A vietnami elnök az Övezet és Út Fórum miatt utazott a múlt héten Kínába, ahol sor került a régóta várt találkozóra. – Tartanunk kell magunkat a közös konzultáció elvéhez – folytatta Xi. Hozzátette, Kínának és Vietnamnak ki kell használnia földrajzi közelségüket és egymást kiegészítő iparágaikat.
A kínai–vietnami viszony hosszú történelemre tekintenek vissza. 1950-ben létesítettek diplomáciai kapcsolatokat, 1979-ben pedig egy rövid háború is dúlt a két ország között. Ennek ellenére mindig is erős maradt a partnerség Hanoi és Peking között, utóbbi támogatta szövetségesét a Franciaország ellen vívott függetlenségi háborújában, valamint a vietnami háborúban az Egyesült Államok és a dél-vietnami erő ellen.
Szeptemberben Joe Biden amerikai elnök Hanoiba látogatott, melynek eredményekébb Vietnam átfogó stratégiai partnerségi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal. A kapcsolatok ilyen magas szintjén ezt megelőzően csak Kína és Oroszország állt a délkelet-ázsiai állammal.
Khalid bin Szalmán szaúdi védelmi miniszter csütörtökön Teheránba érkezett, ahol hivatalos megbeszéléseket folytatott iráni vezetőkkel az Irán és az Egyesült Államok között a hétvégére tervezett nukleáris tárgyalások második fordulója előtt.
A kereskedelmi háborúknak nincs győztese - jelentette ki Xi Jinping hétfőn Hanoiban. A kínai elnök Vietnámban kezdte meg délkelet-ázsiai körútját, melynek célja a térség országaival való viszony erősítése. Ezekre a kapcsolatokra különösen nagy szüksége van Pekingnek, tekintettel a Donald Trump vezette Egyesült Államokkal szembeni egyre növekvő kereskedelmi feszültségekre.
Valóságos diplomáciai nagyüzem várt Orbán Viktorra törökországi látogatása során. A török-magyar csúcstalálkozó után a közösségi médiába feltöltött képek tanúsága alapján több vezetővel is találkozott, szombaton pedig Bosznia-Hercegovina elnökének soros elnökével, valamint Georgia miniszterelnökével is kétoldalú tárgyalásokat folytatott.