Miután január elsejével Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek csatlakozásával tíz tagúvá vált a BRICS, Oroszország újabb bővítésre tett javaslatot, noha most nem teljes jogú tagokról, csupán „partnerországokról” van szó – számolt be a Business Standard.
Idén Moszkva tölti be a soros elnökséget, és arra kérte a BRICS-tagállamokat, hogy a csatlakozásra jelentkezését benyújtó harminchárom állam közül válasszanak ki tízet, melyek szerintük megfelelő partnerországok lennének. A listákat összevetve ez után kiválasztanák azokat az államokat, melyeket a legtöbb tagállam ajánlotta.
A csatlakozni kívánó országok közt ott van például Törökország, Pakisztán, Thaiföld, Malajzia, Venezuela, Kuba, Nigéria, vagy éppen Kenya. A Business Standard megemlíti, India ellenzi, hogy Pakisztán felvételt nyerjen a tömörülésbe, mivel a két ország kétoldalú kapcsolatai mérgeznék a BRICS munkáját.
Szakértők szerint a BRICS-tagság növeli egy ország nemzetközi elismertségét, valamint befolyását a globális ügyekre való tekintettel. A következő BRICS-csúcstalálkozóra októberben, az oroszországi Kazany városában kerül sor, Moszkva a csúcs egyik fő prioritásaként tűzte ki a BRICS-partnerországokkal való együttműködés módjainak kidolgozását.
Kína és az Egyesült Államok számára csak a párbeszéd és az együttműködés a járható út, de ezek mellé még szükséges a határozott kormányzás, világos célok kijelölése és a zavaró tényezők kiiktatása - jelentette ki Xi Jinping kínai elnök Donald Trump amerikai elnökkel folytatott csütörtöki telefonbeszélgetésében Xi közlése szerint.
Az Európai Unió és Kína közti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója áll a júniusi Eurázsia középpontjában. Neves magyar és kínai szakértők segítségével mutatjuk be az elmúlt fél évszázad eseményeit és a jelenlegi kilátásokat. Címlapos interjúnkban Alice Weidelt, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnökét kérdezzük a változó világrend geopolitikai kihívásairól és arról is, miért indít Brüsszel eljárásokat Magyarország ellen.
Az ukrajnai háború kitörése óta a legnagyobb katonai parádét tartották a Győzelem napja alkalmából a Vörös téren. Ezt eleve indokolta a második világháború európai befejezésének, a náci Németország legyőzésének 80. évfordulója, ám Vlagyimir Putyin a díszszemlével Oroszország katonai erejét, valamint az elszigetelésére három éve irányuló nyugati kísérletek kudarcát is demonstrálhatta.