Fotó: iStock
30/10/2024 22:39
Lapzártánk után lesz az amerikai elnökválasztás, amely nagyban fogja befolyásolni a nemzetközi politikai irányokat, történéseket, a globalizáció és a konnektivitás jövőjét. De már ezt megelőzően nagy mozgolódás volt érezhető a világban.
Az amerikai–kínai nagyhatalmi sakk-/gotáblát áttekintve azt láthatjuk, hogy a Közel-Kelet továbbra is forrong, az orosz-ukrán háborúban nincs változás, Délkelet-Ázsiában mint az egyik várományos proxy-harctéren pedig az ASEAN Summit keretében az Amerikai Egyesült Államok ismét Kínát provokálta azzal, hogy Kína fenyegetésének témáját erőltette a megbeszéléseken.
Habár a Fülöp-szigetek partner volt ebben, de a szingapúri miniszterelnök más véleményen volt, szerinte nem szerencsés vitát szítani az ASEAN szövetségen belül.
Tehát míg az Amerikai Egyesült Államok a választások előtt még feszültséget próbál kelteni Délkelet-Ázsiában, Közel-Keleten és az orosz-ukrán területen, addig október 22-24. között a BRICS államok Oroszországban összeültek, hogy hivatalosan is üdvözöljék az öt új tagot és hogy szavazzanak az újabb, több mint két tucat tag belépéséről. A BRICS októberi ülése is azt jelképezi, hogy a blokkosodás egy nyugati geopolitikai eszköz, amelyet a 21. században már nem tudnak ráerőltetni a világra, hiszen a szankciós politika ellenére is nem kevesen gyűltek össze Kazanyban.
Emellett október végén Minszkben megtartják a második Eurázsiai Biztonsági Konferenciát, amelyen ugyancsak számos ország részvételére számítanak és szintén az eurázsiai együttműködést hirdetik.
És míg a nem-nyugati kezdeményezésű konferenciákon szoros együttműködés figyelhető meg, addig az Európai Unió az összefogás és a reformok helyett behajtott a zsákutcába és annak mélye felé halad. Hiába vannak jelzőtáblák – Draghi-jelentés, Orbán Viktor miniszterelnök beszéde az Európai Parlamentben –, hogy ez egy zsákutca, egyre mélyebbre haladnak az ideológiai harcokkal. Az Európai Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök bemutatta Magyarország soros elnökségének programját, amely javaslatokat tesz az Európai Unió új irányaira, de a szakmai vita helyett ideológiai és politikai kioktatást és kritikát kapott válaszul a magyar miniszterelnök az Európai Unió vezetőitől és számos politikustól.
Míg a nem-nyugati kezdeményezésekben a kölcsönös tiszteleten és előnyökön alapuló együttműködésen, a párbeszéden, a szankciós politikát ellenző békés együttműködésen van a hangsúly, addig az Európai Unióban továbbra is a kioktatás, a kihasználás és az ellenségeskedés van napirenden. Ezt az álláspontot jól képviseli Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének fiatal diplomaták előtt tett kijelentése is, miszerint Európa egy kert, ahol minden működik, a világ többi része pedig egy dzsungel, amely betörhet a kertbe és ezt falakkal sem tudjuk megvédeni, ezért a kertészeknek – a jövő diplomatáinak – kell a dzsungelba mennie kezelni azt. És mivel saját szövetségi rendszeren belül is ilyen a hangulat, nem véletlen, hogy a nem-nyugati országok már nem kérnek a nyugati nemzetközi rendszerből és egyre többen az Eurázsia-gondolathoz fordulnak és csatlakoznak az azt támogató kezdeményezésekhez, mint az Eurázsiai Gazdasági Unió, a BRICS és az Övezet és Út kezdeményezés.
Összegezve azt láthattuk az elmúlt hetekben, hogy az amerikai választások előtt több eurázsiai konferenciát és fórumot is tartottak állami vezetők részvételével. Valami készülődik.
A magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját ünnepeljük az idén. Májusban hazánkba látogatott Xi Jinping kínai államfő, majd Orbán Viktor miniszterelnök utazott Pekingbe tárgyalni a „békemisszió” keretében.
A világtörténelemben folyamatos volt az országok közötti versengés, ugyanis aki az élre tör, az befolyásolhatja legnagyobb mértékben a világrendi átalakulásokat.