Fotó: AFP/Xinhua/Yang Wenbin
Kosztur András
29/09/2023 08:13
Mára mind a tizenöt posztszovjet ország csatlakozhatott a 2013-ban meghirdetett kínai Övezet és Út kezdeményezéshez (BRI). A feltételes módot az indokolja, hogy Oroszország máig nem erősítette meg hivatalosan, hogy aláírta volna azt az egyetértési memorandumot a formális csatlakozásról. A moszkvai vezetés is többször hangsúlyozta – legutóbb a Xi Jinping kínai elnök márciusi moszkvai látogatása alkalmából kiadott közös nyilatkozatban –, hogy támogatja az BRI-t és saját Nagy Eurázsiai Partnerség programját nem annak konkurenseként kezeli, hanem a két projekt összehangolt megvalósítását tekinti céljának.
Akár sor került formális megállapodásra, akár nem, tény, hogy Oroszország fontos szerepet tölt be Kína szárazföldi folyosókra vonatkozó elképzeléseiben. Igaz, az ukrajnai háború miatt beálló elhidegülés Oroszország és a Nyugat között ezek megvalósítását legalábbis lassíthatja. Arról nem is beszélve, hogy a BRI-ben szintén érintett Ukrajnán keresztül történő szállítmányozás jórészt ellehetetlenült.
A posztszovjet térségen keresztül haladó kereskedelmi útvonalak többsége érinti Oroszország területét: a transzszibériai vasútvonal mentén futó eurázsiai földhíd, valamint a Kazahsztánon, Oroszországon és Belaruszon keresztül haladó új eurázsiai földhíd mellett az utóbbi években egyre több lépés történik az Oroszország és Kína között Mongólia területén át húzódó gazdasági kapcsolatok élénkítése felé is. Kiemelt szerepe van a BRI szempontjából Közép-Ázsiának is: az új eurázsiai földhíd mellett a Kína–Közép-Ázsia–Nyugat-Ázsia kereskedelmi folyosó is a kínai–kazah határon hagyja el Kínát, majd dél felé fordulva, Kirgizisztánt, Üzbegisztánt és Türkmenisztánt érintve jut el Iránba és Nyugat-Ázsia más országaiba.
Az említett orosz–nyugati elhidegülés miatt Közép-Ázsia szerepe még tovább nőhet, hiszen aktuálissá vált a Transzkaszpi kereskedelmi folyosó bővítése és fejlesztése. A Transzkaszpi folyosó már 2022-ben is 2,5-szeresére növelte forgalmát, a tavalyi 33 ezer konténernyi áruról azonban Kaszim-Zsomart Tokajev elnök 2030-ra már félmillió konténernyire növelné az ezen az útvonalon áthaladó áruk mennyiségét. Ez az útvonal Kazahsztánon, a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon és Georgián keresztül éri el Törökországot, illetve a Fekete-tengert. A fekete-tengeri hajózás bizonytalan helyzete, Ukrajna kikötőinek háborús fenyegetettsége azonban ezen útvonal lehetőségeinek kihasználtságát is korlátozza.
A háború nem jelenti azt, hogy Oroszország és Kína közös kereskedelmi útvonalai eljelentéktelenedtek volna, sőt. Idén nyáron például az Új Szárazföldi Gabonafolyosó keretein belül megkezdte működését a Zabajkalszki Gabonaterminál, amely évi nyolc millió tonna gabona átrakodására alkalmas az orosz széles és a kínai keskeny nyomtávú vasúti szerelvények között. Kína és Oroszország kereskedelmi forgalma a háború ellenére, sőt, részben éppen amiatt folyamatosan nő, és az idei évben már elérheti a 200 milliárd dollárt. Így, ha tranzitországként csökkenhet is Oroszország szerepe Kína szempontjából, a kétoldalú kapcsolatok biztosítják majd a kereskedelmi útvonalak kihasználtságát, az elkerülő útvonalak pedig a többi posztszovjet ország számára jelenthetnek majd lehetőséget az infrastrukturális fejlesztések Kínával közös megvalósítására.
A szerző a XXI. Század Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ külső szakértője
Ez a cikk az Eurázsia 2023/szeptember-októberi számában jelent meg.
Milyen szerepet játszhat a média a különböző kultúrák közötti kapcsolatok és megértés erősítésében? Hogyan lehet felerősíteni a globális Dél országainak hangját? Milyen kihívásokat és milyen lehetőségeket jelent a mesterséges intelligencia a média számára? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a 12. Global Media Forumon a dél-kínai Quanzhouban.
Váratlan húzással rendkívüli katonai jogrendet vezetett be kedd éjjel Jun Szuk Jeol dél-koreai elnök. Vajon félresikerült puccskísérlet, kétségbeesett politikai manőver történhetett, vagy valós katonai veszély fenyegetett? Nagy Angelinát, az Eurázsia Központ és a Magyar Külügyi Intézet kutatóját kérdeztük.
Német és cseh közreműködéssel, 650 millió dolláros projekt épül.