A vietnami elnök az Övezet és Út Fórum miatt utazott a múlt héten Kínába, ahol sor került a régóta várt találkozóra. – Tartanunk kell magunkat a közös konzultáció elvéhez – folytatta Xi. Hozzátette, Kínának és Vietnamnak ki kell használnia földrajzi közelségüket és egymást kiegészítő iparágaikat.
A kínai–vietnami viszony hosszú történelemre tekintenek vissza. 1950-ben létesítettek diplomáciai kapcsolatokat, 1979-ben pedig egy rövid háború is dúlt a két ország között. Ennek ellenére mindig is erős maradt a partnerség Hanoi és Peking között, utóbbi támogatta szövetségesét a Franciaország ellen vívott függetlenségi háborújában, valamint a vietnami háborúban az Egyesült Államok és a dél-vietnami erő ellen.
Szeptemberben Joe Biden amerikai elnök Hanoiba látogatott, melynek eredményekébb Vietnam átfogó stratégiai partnerségi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal. A kapcsolatok ilyen magas szintjén ezt megelőzően csak Kína és Oroszország állt a délkelet-ázsiai állammal.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán a dél-kínai Guangzhouban tárgyalt Wang Yi kínai hivatali kollégájával. Az egyeztetésen Kuleba kijelentette: Kijev kész tárgyalni Oroszországgal abban az esetben, ha Moszkva is készen áll tisztességesen tárgyalni.
A Fatah, a Hamász és más palesztin csoportok képviselői kedden közös egységnyilatkozatot írtak alá Pekingben, a megállapodásban a köztük lévő megosztottság megszüntetésére és a palesztin egység megerősítésére tettek ígéretet – közölte a kínai állami média kedden.
Donald Trump volt amerikai elnök a republikánus nemzeti gyűlésen (RNC) elmondott beszédében megismételte, hogy a gazdaság fellendítése érdekében nyitott azon elképzelés felé, hogy a kínai autógyártók elektromos járműveket gyártsanak az Egyesült Államokban. Ezzel a republikánus jelölt szembe megy a Biden-adminisztráció politikájával, amely igyekezett kiszorítani az országból a kínai gyártókat.