország nyolc évvel ezelőtt úgy döntött, hogy átfogó stratégiai partnerséggé emeli kapcsolatait, a két ország közötti kereskedelem és együttműködés számtalan területen elmélyült, ami a két nép javát szolgálja – tette hozzá.
Xi Jinping szerint „a kínai–lengyel kapcsolatok sikerének kulcsa az, hogy mindkét fél képes volt bölcsességet és erőt meríteni nemzeteik történelmi és kulturális hagyományaiból, és ragaszkodni a kétoldalú baráti kapcsolatok független fejlesztéséhez.”
Kína úgy döntött, hogy 15 napos egyoldalú vízummentességet vezet be a lengyel állampolgárok számára – jelentette be a kínai elnök.
Andrzej Duda lengyel elnök a találkozón kijelentette, hogy Lengyelország kész szorosabb együttműködést folytatni Kínával, a lengyel–kínai átfogó stratégiai partnerség továbbfejlesztését szorgalmazni, és pozitívan hozzájárulni a világbéke és stabilitás előmozdításához.
A jövő év első felében Lengyelország tölti be az EU soros elnökségét, és hajlandó konstruktív szerepet játszani az EU és Kína közötti kapcsolatok előmozdításában, valamint továbbra is támogatni fogja a közép- és kelet-európai országok és Kína közötti együttműködést – húzta alá Duda.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Xi hangsúlyozta, hogy „Kína béketárgyalásokat ösztönöz és politikai megoldásra törekszik.” „Erőfeszítéseket kell tenni a konfliktus eszkalálódásának megakadályozására és a béketárgyalásoknak kedvező feltételek megteremtésére. Ez egybecseng a nemzetközi közösség, így Európa érdekeivel is” – húzta alá a kínai vezető.
„Kína bátorít és támogat minden olyan erőfeszítést, amely a válság békés megoldását szolgálja, és elősegíti egy kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható európai biztonsági keretrendszer létrehozását. Kína továbbra is kész arra, hogy a maga módján konstruktív szerepet játsszon az ukrán válság politikai rendezésében” – jelentette ki Xi.
Kínának és Lengyelországnak rengeteg közös érdeke van a gazdasági és kereskedelmi együttműködés terén. Xi Jinping rámutatott, a két országnak közösen kell előmozdítania az együttműködést olyan nagyszabású projektekben, mint a Kína-Európa vasúti expressz, valamint erősíteni a partnerséget olyan területeken, mint a kereskedelem, mezőgazdaság, a digitális gazdaság, a zöld ipar és a tiszta energia.
„Kína támogatja, hogy több kiváló minőségű lengyel mezőgazdasági és élelmiszeripari termék kerüljön a kínai piacra, támogatja a kétirányú befektetések bővítését, és reméli, hogy Lengyelország tisztességes, igazságos és megkülönböztetéstől mentes üzleti környezetet biztosít a kínai vállalkozások számára” – jegyezte meg Xi.
Az Eurázsia szeptemberi számának központi témája az űrkutatás, a nagyhatalmak közt zajló űrverseny és a magyar űrszektor fejlődése, a címlapon az első magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal. Interjút készítettünk mások mellett Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal, és a HUNOR Programban kiválasztott űrhajóssal, Kapu Tiborral, valamint a tartalékos Cserényi Gyulával.
„Elkeserítő belegondolni, hogy az Európai Unió az űrtevékenység, vagy az innováció tekintetében a dobogón sincs, ha a világ nagyhatalmait vesszük figyelembe” – fogalmazott lapunknak adott interjújában Ferencz Orsolya. A magyar kormány űrkutatásért felelős miniszteri biztosával a magyar űrhajós programról, hazánk soros uniós elnökségének űrtevékenységre vonatkozó terveiről, valamint a konnektivitás fenntartásának fontosságáról beszélgettünk.
„Minden, ami a tudományos vagy az emberi teljesítmény csúcsát jelenti, az űr szócskával kezdődik. A világűr tényleg a végső cél, annál nincs feljebb” – Kapu Tibor, magyar kutatóűrhajós szerint pontosan ezért vonzza az emberiséget a légüres, hangtalan tér, −270 Celsius-fok hőmérsékletű kozmikus háttérsugárzással. A kozmosz végtelenjét 44 éve a Szojuz–36 fedélzetén az Interkozmosz program keretein belül hódította meg Farkas Bertalan, magyar kozmonauta, bő négy évtizeddel később pedig újra élre tör Magyarország az űrkutatásban, hiszen a HUNOR (Hungarian To Orbit) Program lehetőséget ad a végtelen újbóli meghódítására.