Fotó: MTI/Veres Nándor
Eurázsia/MTI
27/07/2024 15:37
„Trump ante portas” – figyelmeztetett Orbán Viktor, aki szerint ha az amerikai elnökválasztásig Európa nem vált át békepolitikára, akkor Donald Trump választási győzelme után már csak a vereségét beismerve, szégyenszemre és a politikai felelősséget egyedül vállalva kell majd ezt megtennie.
Orbán Viktor Európa jelenlegi helyzetét a Mátrix című film azon jelenetéhez hasonlította, ahol a főhősnek választania kell a kék és a piros bogyó (kapszula) között. Ha az előbbit választja, a látszatvilágban maradhat, ha az utóbbit, akkor szembesülnie a valósággal. „A háború a mi piros bogyónk” – fogalmazott.
A békemisszió első eredményei
A miniszterelnök kifejtette, Brüsszel sérelmezi, hogy „háborúpárti politikának nevezzük azt, amit ők csinálnak, szerintük ők a béke érdekében támogatják a háborút”. Rámutatott, a magyar békemisszió kezdete óta az amerikai és az orosz külügyminiszter beszélt egymással, a svájci és az orosz külügyminiszter tárgyalásokat folytatott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök végre felhívta Donald Trumpot, és az ukrán külügyminiszter elutazott Pekingbe. „Vagyis az erjedés megkezdődött” – jegyezte meg, hozzátéve – „a háborúpárti európai politikából lassan, de elmozdulunk a békepárti politika irányába”.
Ha a háborúzó feleken múlik, nem lesz béke
Orbán Viktor szerint, ha a két háborúzó félen, Ukrajnán és Oroszországon múlik, akkor nem lesz béke, békét csak kívülről lehet hozni. Orbán Viktor arról beszélt: a háborúban brutális, százezres veszteségeket szenvednek el a felek, ennek ellenére mégsem akarnak kiegyezni egymással. Ennek két oka van: egyfelől mindketten azt hiszik, hogy győzhetnek, másfelől mindkettőt fűti a saját valós vagy vélt igazsága. A kormányfő közölte: az ukránok azt gondolják, hogy ez egy orosz invázió, amely sérti a nemzetközi jogot, a területi szuverenitást, és ők valójában önvédelemben vannak és függetlenségi háborút folytatnak. Az oroszok azt gondolják, hogy súlyos NATO-katonai fejlesztések történtek Ukrajnában, Ukrajnának meg van ígérve a NATO-tagság, és ők nem akarnak sem NATO-csapatokat, sem NATO-fegyvereket látni az orosz-ukrán határon. Vagyis Oroszországnak – mondják ők – joga van az önvédelemhez, és ez valójában egy kiprovokált háború.
„Mindenkinek van tehát valamilyen, vélt vagy valós igazsága, és egyik fél sem fogja feladni a háborút”
– tette hozzá Orbán Viktor. „Ez egyenes úton vezet az eszkalációhoz, ha a két félen múlik, nem lesz béke. Békét csak kívülről lehet hozni” – magyarázta.
Lényegtelen a Párizs-Berlin tengely
Az európai politika összeomlott, Európa ugyanis feladta saját érdekeinek védelmét – jelentette ki. Hozzátette: Európa jelenleg „az USA demokrata párti politikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is,” miközben az Oroszország ellen bevezetett szankciók alapvető európai érdekeket sértenek, felviszik az energia árát és versenyképtelenné teszik az európai gazdaságot. Orbán Viktor azt hangsúlyozta: az európai hatalmi rendszer lényege eddig a Párizs-Berlin tengely volt, ami mára nem létezik, vagy „lényegtelen és megkerülhető” lett az új, London, Varsó, Kijev, a balti és a skandináv államok által alkotta erőközponthoz képest.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a Párizs-Berlin tengely leváltása nem új gondolat, hanem „régi lengyel terv,” amelynek lényege, hogy Lengyelország legyen a kontinens első számú amerikai támaszpontja, ezért „behívja az amerikaiakat oda, a németek és az oroszok közé”, ám csak a jelenlegi háború tette lehetővé a megvalósítását. Régi terv ez: Oroszországot meggyengíteni, Németországot pedig túlfejlődni – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt is kijelentette:
a lengyelek a legszemforgatóbb és a legálságosabb politikát csinálják egész Európában,
hiszen „önfeledten üzletelnek az oroszokkal,” miközben ugyanezért morálisan kioktatnak bennünket.
A Nyugat szellemi magányba került
A békemisszió, túl a béke megcélzásán, azt is sürgeti, hogy Európa folytasson végre önálló politikát – mondta a miniszterelnök. Hozzátette, a Nyugat „szellemi magányba” került, mert eddig referenciaként, egyfajta világmérceként tekintett saját magára, mivel ő adta azokat az értékeket, például a liberális demokráciát és a zöld átállást, amelyeket a világnak el kellett fogadnia. Ebben a helyzetben az elmúlt két évben
„180 fokos fordulat történt, mert bár a Nyugat most is kiadta az utasítást, hogy a világ morális alapon foglaljon állást Oroszország ellen és a Nyugat mellett, ezzel szemben a valóság az, hogy lassan mindenki Oroszországot támogatja.”
Hozzátette, az nem meglepő, hogy ezt teszi például Észak-Korea és Kína, de hozzájuk Irán, India és a NATO-tag Törökország is csatlakozott, mellettük pedig a muszlim világ egyaránt partnert lát Oroszországban.
A háború felfedte azt a tényt, hogy a világ jelenlegi legnagyobb problémája a Nyugat gyengesége és szétesése, valamint az a nyugati média által közvetített narratíva, hogy Oroszország és az általa képviselt veszély a világ legnagyobb veszedelme. Ez tévedés, Oroszország egy hiperracionális vezetés alatt álló ország, ami így érthető és kiszámítható, ellentétben a Nyugattal, amelynek viselkedése nem racionális és nem kiszámítható – értékelt a miniszterelnök, megjegyezve,
a Nyugat nem tudja kezelni azt a helyzetet sem, hogy „két nap lett az égen”, vagyis új kihívás jelent meg Kína és Ázsia felemelkedésesnek formájában.
Az igazi feladat Magyarország számára az, hogy megpróbáljuk újra megérteni a Nyugatot, ugyanis mi, közép-európaiak a Nyugatot irracionálisnak látjuk – fogalmazott. Orbán Viktor elmondta, az ellentétet talán abban kell keresni, hogy Közép-Európa világképe a nemzetállamok fogalmán nyugszik, közben a Nyugat úgy gondolja, hogy ezek már nem léteznek többé.
Ázsia lesz a világ meghatározó központja
A háború után 500 éve nem tapasztalt világrendszerváltás jön – figyelmeztetett Orbán Viktor. Az elmúlt 150 évben is nagy változások történtek velünk és körülöttünk, de ezekben a változásokban a világ meghatározó vezető hatalma mindig nyugaton volt. Ezzel szemben a mostani változás Ázsia irányából kiinduló folyamat.
A következő hosszú-hosszú évtizedekben, de lehet, hogy évszázadokban Ázsia lesz a világ meghatározó központja
– mondta, Kínát, Indiát, Pakisztánt, Indonéziát emelve ki. Ázsia oldalán van a demográfiai, egyre több területen ott van a technológiai előny, ott van a tőkeelőny, a nyugattal szembeni katonai erő kiegyenlítődés alatt áll, Ázsiában lesz a legtöbb pénz, ázsiaiak lesznek a világ legnagyobb vállalatai, legjobb egyetemei, a világ legjobb kutatóintézetei, a legnagyobb tőzsdéi – sorolta.
Orbán Viktor kitért arra: Donald Trump azon dolgozik, hogy erre a helyzetre megtalálja az amerikai választ. „Valójában – fogalmazott – Donald Trump kísérlete valószínűleg az USA utolsó lehetősége, hogy a világelsőséget megőrizze.”
Európa: skanzen vagy stratégiai autonómia
Európának pedig két lehetősége van. Az első – ami felé most tart –, hogy skanzenné válik, az Egyesült Államok alá betagolódva, egy „alászakosított” szerepben marad az európai kontinens, aminek csodájára jár a világ, de amiben már nincsen „fejlődési dinamika”.
A második lehetőség – amit Emmanuel Macron francia elnök hirdet meg – a stratégiai autonómia: „magyarul, be kell neveznünk a világrendszerváltás versenyébe” – jelentette ki. Újra lehet teremteni Európa tőkevonzó képességét, lehet csinálni nagy infrastrukturális fejlesztéseket, különösen Közép-Európában, kell egy európai katonai szövetség erős európai hadiiparral, kutatással és innovációval, meg kell teremteni az európai energiaönellátást, ami atomenergia nélkül nem fog menni, és a háború után kell kötni egy új kiegyezést Oroszországgal – sorolta Orbán Viktor.
Világrendszerváltás
A mostani világrendszerváltás nem elsősorban veszély, hanem lehetőség, tágasabb a mozgásterünk, mint az elmúlt 500 évben bármikor volt – hangsúlyozta. Hangsúlyozta: 500 éve Európa nyertese, Magyarország vesztese lett az előző világrendszerváltásnak, mert miközben a kontinens nyugati része számára kinyílt egy új gazdasági tér, az iszlám hódítása hosszú időre háborús övezetté tette az országot, amely ezután – mivel nem tudta önmagát felszabadítani – kénytelen volt betagozódni egy német-Habsburg világba.
Orbán Viktor úgy értékelt: az Amerikai Egyesült Államok fejleményei „nekünk kedvező módon alakulnak,” de hozzátette, nem hiszi, hogy a tengerentúlon adnak nekünk az uniós tagságnál jobb gazdasági-politikai ajánlatot, ám ha mégis, akkor azt „meg kell fontolnunk”.
Kínától megkaptuk a maximális ajánlatot, számukra Magyarország EU-tagsága érték, „szemben az amerikaiakkal, akik állandóan pedzegetik, hogy ki kellene nekünk onnan lépni”.
Kína ajánlata, hogy vegyünk részt egymás modernizációjában, ha figyelnünk is kell a méretarány-különbségekre
– tette hozzá a miniszterelnök.
Magyar nagystratégia
Ha világrendszerváltásról van szó, akkor szükség van egy „magyar nagystratégiára” is – jelentette ki a kormányfő. Az eddigi, általában 2010-ben elkezdett és 2030-ig szóló szakpolitikai akcióterveket végigvisszük és befejezzük, ez azonban ezt egy hosszabb távon, akár évszázadokon át fennmaradó világrendszerváltáskor már nem lesz elegendő – fejtette ki.
A magyar nagystratégia alapja a konnektivitás, amelyben nem engedjük magunkat bezárni a most kialakuló nyugati és keleti világgazdaság egyikébe sem, mindkettőben ott kell lennünk, emellett nem szállunk be a Kelet elleni háborúba, valamint a technikai és kereskedelmi blokkosodásba sem – hangoztatta Orbán Viktor.
„A Magyar Nemzeti Bank kutatói már korábban bekapcsolódtak az ázsiai, különösen a kínai stratégiaalkotó műhelyeknek a munkájába”
– mutatott rá.
A miniszterelnök leszögezte, a stratégiában fontos elv a gazdasági alapokon nyugvó szuverenitásvédelem is, ennek a gazdasági alapnak pedig a hazai nemzeti bajnokok, a versenyképes középvállalatok, a hazai piacra termelő cégek, illetve a kis- és közepes vállalkozások. Hozzátette, a most meglévő magyar nagystratégia még „nyers és sprőd,” azaz nem emészthető és nem közérthető, kell még jó fél év, hogy ebbe az állapotba kerüljön.
Az elmúlt években a konnektivitás lett a nemzetközi politika és geopolitika egyik kulcsszava. Sokan új fogalomként tekintenek rá, a konnektivitás azonban egyáltalán nem a 21. század gondolatisága.
Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Tusnádfürdőn hagyományosan megtartotta előadását, amelyben a világrendi átalakulásról, a világerő egyensúly elmozdulásáról értekezett, említette Kína felemelkedését, Ázsia megerősödését, a thuküdidészi csapdát, és a nagy „nem-nyugati” nemzetközi szervezetek fontosságát.
