Fotó: AFP/Anadolu Agency/Sefa Karacan
Eurázsia
02/07/2024 09:56
Miután január elsejével Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek csatlakozásával tíz tagúvá vált a BRICS, Oroszország újabb bővítésre tett javaslatot, noha most nem teljes jogú tagokról, csupán „partnerországokról” van szó – számolt be a Business Standard.
Idén Moszkva tölti be a soros elnökséget, és arra kérte a BRICS-tagállamokat, hogy a csatlakozásra jelentkezését benyújtó harminchárom állam közül válasszanak ki tízet, melyek szerintük megfelelő partnerországok lennének. A listákat összevetve ez után kiválasztanák azokat az államokat, melyeket a legtöbb tagállam ajánlotta.
A csatlakozni kívánó országok közt ott van például Törökország, Pakisztán, Thaiföld, Malajzia, Venezuela, Kuba, Nigéria, vagy éppen Kenya. A Business Standard megemlíti, India ellenzi, hogy Pakisztán felvételt nyerjen a tömörülésbe, mivel a két ország kétoldalú kapcsolatai mérgeznék a BRICS munkáját.
Szakértők szerint a BRICS-tagság növeli egy ország nemzetközi elismertségét, valamint befolyását a globális ügyekre való tekintettel. A következő BRICS-csúcstalálkozóra októberben, az oroszországi Kazany városában kerül sor, Moszkva a csúcs egyik fő prioritásaként tűzte ki a BRICS-partnerországokkal való együttműködés módjainak kidolgozását.
Bár a nyugati politikai diskurzus gyakran autokratikus fordulattal vádolja Georgiát, a valóság jóval összetettebb. A társadalom továbbra is szilárdan EU-párti, miközben a Georgiai Álom hosszú távú stabilizáló kormányzása és a látványos gazdasági növekedés meghatározza a választók döntéseit. Mindez bizonyítja, hogy az ország jövője továbbra is Európához kötődik.
Október 21-én a japán Liberális Demokrata Párt (LDP) Takaicsi Szanaét választotta elnökének, ezzel a politikus egyben Japán első női miniszterelnökévé is vált. A gyakran radikális nézeteiről ismert kormányfőnek komoly kihívásokkal kell szembenéznie: az egyre növekvő regionális feszültségek közepette növekedési pályára kell állítania az elöregedő társadalom negatív hatásai által sújtott japán gazdaságot.
Emmanuel Macron francia elnök és Xi Jinping kínai államfő csütörtökön Pekingben tartott megbeszélést, amelynek középpontjában a kétoldalú együttműködések bővítése, az ukrajnai háború, valamint az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi feszültségek álltak.