BRICS: Újabb bővülés jöhet?
Újabb bővülés elé nézhet a BRICS-csoport, miután a soros elnökséget betöltő Oroszország tíz új „partnerország” felvételét javasolta a feltörekvő hatalmakat tömörítő szervezetbe. India még nem döntött a javaslattal kapcsolatos álláspontjáról.
BRICS: Újabb bővülés jöhet?
Tükör

BRICS: Újabb bővülés jöhet?

Fotó: AFP/Anadolu Agency/Sefa Karacan
Eurázsia 02/07/2024 09:56

Újabb bővülés elé nézhet a BRICS-csoport, miután a soros elnökséget betöltő Oroszország tíz új „partnerország” felvételét javasolta a feltörekvő hatalmakat tömörítő szervezetbe. India még nem döntött a javaslattal kapcsolatos álláspontjáról.

Miután január elsejével Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek csatlakozásával tíz tagúvá vált a BRICS, Oroszország újabb bővítésre tett javaslatot, noha most nem teljes jogú tagokról, csupán „partnerországokról” van szó – számolt be a Business Standard.

Idén Moszkva tölti be a soros elnökséget, és arra kérte a BRICS-tagállamokat, hogy a csatlakozásra jelentkezését benyújtó harminchárom állam közül válasszanak ki tízet, melyek szerintük megfelelő partnerországok lennének. A listákat összevetve ez után kiválasztanák azokat az államokat, melyeket a legtöbb tagállam ajánlotta.

A csatlakozni kívánó országok közt ott van például Törökország, Pakisztán, Thaiföld, Malajzia, Venezuela, Kuba, Nigéria, vagy éppen Kenya. A Business Standard megemlíti, India ellenzi, hogy Pakisztán felvételt nyerjen a tömörülésbe, mivel a két ország kétoldalú kapcsolatai mérgeznék a BRICS munkáját.

Szakértők szerint a BRICS-tagság növeli egy ország nemzetközi elismertségét, valamint befolyását a globális ügyekre való tekintettel. A következő BRICS-csúcstalálkozóra októberben, az oroszországi Kazany városában kerül sor, Moszkva a csúcs egyik fő prioritásaként tűzte ki a BRICS-partnerországokkal való együttműködés módjainak kidolgozását.

Továbbiak
Már kapható az Eurázsia legújabb száma!
Már kapható az Eurázsia legújabb száma!

Az Eurázsia szeptemberi számának központi témája az űrkutatás, a nagyhatalmak közt zajló űrverseny és a magyar űrszektor fejlődése, a címlapon az első magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal. Interjút készítettünk mások mellett Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal, és a HUNOR Programban kiválasztott űrhajóssal, Kapu Tiborral, valamint a tartalékos Cserényi Gyulával.

Kulcspozícióba kerülni a világűrben
Kulcspozícióba kerülni a világűrben

„Elkeserítő belegondolni, hogy az Európai Unió az űrtevékenység, vagy az innováció tekintetében a dobogón sincs, ha a világ nagyhatalmait vesszük figyelembe” – fogalmazott lapunknak adott interjújában Ferencz Orsolya. A magyar kormány űrkutatásért felelős miniszteri biztosával a magyar űrhajós programról, hazánk soros uniós elnökségének űrtevékenységre vonatkozó terveiről, valamint a konnektivitás fenntartásának fontosságáról beszélgettünk.

A végtelenbe és tovább
A végtelenbe és tovább

„Minden, ami a tudományos vagy az emberi teljesítmény csúcsát jelenti, az űr szócskával kezdődik. A világűr tényleg a végső cél, annál nincs feljebb” – Kapu Tibor, magyar kutatóűrhajós szerint pontosan ezért vonzza az emberiséget a légüres, hangtalan tér, −270 Celsius-fok hőmérsékletű kozmikus háttérsugárzással. A kozmosz végtelenjét 44 éve a Szojuz–36 fedélzetén az Interkozmosz program keretein belül hódította meg Farkas Bertalan, magyar kozmonauta, bő négy évtizeddel később pedig újra élre tör Magyarország az űrkutatásban, hiszen a HUNOR (Hungarian To Orbit) Program lehetőséget ad a végtelen újbóli meghódítására.

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások