Fotó: AFP/Xinhua/Yang Wenbin
Kosztur András
29/09/2023 08:13
Mára mind a tizenöt posztszovjet ország csatlakozhatott a 2013-ban meghirdetett kínai Övezet és Út kezdeményezéshez (BRI). A feltételes módot az indokolja, hogy Oroszország máig nem erősítette meg hivatalosan, hogy aláírta volna azt az egyetértési memorandumot a formális csatlakozásról. A moszkvai vezetés is többször hangsúlyozta – legutóbb a Xi Jinping kínai elnök márciusi moszkvai látogatása alkalmából kiadott közös nyilatkozatban –, hogy támogatja az BRI-t és saját Nagy Eurázsiai Partnerség programját nem annak konkurenseként kezeli, hanem a két projekt összehangolt megvalósítását tekinti céljának.
Akár sor került formális megállapodásra, akár nem, tény, hogy Oroszország fontos szerepet tölt be Kína szárazföldi folyosókra vonatkozó elképzeléseiben. Igaz, az ukrajnai háború miatt beálló elhidegülés Oroszország és a Nyugat között ezek megvalósítását legalábbis lassíthatja. Arról nem is beszélve, hogy a BRI-ben szintén érintett Ukrajnán keresztül történő szállítmányozás jórészt ellehetetlenült.
A posztszovjet térségen keresztül haladó kereskedelmi útvonalak többsége érinti Oroszország területét: a transzszibériai vasútvonal mentén futó eurázsiai földhíd, valamint a Kazahsztánon, Oroszországon és Belaruszon keresztül haladó új eurázsiai földhíd mellett az utóbbi években egyre több lépés történik az Oroszország és Kína között Mongólia területén át húzódó gazdasági kapcsolatok élénkítése felé is. Kiemelt szerepe van a BRI szempontjából Közép-Ázsiának is: az új eurázsiai földhíd mellett a Kína–Közép-Ázsia–Nyugat-Ázsia kereskedelmi folyosó is a kínai–kazah határon hagyja el Kínát, majd dél felé fordulva, Kirgizisztánt, Üzbegisztánt és Türkmenisztánt érintve jut el Iránba és Nyugat-Ázsia más országaiba.
Az említett orosz–nyugati elhidegülés miatt Közép-Ázsia szerepe még tovább nőhet, hiszen aktuálissá vált a Transzkaszpi kereskedelmi folyosó bővítése és fejlesztése. A Transzkaszpi folyosó már 2022-ben is 2,5-szeresére növelte forgalmát, a tavalyi 33 ezer konténernyi áruról azonban Kaszim-Zsomart Tokajev elnök 2030-ra már félmillió konténernyire növelné az ezen az útvonalon áthaladó áruk mennyiségét. Ez az útvonal Kazahsztánon, a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon és Georgián keresztül éri el Törökországot, illetve a Fekete-tengert. A fekete-tengeri hajózás bizonytalan helyzete, Ukrajna kikötőinek háborús fenyegetettsége azonban ezen útvonal lehetőségeinek kihasználtságát is korlátozza.
A háború nem jelenti azt, hogy Oroszország és Kína közös kereskedelmi útvonalai eljelentéktelenedtek volna, sőt. Idén nyáron például az Új Szárazföldi Gabonafolyosó keretein belül megkezdte működését a Zabajkalszki Gabonaterminál, amely évi nyolc millió tonna gabona átrakodására alkalmas az orosz széles és a kínai keskeny nyomtávú vasúti szerelvények között. Kína és Oroszország kereskedelmi forgalma a háború ellenére, sőt, részben éppen amiatt folyamatosan nő, és az idei évben már elérheti a 200 milliárd dollárt. Így, ha tranzitországként csökkenhet is Oroszország szerepe Kína szempontjából, a kétoldalú kapcsolatok biztosítják majd a kereskedelmi útvonalak kihasználtságát, az elkerülő útvonalak pedig a többi posztszovjet ország számára jelenthetnek majd lehetőséget az infrastrukturális fejlesztések Kínával közös megvalósítására.
A szerző a XXI. Század Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ külső szakértője
Ez a cikk az Eurázsia 2023/szeptember-októberi számában jelent meg.
Kína és az Egyesült Államok számára csak a párbeszéd és az együttműködés a járható út, de ezek mellé még szükséges a határozott kormányzás, világos célok kijelölése és a zavaró tényezők kiiktatása - jelentette ki Xi Jinping kínai elnök Donald Trump amerikai elnökkel folytatott csütörtöki telefonbeszélgetésében Xi közlése szerint.
Az Európai Unió és Kína közti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója áll a júniusi Eurázsia középpontjában. Neves magyar és kínai szakértők segítségével mutatjuk be az elmúlt fél évszázad eseményeit és a jelenlegi kilátásokat. Címlapos interjúnkban Alice Weidelt, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnökét kérdezzük a változó világrend geopolitikai kihívásairól és arról is, miért indít Brüsszel eljárásokat Magyarország ellen.
Az ukrajnai háború kitörése óta a legnagyobb katonai parádét tartották a Győzelem napja alkalmából a Vörös téren. Ezt eleve indokolta a második világháború európai befejezésének, a náci Németország legyőzésének 80. évfordulója, ám Vlagyimir Putyin a díszszemlével Oroszország katonai erejét, valamint az elszigetelésére három éve irányuló nyugati kísérletek kudarcát is demonstrálhatta.