Fotó: AFP/Zhai Jianlan
Eurázsia
25/10/2023 00:05
A vietnami elnök az Övezet és Út Fórum miatt utazott a múlt héten Kínába, ahol sor került a régóta várt találkozóra. – Tartanunk kell magunkat a közös konzultáció elvéhez – folytatta Xi. Hozzátette, Kínának és Vietnamnak ki kell használnia földrajzi közelségüket és egymást kiegészítő iparágaikat.
A kínai–vietnami viszony hosszú történelemre tekintenek vissza. 1950-ben létesítettek diplomáciai kapcsolatokat, 1979-ben pedig egy rövid háború is dúlt a két ország között. Ennek ellenére mindig is erős maradt a partnerség Hanoi és Peking között, utóbbi támogatta szövetségesét a Franciaország ellen vívott függetlenségi háborújában, valamint a vietnami háborúban az Egyesült Államok és a dél-vietnami erő ellen.
Szeptemberben Joe Biden amerikai elnök Hanoiba látogatott, melynek eredményekébb Vietnam átfogó stratégiai partnerségi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal. A kapcsolatok ilyen magas szintjén ezt megelőzően csak Kína és Oroszország állt a délkelet-ázsiai állammal.
Az Eurázsia szeptemberi számának központi témája az űrkutatás, a nagyhatalmak közt zajló űrverseny és a magyar űrszektor fejlődése, a címlapon az első magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal. Interjút készítettünk mások mellett Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal, és a HUNOR Programban kiválasztott űrhajóssal, Kapu Tiborral, valamint a tartalékos Cserényi Gyulával.
„Elkeserítő belegondolni, hogy az Európai Unió az űrtevékenység, vagy az innováció tekintetében a dobogón sincs, ha a világ nagyhatalmait vesszük figyelembe” – fogalmazott lapunknak adott interjújában Ferencz Orsolya. A magyar kormány űrkutatásért felelős miniszteri biztosával a magyar űrhajós programról, hazánk soros uniós elnökségének űrtevékenységre vonatkozó terveiről, valamint a konnektivitás fenntartásának fontosságáról beszélgettünk.
„Minden, ami a tudományos vagy az emberi teljesítmény csúcsát jelenti, az űr szócskával kezdődik. A világűr tényleg a végső cél, annál nincs feljebb” – Kapu Tibor, magyar kutatóűrhajós szerint pontosan ezért vonzza az emberiséget a légüres, hangtalan tér, −270 Celsius-fok hőmérsékletű kozmikus háttérsugárzással. A kozmosz végtelenjét 44 éve a Szojuz–36 fedélzetén az Interkozmosz program keretein belül hódította meg Farkas Bertalan, magyar kozmonauta, bő négy évtizeddel később pedig újra élre tör Magyarország az űrkutatásban, hiszen a HUNOR (Hungarian To Orbit) Program lehetőséget ad a végtelen újbóli meghódítására.