A vietnami elnök az Övezet és Út Fórum miatt utazott a múlt héten Kínába, ahol sor került a régóta várt találkozóra. – Tartanunk kell magunkat a közös konzultáció elvéhez – folytatta Xi. Hozzátette, Kínának és Vietnamnak ki kell használnia földrajzi közelségüket és egymást kiegészítő iparágaikat.
A kínai–vietnami viszony hosszú történelemre tekintenek vissza. 1950-ben létesítettek diplomáciai kapcsolatokat, 1979-ben pedig egy rövid háború is dúlt a két ország között. Ennek ellenére mindig is erős maradt a partnerség Hanoi és Peking között, utóbbi támogatta szövetségesét a Franciaország ellen vívott függetlenségi háborújában, valamint a vietnami háborúban az Egyesült Államok és a dél-vietnami erő ellen.
Szeptemberben Joe Biden amerikai elnök Hanoiba látogatott, melynek eredményekébb Vietnam átfogó stratégiai partnerségi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal. A kapcsolatok ilyen magas szintjén ezt megelőzően csak Kína és Oroszország állt a délkelet-ázsiai állammal.
Szaúd-Arábiában találkoznak először amerikai és orosz tisztviselők annak érdekében, hogy az ukrajnai háború lezárásáról tárgyaljanak. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az Európai Uniónak egyáltalán semmi szerep nem jut, Kijev pedig csak korlátozottan vehet majd részt az egyeztetéseken.
Áprilisban Közép-Ázsiára szegeződik a világ – legalábbis Európa – szeme, ugyanis Üzbegisztánban megrendezésre kerül az első EU-Közép-Ázsia csúcstalálkozó. Az április 3-4. között zajló rendezvényen a felek kapcsolataik elmélyítését célozzák, amely törekvés az ukrajnai háború kirobbanását követően Brüsszel részéről jelentősen felerősödött.
Prabowo Subianto indonéz elnök ötéves mandátuma első 100 napos hivatalban töltött időszaka alatt nagy kedvet mutatott a kezdeményező globális diplomáciához, miközben hozzálátott az elnökválasztási kampánya során kezdeményezett nagyívű jóléti programjainak végrehajtásához is.